A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS 1983-ban javasolta, hogy legyen minden évben egy nap, amely világszerte a műemlékekről szól. Az elmúlt két évet kivéve, amikor a járvány miatt virtuális ünnepség zajlott, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság rendezésében tudományos konferenciák, műemlékes események sorjáztak, s az eszmecseréken minduntalan hangsúlyozták a szakemberek, nemcsak az ünnepnapon kell környezetünkre, a múltból örökölt és a jövőnek megőrzendő épületekre, a régészeti területekre, a történeti tájakra figyelni.

Hagyományosan központi témát ajánl a nemzetközi tanács a világnapra. Ehhez az egyes országok csatlakozhatnak, illetve mást választhatnak.

Ezúttal az épített örökség és a klímaváltozás kérdése köré csoportosul a világnapi mondanivaló, amely szerepel a magyar eseménysorozatban is, ám a nálunk Történeti kreativitás – Éghajlatváltozás címmel megrendezett tanácskozáshoz csatlakozik még a fontos és figyelemre méltó ünnep: százötven éves az intézményes magyar műemlékvédelem, 1872 áprilisában hozta létre a Vallás- és Közoktásügyi Miniszter a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát.

Húsvét hétfő miatt a szokásos április 18. helyett április 22-én, pénteken tartott ünnepi eseményt nálunk egy nappal korábban megelőzte a Múltunk jövőjéért emlékfa ültetés Budapesten a Goldmann György téren. A cseperedő fa a magyar műemlékvédelem másfélszázados évfordulójára, és általa a hazai műemlékvédelem törekvéseire emlékezteti majd a Műszaki Egyetem közelében lévő lágymányosi park látogatóit.

Még aznap délután a FUGA adott otthont két könyvbemutatónak. A könyvek szerkesztője Fejérdy Tamás építész, az ICOMOS MNB tiszteletbeli elnöke. A Karták Könyve 2011–2021 című kötetet, a műemlékvédelem ajánlásait, szempontjait megfogalmazó, alkalmanként vitára ingerlő, nemzetközi tanácskozásokon elfogadott dokumentumainak gyűjteményét Veöreös András építész, egyetemi docens, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága főtitkára mutatta be. A Román András (Egri) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem 1971–2021 című kötetet, amely megismertet a nemzetközi rangra emelkedett nyári egyetem félévszázadával, korszakaival, életre hívóival a résztvevők visszaemlékezésein keresztül Nagy Gergely építész, az ICOMOS MNB elnöke prezentálta.

 

Az ICOMOS-díjas szabadkígyósi Wenckheim-kastély  Fotó: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft./Kovács Zoltán

A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén Krähling János a Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékét vezető egyetemi tanár Párhuzamok – 150 éves a magyar műemlékvédelem és egyetemi oktatása címmel tartott bevezető előadása egyszerre szólt a magyar műemlékvédelem másfél évszázadáról és oktatásának kérdéseiről, ahogy a tanszéken az építészet múltjára időtlen értékként tekintenek, amely inspirálóan szerves egységet alkot a jelen és a jövő építészetével.  

A délutáni program a jelen és a jövő klimatikus változásait figyelembe véve beszél a történeti épületek kérdéseiről, legyen szó helyről, anyagról, stílusról és életformáról (Fejérdy Tamás), régi épületek üzenetéről (Dévényi Tamás), környezetbarár történeti városról (Veöreös András és Marek László), historikus város természetes megújulásáról (Perényi Tamás), műanyagokról és műemlékekről (Pukánszky Gabriella, Pukánszky Béla), a megújuló energia észszerű használatáról (Nagy Gergely Domonkos, Sugár Viktória), történeti épületek szerkezeti és energetikai előnyeiről (Lőrinczi Zsuzsa), történeti zöld környezetről és klímaviszonyokról (Hajdu-Nagy Gergely és Szabó Patrícia).

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság idén is elismerte a példaadó műemlékgondozást és díjazta az elmúlt év legjobban sikerült műemléki helyreállításait, s ebben az esztendőben, bármily fájdalmas is leírni, újra gazdára találtak a Citrom-díjak.

A kultúra szolgálatába áll a megújult mohácsi Selyemgyár  Fotó: Szigetvári Krisztián

Példaadó Műemlékgondozásért Díjjal tüntette ki a bizottság az edelényi kastélysziget kezelőit a műemlék és parkja életteli bemutatásáért, a látogatók magas színvonalú fogadásáért és kiszolgálásáért, a programok folyamatos szervezéséért. Wisnovszkyné Hajdi Mártát a több műemléki együttes, elsősorban a Nádasdladányi Nádasdy-kastély helyreállításának és bemutatásának, berendezésének és programszervezésének fáradhatatlan munkatársát. Kecskemét evangélikus gyülekezetét és igazgató lelkészét, Kis Jánost az Ybl Miklós tervezte templom helyreállításáért, folyamatos kezeléséért, odaadó gondozásáért. Végül dr. Kéri Gáspár, székelyhídi főorvost partiumi műemlékvédő tevékenységéért, a helyi hagyományok őrzéséért, Gálospetri, Érszalacs értékes épületeinek és Szalacs pincéinek megmentéséért.

A „Duna-parti kis Zsolnay-negyed” nevet is méltán viselheti majd az egykori mohácsi Selyemgyár épületegyüttese, amely Kalen József tervei szerint épült 1904–1905-ben. A Duna-parttal párhuzamosan emelt gyárépület, az utcavonalra merőleges igazgatósági épület, az utcai oldalra néző gubóraktár és a gyárkémény sokban megőrizte építéskorabeli állapotát. Megőrzését, rehabilitációját, körültekintő helyreállítását, innovatív kulturális hasznosítását ismerte el az ICOMOS-díj.

 

Megérdemelten kapott műemlékes elismerést a Rákóczi-várkastély  Fotó: Teleki Alapítvány
 
Borsi büszkesége, II. Rákóczi Ferenc reneneszánsz várkastélya, egyben szülőhelye magyar és szlovák műemlékes szakemberek irányításával újult meg. A munka 2018-ban kezdődött a Teleki László Alapítvány égisze alatt. A felújítást Wittinger Zoltán, a NÖF (NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.) vezető tervezője és Pásztor Péter, kassai építész, a környezetet Szabadics Anita (NÖF) tervezte. Az ICOMOS most a műemléki helyreállítást, a restaurálást, a hasznosítást, a szakmai alaposságot és a példamutató nemzetközi összefogást ismerte el.

Ugyancsak ICOMOS-díjat kapott a Torbágyi Római Katolikus Templom főoltárának restaurálása, a gondos kutatás alapján visszaállított barokk állapot helyreállítása. Valamint a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Ybl Miklós tervezte historizáló, a német neoreneszánsz jegyében fogant épületének és parkjának méltó megújítása és látogathatóvá tétele a Nemzeti Kastélyprogram keretében. Az XIX. századi főépület rehabilitációjának vezető tervezője Balogh Csaba volt.

A XX. századi ház bontása után jöhet a vasbetonból épülő, korhűnek mondott múlt  A szerző felvétele
 
Különös, de valószínűleg nem véletlen, a legnagyobb figyelmet hagyományosan a Műemlékvédelmi Citrom-díj átadása kíséri. Hogyan vélekednek a szakemberek, melyik épület, épületegyüttes megújítását, alakítgatását – ne mondjunk a negatív példára helyreállítást! –, netán magára hagyását, visszafordíthatatlan pusztulását, pusztítását illetik elhibázottnak. Három éve nem adott ki Citrom-díjat az ICOMOS, bár talán akadt volna méltó várományosa. Ebben az évben viszont nem tétovázhattak. Két Citrom-díj is gazdára lelt: az egyiket építkezés, a másikat bontás érdemelte ki. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Citrom-díjat adott a budapesti MOL-torony felépítéséért. Az új építmény – Norman Foster irodájának műve – „csupán” azért műemlékvédelmi kérdés, mert helyrehozhatatlanul rontja Budapest egységes városképét, veszélyeztetve a főváros világörökségi státuszát. Manapság már szinte a város minden pontjáról jól látható az ég felé törő felhőkarcoló, a Kopaszi-gáton emelkedő, és már legmagasabb pontját elért MOL Campus tornya, amely kétségtelenül nem a historikus belváros képét zavarja, ám egyszer és mindenkorra megváltoztatja Budapest sziluettjét, azt a látképet, amelyért Budapest elnyerte a világörökségi címet.

S végül, de jelentőségében nem utolsósorban az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Citrom-díjjal ítélte el a Várnegyedben, a Szentháromság és az Országház utca találkozásánál állt, a környezetébe nemesen illeszkedő Diplomata-házként ismert saroképület lebontását, a védelemre is érdemes, második világháború utáni modern épületek egyik legjobb példáját, Jánossy György és Laczkovics László alkotását, amelyet a befektetői igény és mondvacsinált közízlés jegyében a szakmai szervezetek együttes tiltakozása ellenére pusztítottak el. 

Nyitókép: Budapest látképe immár a Mol-toronnyal Fotó: Matteo Bersani