Az első meglepetés a Vár utcában éri az embert: vajon mit keres manapság egy széles betoncsík a macskaköves burkolat közepén? Veszprém 2023-ban adott otthont az Európa Kulturális Fővárosa programévnek, akkorra több tucat várbeli épület külső felújítása befejeződött, a belső munkálatok kivitelezése némi megszakítás után még most is zajlik. Ez persze mit sem von le a város szellemi és vallási központjának értékeiből, és ha végre elkészül majd minden, Magyarország egyik legegységesebb műemléki területe (dominálnak ugyan a klasszicista és az eklektikus épületek, de Fellner Jakab késő barokk copf építészete is megtalálható) nyeri vissza régi pompáját. Akár kvázi szabadtéri kiállítótér, az utcai séta is múzeumi látogatás.
Két éve elkészült Veszprém Város Építészeti topográfiája, amely korszakonként és stílusonként mutatja be a város sok száz épületét, nem csupán a mintegy négyszáz műemléki védettséget élvező házra koncentrálva, hanem keményfedeles városi nagytopográfiához méltón minden városrészből merítve.
Ha felkapaszkodunk a Pannon Egyetem főépületei mellett magasodó Kálvária-dombra, nyitott könyvként, építészeti katalógusként terül el alattunk a város. Az Árpád-kori Szent Miklós-plébániatemplom Kralovánszky Alán és Éry Kinga közreműködésével feltárt, majd alaprajzban bemutatott romjaitól körbetekintve jól érzékelhető a korabeli város széttagoltsága. Tizenöt percre vagyunk a várkerülettől, s kőhajításnyira a késő eklektikus könyvtártól, a szecessziós városi múzeumtól és az ötvenes években létesült egyetemi épületek együttesétől.
A romantikus Ruttner-ház a hajdani börtön alatt épült. Felújítása 2024-ben ICOMOS-díjat kapott
A szerző felvétele
Kis kitérő szállásomra az újabb meglepetés: a délnyugati várfalszakasz alatt húzódó Jókai utcában a középkori utcavonalat követő, hosszú és kissé íves homlokzatú Ruttner-ház kapualján belépve az udvaron ismerős látvány fogad. A falon aztán megpillantom a táblát, a tavalyi Műemléki Világnap ICOMOS-díja az értékmentő megközelítéssel végigvitt műemlék-felújításért. Ruttner Sándor vaskereskedő 1860 körül átalakított és emeletesre bővített hajdani lakóháza Veszprém romantikus építészetének egyik legszebb példája.
A nyolctengelyes épületen végigvonuló gótikus ívsoros övpárkány és a fogsordíszes csonkapárkány, valamint a többnyire hatszemes ablakok felső részét körbefonó keretezés adja a homlokzati architektúra esszenciáját.
Mindez autentikusan újult meg, akárcsak az épületbelsőben feltárt díszítőfestés. Önmagában sosem elégséges a puszta felújítás; az épület új funkciót, kávézót és szálláshelyet kapott, de itt van a korábbi várbörtönből kialakított börtönmúzeum jegyirodája is. Ugyanis az épület fölött magasodik a középkori várfalból kinövő börtönmúzeum, amely a Ruttner-ház udvarán elhelyezett üveglift segítségével közelíthető meg. A börtönlátogatás feszültségét azután kellemes séta oldja lefelé a várfalsétányon. A recepción elmesélték, hogy sok az olyan visszajáró vendég, akik itt éltek korábban, csak éppen nem önszántukból tartózkodtak az épület falai között.
Medgyaszay István szecessziós színházépülete
Fotó: Wikimédia Commons
Érzésem szerint az egykori Püspökkert helyén létesített, utcafronti oldalán héttengelyes, a kőlábazatból kinövő ovális nagyablakkal, a lábazat fölött neogótikus rózsaablakokkal és íves párkányzattal keretezett egyik legelső magyarországi vasbeton színházépület, melyet 1976-ban restauráltak, több ponton inkább párhuzamba állítható a jóval később tervezett pécsi Bányakapitánysággal, mint a közelben álló, megjelenésében szögletesebb, de ugyanúgy nívós múzeumépülettel.
Van abban valami fenséges, hogy az épület utcaszint alatti bejáratához le kell menni a járda melletti lépcsőn, hogy azután a kultúra templomaként magasodjék fölénk az épület.
Az Erdélyben gyűjtött népi motívumok megjelenítése és a festett ablakok a belső térben is egyedi hangulatot árasztanak, a színházteremben pedig az áttört vasbeton konzolokon nyugvó karzat merész kialakításával kelt feltűnést.
A HangVilla Multifunkcionális Közösségi Tér a kortárs építészet alkotása
A múzeum mellett kapott helyet 1935-ben a bakonyi tájház, mely Öcs község egyik kisnemesi házának másolata.
Tipikus háromsejtű, nádfödeles ház közepén szabadkéményes konyhával, elöl a tisztaszoba, hátul a lakószoba. Tenyérnyi népi építészeti sziget a nagyváros tengerében.
Belső terében pedig a korszellemnek megfelelő interaktív kiállítás, mely térképeivel, fotó- és filmkollázsaival, hangos verseskönyveivel órákra lefoglalja a látogatót, miközben megismerteti Veszprém történelmével, építészetével, irodalmával és a múlt század mindennapjaival.
Kétségkívül a HangVilla Multifunkcionális Közösségi Tér a város legérdekesebb kortárs épülete. A Megyeháza mögötti domb egyik saroktelkén áll az üveg és fém együttéléséből tervezett többfunkciós épület, amely leggyakrabban zenei és színházi rendezvényeknek ad otthont. Mai formáját Albóciné Ábrahám Gizella és Anthony Gall tervei szerint nyerte el 2014-ben. Jó látni, tehetséges építészek keze nyomán hogyan ölt új arcot, hogyan gazdagítja a város értékeit egy korábban jellegtelen épület.
Nyitókép: A veszprémi várnegyed az alsó város felől
Fotó: Wikimédia Commons
