A rendszer érdekessége, hogy
a napelempanelek egy részét a központ melletti víztárolón a vízfelszínre telepítették.
E megoldás előnye a helytakarékosságon kívül, hogy a hideg víz hűtőhatása öt-tíz százalékkal növeli az áramtermelés hatásfokát.
Az ünnepélyes avatás résztvevői a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet épülete előtt (fotó: Kovács-Jerney Ádám, SZTE)
Lézerberendezések hűtésére fordítják a Szegedi Tudományegyetem beruházása által szolgáltatott környezetbarát energia túlnyomó részét. Ez a felhasználási cél teszi lehetővé a szokatlan, közvetett energiatárolási módszer alkalmazását a napszak- és időjárásfüggő napenergia-termelés kiegyenlítésére.
A tavaszi-nyári időszak napsütötte órái során termelt többletárammal egy fagyasztóberendezést üzemeltetnek, s az itt termelt jégkása a későbbiekben
árambetáplálás nélkül, nagyszüleink jégszekrényéhez hasonlóan hűti a kényes műszereket,
sikeres tesztelést követően akár hajnali két óráig. Ötköbméteres víztartállyal már működik egy kísérleti berendezés, amelyet a tervek szerint száz köbméteresre bővítenek.
A szegedi víztárolóra telepített napelemek (fotó: Kovács-Jerney Ádám, SZTE)
A vízfelszínen lebegő napelemek a forró nyári napokon mérséklik a párolgást,
védik a vizet a felmelegedéstől, csökkentve ezáltal az algásodást, és megvédik a vízi élővilágot,
közte a tározóba telepített halakat a nyáron megnövekvő UV-sugárzástól. A várt jótékony hatásokat folyamatosan monitorozni fogják.
Nyitókép: Az úszó naperőmű felépítése (forrás: ciel-et-terre.net)
