Ha a történészekből, régészekből, építészekből, műemlékvédelmi, projektelemző és pénzügyi szakemberekből álló nemzetközi tanácsadó testület a „verseny” második fordulójában úgy látja, hogy a két magyar örökségnek helye van az első hét között, úgy talán mód nyílik megmentésükre, azaz részesülhetnek a 7 Legveszélyeztetettebb Program támogatásában.

Talán a világörökségi veszélyeztetettségi lista mintájára egy évtizede hívta életre az európai örökségi értékeket védő nemzetközi civil szervezet, az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet a programot, amely minden esztendőben tízezer eurós támogatással igyekszik segíteni a pusztuló értékek megmentését. A listára társadalmi ajánlás nyomán kerülnek fel az épületek, épületegyüttesek, régészeti területek, műtárgy-gyűjtemények.

Ebben az esztendőben a két magyar pályázó, a Memento Szoborpark és a Hermann Ottó Múzeum Papkeszi utcai épülete mellett a tizenegyes listán szerepel Kortrijk vasútállomása (Kortrijk, Belgium), a Mariemonti Királyi Birtok és Múzeum (Morlanwelz, Belgium), a mostari partizán emléktemető (Mostar, Bosznia-Hercegovina), a Csakvindzsi erőd (Zugdidi, Georgia), a Nővérek Háza épületegyüttes Kleinwelka egykori morva településen (Németország), a Gidasz villa (Alexandria, Görögország), Paštrovska Gora kultúrtáj (Montenegro), Sveti Stefan, Paštrovici kultúrtáj (Montenegro), a Petrovac na Mlavi vízimalmok (Bisztrica, Szerbia).

 

A miskolci Szinva patak, s fölötte a Papszer utcai épület egy múlt század elejéről megőrzött képeslapon

Miskolcon a Papszer utcai, reneszánsz alapokon nyugvó több mint négy évszázadra visszatekintő épületet a XVIII. században bővítették, majd a XIX. végén neoklasszicista stílusjegyekkel újították fel. A ház a XVI. század derekától a XX. század első éveiig református gimnázium volt, majd a városi múzeum otthona lett, falai között kezdte meg működését 1899-ben a Borsod–Miskolci Múzeum, melynek gyűjteményei lassan a teljes épületet birtokukba vették.

A házban működő könyvtár az 1920-as években a város és Borsod vármegye értelmiségének és polgárságának találkozóhelye, szellemi műhelye lett.

A műemléki védettséget élvező épület jó ideje romlásnak indult, majd 2018-ban kényszerűen bezárt, megmentése sokat már várathat magára. Az épületet a Hermann Ottó Múzeum terjesztette fel a Legveszélyeztetettebb-listára.

Egyszerre történelmi emlékhely, oktatási központ, művészeti akcióterület és turisztikai attrakció, a Memento Park – Szoborpark Múzeum az 1945 és 1990 közti köztéri propagandaszobrok Európában mindmáig egyedülálló gyűjtőhelye. Eleőd Ákos építész tervei nyomán egységes koncepció szerint elrendezve állnak itt a szocialista időkben született budapesti köztéri szobrok, emlékművek. Az idén harminc éves „Egy mondat a zsarnokságról” szoborparkot az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának évében egészítettek ki a disztribünnel és Sztálin szoborcsizmáival. A parkot működtető gazdasági társulás költségvetési támogatást soha nem kapott, üzemeltetése, állagmegóvása a látogatói bevételtől függ. Az alkotások egy részét a pusztulás fenyegeti az egykori szakszerűtlen áthelyezés, valamint a fenntartás forráshiánya okán.

Pedig megőrzésük a napi aktuálpolitikától független, objektív környezetbe helyezett történelmi emlékezés és emlékeztetés okán fontos lenne.

A felkerülését a veszélyeztetettségi listára az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület titkársága javasolta.

A 7 Legveszélyeztetettebb Program támogatásának elnyerésében az emlékek örökségi jelentősége, kulturális értéke, valós veszélyeztetettsége számít. S nem kevésbé a döntnökök reménye, hogy az európai segítség lendületet ad a helyi közösségek, az állami és magánszféra összefogására az értékek megmentése érdekében.

A döntés ideje április, addig gondolkozhatunk, a listán szerepelni dicsőség, vagy inkább szégyen.

Nyitókép: A Memento Park – Szoborpark Múzeum főbejárata