Az utóbbi évtizedben méltatlan helyzetbe került műemlékvédelemre, a műemlékügy általános helyzetének megoldására dolgozott ki javaslatot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által felkért Műemléki Munkacsoport, amelynek elnöke Ferkai András, az MTA levelező tagja, az MTA Építészeti Tudományos Bizottságának elnöke. Tagja Arnóth Ádám okleveles építészmérnök, Bándi Gyula, az MTA doktora, Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnöke, Entz Géza művészettörténész, Fejérdy Tamás, az MTA köztestületi tagja, Lővei Pál, az MTA levelező tagja, az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tagja, Mikó Árpád, az MTA doktora, az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tagja és Pazár Béla, az MTA köztestületi tagja, az MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottságának elnöke.
Műemlékvédelem – a kifejezés, amelyet egy ideje sokan szívesen cserélnek a műemléki megfogalmazásra. A magyarázat csak látszólag a rövidítés, az egyszerűsítés.
A fogalom ugyanis mást, többet jelent, mint a helyreállítás, és egyáltalán nem azonos az elpusztult, elpusztított épületek visszaépítésével. Tartalmát és funkcióját tekintve jóval nagyobb körre vonatkozik, mint egy rossz állapotú épület, épületegyüttes megújítása, s felelőssége a tizenötezret számláló országosan védett építészeti emlék és terület összességére terjed ki.
Ezért is fontos – ahogy a dokumentum is hangsúlyozza – az alapértékek és alapelvek tisztázása, rögzítése, jogi szabályozása s mindezek birtokában egységes, az egész országra érvényes műemléki stratégia kidolgozása, az értékek tudományos számbavétele, közhiteles nyilvántartása, diagnosztikai vizsgálata, hatósági-igazgatósági feladatok ellátása, a műemlékek állapotának folyamatos és rendszeres felügyelete, proaktív gondozása. Utóbbiak hiánya az állami intézményi rendszer 2010-ben elkezdődött és 2016-ra befejeződött megszüntetésével egyre élesebben jelentkezik.
A Munkacsoport üdvözli, hogy az építésügy kiemelt helyet kapott a minisztériumok sorában, azon belül pedig helyettes államtitkársága lett a műemlékügynek. Ugyanakkor a hatósági munka szakmai megalapozottság érdekében fontosnak látná a „műemlékügy egészét átfogó központi intézmény” létrehozását, a különböző intézményekben szétszórtan még létező pótolhatatlan értékű szakmai anyag, tudás, szellemi és humán erő egyesítését, ezzel párhuzamosan a műemlék-tulajdonosoknak szakmai segítséget, szolgáltatást nyújtó operatív szervezet kialakítását. A szakmai-tudományos műhelyként is működő központi intézmény az ágazati irányítás és a stratégiaalkotás, a műemlékvédelemmel kapcsolatos nemzetközi feladatok magas színvonalú ellátásának is biztos alapja lehetne.
Nyitókép: A dégi Festetics-kastély parkra nyíló homlokzata esti világításban
Fotó: Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft.
