Klímasemleges Magyarország 2050 címmel immár hatodik alkalommal rendezett konferenciát a Green Policy Center, ahol a szervezet társalapítója, Schaffhauser Tibor és klímapolitikai tanácsadója, Sipos Vera mellett Zlinszky János ökológus, biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott docense ismertették a klímapolitikai szakmai műhely Túlbetonozva című kampányát.
Hazánkban a rendszerváltás óta huszonkét százalékkal, 1,4 millió hektárral csökkent a mezőgazdasági területek nagysága, ami Budapest, Debrecen és Hódmezővásárhely teljes közigazgatási területével egyenlő, s még ma is naponta tucatnyi focipályának megfelelő területet vonunk ki beépítés vagy leburkolás miatt a természetes körforgásból. Az
élőhelyek lebetonozása az oxigénhiány és a lebontó mikroorganizmusok pusztulása miatt egy idő után visszafordíthatatlan folyamatokat
indít meg a talajban. A földhasználat változása azonban nem magyar sajátosság, globális problémáról van szó. Nincs érzékünk arra, hogy a véges javak idővel elfogynak.
Mórahalom, Ipari Park – a legjobb földeket veszítjük el (forrás: Ariel77, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons)
Jellemzően a legjobb minőségű talajokat veszítjük el, mert a települések korábban ott alakultak ki, ahol megfelelő volt a talaj az élelmiszer-termelésre. A városok, falvak terjeszkedésekor viszont éppen ezek jelentik azt a tartalékot, ahol kielégíthetők az új igények lakóparkok, ipari övezetek, napelemparkok építésére. De fogynak a természetes zöldterületek a zöldövezetekben is, amikor leburkoljuk az autóbeállót, kőzúzalékot használunk gyomok ellen, műfűvel borítjuk a kiskertet vagy az iskolai focipályát, gumiburkolattal látjuk el a játszóteret.
A probléma azonban egyelőre láthatatlan, mert nem veszünk róla tudomást. A kampány célja épp az, hogy láthatóvá tegye. Ezért a szervezők fotópályázatot hirdettek; június 30-ig várják azokat a képeket, melyek
bemutatják a túlzott beépítés, lebetonozás és a zöldfelületek eltűnésének valóságát.
A szakmai zsűri által kiválasztott képeket a nyár folyamán kiállításon mutatják be.
Zlinszky János és Schaffhauser Tibor mellett Huszár Szilvia, a Kék Ernyő – Egyesület a Balatonért létrehozója, térségi tervező, Jakabfi-Kovács Boglárka építész, a MOME műhelycsoport vezetője, valamint Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze járta körül a városi felszínborítottság témáját. Fontos feladatnak nevezték, hogy megváltozzon végre a területfogyasztó szemlélet. Nehezíti ezt a tapasztalataik szerint, hogy a zöldfelületek nulla forint könyv szerinti értéken vannak nyilvántartva, kivéve, ha már épült rájuk valami, akár csak egy pad vagy játszótér.
A befektetőnek tehát ezek megszerzése az érdeke, mert így alacsonyabbak a költségei, mint ha egy barnamezős területen először bontással, esetleg kármentesítéssel, rehabilitációval kellene foglalkoznia, és vállalnia azok tetemes költségét.
Számos országban az érintetlen zöldterületek igénybevételéért kell komoly összeget fizetnie a beruházónak
egy alap javára, amelynek segítségével a barnamezős területeken folyó rehabilitációk versenyképessé válhatnak.
Jó példa a barnamezős hasznosításra: ipari park Kőbányán, a Gyömrői úton (forrás: Bjoertvedt, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Egy budapesti program keretében, lakossági bejelentések alapján, arra alkalmas fővárosi tulajdonú területeket rehabilitálnak, felbontva a felesleges betont, visszaadják azt a természetnek. A talajban lévő közművek azonban számos esetben akadályt jelentenek a visszazöldítésben. A közművek ugyanis törvényben, míg a fásszárú növények csupán kormányrendeletben vannak szabályozva, s „az erősebb védelem nyer”.
A közművek pedig szép lassan elfoglalták a zöld folyosókat, mert ott volt legolcsóbb és legegyszerűbb megépíteni
őket. Ha egy ilyen területen kipusztul egy fa, a szabályok értelmében már nem is pótolható.
Nehéz küzdeni a beépítések ellen azért is, mert a beépítési arány csökkentése esetén a magántulajdonosok kártalanítási igényével is számolni kell. A problémákat fokozza, hogy gyakran lakáscélú épületeket építenek üdülőövezetekben is, majd kérvényezik az átminősítést. A szabályoknak a közjó érdekében kellene születniük, de még ezen a területen is sok a hiányosság. Fontos tudomásul vennünk, hogy a jogszabályok nem hajtják végre önmagukat, tehát nekünk is felelősségünk van ezen a téren.
Újra kellene definiálni olyan fogalmakat, mint fejlődés, fejlesztés. Építési moratóriumot kellene elrendelni légi és vízi kikötők, plázák, társasházak, hotelek és utak építésére, és ezzel párhuzamosan a megfelelő jó alternatívájukra támogatásokat, pályázatokat indítani. Ki kellene dolgozni
a szén-dioxid-kvóták mintájára a beépítési jogok piacát,
és rendszerszemlélettel átalakítani a támogatáspolitikát.
Célszerű volna megosztani a sikeres tájrehabilitációk jó példáit. Világossá kellene tenni, hogy a hőhullámok hatása jól csillapítható zöldterületekkel, vízjárta helyekkel. Hogy ez mennyire csak akarat kérdése, azt Csongrád város példája mutatja, ahol már száz évvel ezelőtt tervszerű városzöldítésbe kezdtek. Rendszerek jöttek-mentek, a fákat azonban senki nem bántotta. Ennek köszönhető, hogy az aszályos Alföldön Csongrád egy zöld sziget, hatalmas, árnyas fákkal.
Csongrád város – zöld sziget az aszályos Alföldön (forrás: Muchland1981, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Napjaink jó példái között említhető, hogy a zöldterületek kezelése, védelme érdekében a főváros igyekszik minél intenzívebben igénybe venni a kisvizeket elrekesztő hódok tájalakító munkáját. Külföldön arra is van példa – Rotterdam, Koppenhága esetében –, amikor
egy település teljes csapadékvíz-elvezető rendszerét egy mélyen fekvő sportpályára, parkra irányították.
Ezeket az esőtereket a nagy esőzések idején a csapadék összegyűjtésével időszakosan elárasztják, tóvá alakítják, amelynek partján sétálhat, pihenhet a lakosság.
Kérdés, képesek vagyunk-e úgy fejleszteni településeinket és gazdaságunkat, hogy közben ne számoljuk fel saját környezeti biztonságunk alapjait – hangsúlyozza Schaffhauser Tibor és Sipos Vera. A talaj nem végtelen erőforrás; amit egyszer lebetonozunk, azt nagyon nehéz visszaadni a természetnek.
Nyitókép: heartbeaz, CC BY 2.0, Wikimedia Commons
