Szabolcsban a Holt-Tiszánál, a folyó hajdani árterén, ahogy a helyiek emlegetik, a korábbi ólaskertekben talált rá Andrássy Gyula gróf uradalmának arra a magaslati területére, amelyet érdemesnek s a világ zajától elég távolinak vélt álomkastélya fölépítésére.

Csakis belülről lehet megérteni a színházat. Csak aki a színpadon van, az tudja, hogyan működik az egész. Kevés, ha a rendező elméletben útba igazítja a színészt, érezni kell az egységet. Ott kell élni együtt, ez a színház lényege – Tordy Gézát idézem.

Andrássy Gyula gróf álma, a pesti Sugár út a Belvárost volt hivatott összekötni a Városligettel. Az 1870-ben született határozat próbája lett a Podmaniczy Frigyes báró (akit Krúdy Gyula „Budapest vőlegényé”-nek nevezett) elnökölte Közmunkák Tanácsa működésének.

Zsámbék neve manapság egyet jelent késő román templomának aszimmetrikus tornyaival, magasba meredő oromfalával sejtelmes sziluettet kirajzoló, szoborszerű romjával. Memento. A hajdani templomé, pusztulásé, az elhagyatottságé, a műemlékvédelemé. Memento. Vajon meddig?

Egy új lemezalbum három LP-koronggal, két dalnok – múlt s jelen: Cseh Tamás és Víg Mihály, a dalszerző író Bereményi Géza, a homályból földerengő, hajdani színházi előadás: az Uránbányászok, László Lajos igaz története meg a rendező: Paál István.

Színházuk megmentőjét, a Színészt, a nagy Bogusławskit várja a vilnai társulat. Kiábrándult, idős ember érkezik. A Mester? Próbálni kezd, unott teatralitással mondja a szövegét, ám ahogy belefeledkezik, kinyílik, fékezhetetlen lesz. Játszik és játszani tanít.

Vajon van-e még építész, akinek munkássága, megépült házainak sora oly mértékben hatással volt az elmúlt öt évtized budapesti városképének alakulására, mint Finta Józsefé. Az akkor fiatal tervező neve a Duna Intercontinental Szállóval lett egyszeriben ismert.

Egy új lemezalbum három LP-koronggal, két dalnok – múlt s jelen: Cseh Tamás és Víg Mihály, a dalszerző író Bereményi Géza, a homályból földerengő, hajdani színházi előadás: az Uránbányászok, László Lajos igaz története meg a rendező: Paál István.

A négy nagy – így jegyzi az építészettörténet az Árpád-korból csekély számban fennmaradt román templomunkat. Ják, Lébény, Zsámbék, Türje. Az első háromról sok szó esik, megújulásról, méltatlan sorsról, újraépítésről. S eközben a negyedik csöndben életre kelt.

Élhető, fejlődő Budapest, amely hitelesen őrzi és a jövő számára továbbadja múltját, jelenét. Erő Zoltán három éve a város főépítésze, nem kinevezésekor kezdett a főváros építészeti, műemléki, városrehabilitációs és városfejlesztési kérdéseivel foglalkozni.

Középkori kistemplomok, apátságok, kolostorok, temetők, üveghuta, kovácsműhely, oskolamesteri ház… a Bodrog vidékén, a Mátrában, szerte Nyugat-Magyarországon. Hat évtized a régészet jegyében Valter Ilona régésznek, a történettudományok kandidátusának pályája.

Majorságokat választott el egymástól a Feld Gasse az 1720-as években, amikor Pest városfala a mai Kiskörútnál húzódott. Alig húsz évvel a történelmi városrészek egyesítése előtt Grosse Feld Gasseként jegyezték az okiratokba a majdani Nagymező utcát.