Közös otthonunk számos környezeti, társadalmi problémájával – egyebek mellett a klímakrízis várható következményeivel, a természet büntetőjogi védelmének esélyeivel és a Balaton mellett lakók életlehetőségeivel – is foglalkoznak az Országút 116. számának cikkei.

Habeck-akták néven vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a német ellenzéki CDU/CSU az atomerőművek leállításával kapcsolatban, azt állítva, hogy vezető német zöldpolitikusok az erőművek további működése melletti szakmai érveket szándékosan figyelmen kívül hagyták.

Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a miénk…  a műemlékvédelem Citrom-díja óhatatlanul fölidézi A tanú szállóigévé vált mondatát. Ha nem is sárgább, de kétségtelenül savanyú. Bizony az. És bizony a miénk, hogy a méltatlan műemlékgondozásra figyelmeztessen.

Ideiglenes kiállításon válogatás látható a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar építészhallgatóinak féléves tervezési munkáiból a Zsolnay Gyár egyik gyárcsarnokában. Aktualitása, hogy megkezdődött néhány utcafronti épület korszerűsítése.  

Minden ellenérv és fenntartás dacára, éghajlatvédelmi okokból (legalábbis arra hivatkozva) elszántnak tűnik az Európai Bizottság a belsőégésű motorral hajtott járművek kiszorítására, az elektromos gépjárművek egyeduralkodóvá tételére. Most azonban komoly figyelmeztetés érkezett…

A WWF Magyarország természetvédelmi sikernek tartja, hogy az őshonos eurázsiai hód ismét jelen van hazánkban, mérsékelve a vizes élőhelyek eltűnésének aggasztó ütemét. Az elszaporodó nagy testű rágcsálók azonban tetemes károkat okoznak, főként az erdőgazdálkodóknak, amit nem térít meg senki.

Pannónia Szent Hegyén Géza fejedelem 996-ban csehországi szerzeteseket telepített le. A Szent Márton tiszteletére emelt monostor falai közt megfordult Szent István király. Pannonhalma ma is működő szerzetestemplomát idén nyolcszáz éve állították helyre.

Szívesen pillantunk be mások otthonába. Érdekes olyan házaspár egykori lakásait szemügyre venni, amelynek mindkét tagja tervezéssel és az otthon művészetével foglalkozott. A Walter Rózsi-villa új kiállítása a XX. század közepére repít vissza.

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgettünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

Évről évre egyre kritikusabb az emberek és medvék együttélése a Kárpát-medencében. Az elmúlt években Romániában különösen vitatott témává vált a nagyragadozók védettsége. Miként vélekedik erről a vadász, a környezetvédő és a vadőr?

Huszonnégy éve lakom Berlinben, de a város még mindig tartogat meglepetéseket. Nagypénteki fölfedezésem: az evangélikus Jesus-Christus-Kirche a Dahlem-negyedben. A német főváros délnyugati végén csaknem vidéki idillben találja magát a látogató.

Harmadszor ad otthont a Műcsarnok a Nemzeti Szalon építészeti kiállításának. „Arra törekedtünk, hogy megfogalmazzuk a jelenkor építészeti kérdéseit, a rájuk adott legfrissebb válaszokat” – mondja Dénes Eszter építész, a III. Építészeti Szalon kurátora.

A természet nem ismer hulladékot, az élet nagy körforgásában mindennek megvan a maga szerepe. Az ipari civilizáció nyersanyagigénye azonban felsebzi a tájat, s az örökösen bővülő fogyasztás igézetében mérgező hulladékokkal árasztja el környezetünket. A túlélés útja a természeti ciklusok utánzása.

Andrássy Gyula gróf álma, a pesti Sugár út a Belvárost volt hivatott összekötni a Városligettel. Az 1870-ben született határozat próbája lett a Podmaniczy Frigyes báró (Krúdy Gyula „Budapest vőlegényé”-nek nevezte) elnökölte Közmunkák Tanácsa működésének.

Apró győzelmet aratott a nyers gazdasági érdek és politikai haszonelvűség fölött a természet és a jogállam. Kiderült, hogy sem erdeinket, sem a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzeti jogrendet nem lehet a gazdálkodók, s a kormányzat kénye-kedve szerint használni.

A Cook-szigetek legnépesebb szigetén, Rarotongában összeggyűltek a csendes-óceáni törzsfők, hogy megvédjék a bálnákat a pusztulástól. Archaikus-mitologikus elemekkel elegy érvelésük nem érdektelen, de hogy hatásos-e, még elválik.

Minden nomád lovas zarándoklat belső utazás is egyben. Nagy próbatétel az emberi teljesítőképesség határait feszegetni, de a cserébe kapott mérhetetlen szabadság és a megélt érzések ősi energiákat szabadítanak fel a vándorban. Bucsi Sándor szeretett kiskunsági tanyájáról indul útnak.

Tizenhárom esztendeje, immár hagyományosan nyílnak meg egy hétvégére fővárosi házak, hogy históriájukról, tervezőikről, építőikről, hajdani tulajdonosaikról, lakóikról meséljenek. 2011-ben a százéves épületek ünnepeként indult útjára a Budapest100.

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Az alábbi videóban Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgetünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

Míg a munkásőrnek a hetvenes években az AKM-63-as, addig a falusi gyerekeknek a csúzli volt a fegyvere. Volt persze fapuskánk, búcsúfiának kapott, fröccsöntött forgópisztolyunk, és ismertük az íjkészítés tudományát is, de csúzlija akkoriban Gasztonyban minden valamirevaló férfigyereknek volt.

Amikor Fertőd–Eszterházán húsz éve az Esterházy-kastély felújítása a homlokzatfestéshez érkezett, művészettörténeti, restaurátori kutatások mutatták, Esterházy ’Fényes’ Miklós idején aligha lehetett k.u.k.-sárga, ha jobban tetszik, Habsburg-sárga az épület.

Aachen egykori püspöke, Klaus Hemmerl Mennyei Jeruzsálem című kötetében jegyezte föl: „A dolgok nemcsak olyanok, amilyen a létük; a dolgok olyanok, ahogyan szeretik azokat.” Ez számomra azt jelenti, látásunk, értékelésünk érzéseinktől is függ.

Megzavarta az ember a víz természetes körforgását: az éghajlatváltozás az óceánok és a kontinensek közötti nagy vízkörzést, a természetes életközösségek pusztítása a helyi kis vízköröket változtatta meg. A csapadék hol kevés, hol özönvízszerűen érkezik. A megoldás: vissza a természethez.