Szerző: Róna Katalin

Megbújt a betonmonstrum mögött

A reformkori várost, a belváros elegáns palotáit, a dús lombú kertekben megbúvó nyaralókat szinte félkörben ölelik a mai városnegyedek. A kört
a Balaton zárja le. Füreden hűségesen védik a múltat, amely így harmonikusan él együtt a jelennel.

Felhőkarcoló és világörökség

Sétálok az Apáczai Csere János utcán, elhagyom az egykori MAHART palotájának a megújulás jegyében kibelezett, nagyvonalú homlokzatát egyelőre őrző épülete előtt, amikor az Erzsébet híd pesti ívei közül, a távolból kibukkan egy magasra törő tömb. 

Több mint mozi

Volt orfeum, varázsszínház és akadémiai Tudományos Színház, bemutattak itt mozgófényképeket, a tánctörténet, akárcsak a századelő színiakadémiája is átmeneti otthonaként jegyzi, osztozott rajta a színház és a feltörekvő mozi. Az Uránia.

A teremtő alázat művészete

Családi házak, óvodák, iskolák, középületek. Kortárs házak, amelyek miközben jellemzően és erőteljesen magukon viselik alkotójuk gondolkodását, élhetőn, szerethetőn válnak környezetük részévé. Turi Attilával pályájáról, mesteréről, az építészet jelenéről beszélgetünk.

Vígszínházi jubileum

Százhuszonöt éve Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című vígjátékának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit a Vígszínház. A jubileumot múltidéző, ingyenes, online vetítéssorozattal köszönti a színház 2021. május 1. és 8. között.

Díjak és műemlékek

A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS 1983-ban javasolta, hogy minden esztendőben legyen egy nap, amely világszerte az épített örökség ünnepe. Azóta április tizennyolcadika a műemlékvédelemben a megemlékezés ideje.

A műemlékvédelem őrzői

Amikor 2017 januárjában a műemlékvédelem félig-meddig kiürített, máig üresen enyésző épületében a lezárt, de nem víztelenített, így a téli fagyban szétrobbant távfűtéscső eláztatta az építészettörténeti iratokat, dokumentumokat, nehéz volt felmérni a pusztulás nagyságát.

Az opera új szentélye

Sejtelmes épületóriások, sötéten meredező téglafalak, betört ablakok, rozsdás csövek, kémények, tartályok – a képzelet így láttatja a XIX. századi gyárakat, amelyek az iparosodás kezdetén települések szélén épültek.