Szerző: Szigetvári Krisztián
Villaépülettől az ügyvédek bérházáig
A pécsi Bauhaus-triumvirátus – az építészet így jegyzi Breuer Marcell, Molnár Farkas és Forbát Alfréd hármasát. Ám a nagy generációból kizárólag Forbát Alfréd mondhatott magáénak jó néhány olyan házat, amely szülővárosában épült föl. Közülük számos ma is látható.
Pusztulás helyett mennybemenetel
Néhány esztendeje aligha sejthette bárki is, hogy a kívül-belül egyaránt rendkívül leromlott állapotú szentegáti Mária-kápolna teljes felújítása és restaurálása nem csak szép álom marad. Az épület újjászületéséről mesél közelmúltbéli története.
Hogyan lehet egész, ami félig romos?
A zsámbéki premontrei romtemplom emblematikus műemlékünk. Történetében a helyreállítások is kiérdemelték a műemléki védelmet. A műemléki paradoxon szerint a rom szembeszökő hiányai ellenére egységes egész, így hordozza nyolcszáz év üzenetét.
Építészeti ötletek egy remélt múzeumra
„Nem az embernek kell a művészethez alkalmazkodnia, hanem a művészetnek az emberhez” – Lantos Ferenc szavai ezek. A festőművész–művészetpedagógusé, akinek az emlékére létrehozandó pécsi múzeum tervezésére írt ki pályázatot az MMA Építőművészeti Tagozata.
Miért kellene megőrizni a várromokat?
El a kezekkel várromjainktól! – radikális a megfogalmazás, mégis szívesen írnám így. S hogy miért tartom határozottan jobb megoldásnak középkori romok kisebb kiegészítéseit a manapság divatos teljes műemléki rekonstrukcióknál, arról szólok az alábbiakban.
A távlati tervtől a törlésig
Valaha műemlékek voltak, mára csak megfakult fotó, tervrajz őrzi emléküket. Hiányuk, a helyükre emelt modern épületek sok esetben ma is tájsebként jelentkeznek a városképben, egyfajta sosem múló műemlékvédelmi „fantomfájdalomként” lüktetnek.
Pilch Andor ezerarcú építészete
Vajon létezik-e Antoni Gaudí Barcelonáján kívül város, ahol egy építész markánsan meghatározta a hely arculatát? Igen. Vicenza karakterét Andrea Palladio XVI. századi remekei adják, s gondolhatunk Victor Horta brüsszeli jelenlétére.
Miért nem műemlék?
Képzeletbeli sétára indulunk, hogy egy pillantást vessünk Pécs belvárosának kevéssé ismert épített örökségére. A Széchenyi tértől gondolatban haladjunk a város főtengelyének számító Király utcán, és miután jelképesen kilépünk az egykori Budai kapun, álljunk meg az 51-es számú ház előtt.
Újragondolt váraink
A műemléki helyreállítások korát éljük. Ez nemcsak Magyarországra, hanem kis túlzással az egész világra igaz. Ám a megújult épületek látogatói legtöbbször csak az aktuális állapottal, a restaurált vagy rekonstruált végeredménnyel találkoznak.
Rejtett kincsek nyomában Baranyában
Baranya gazdag műemlékekben. A titok nyitja történelmében, vallási-felekezeti gazdagságában és településföldrajzi adottságaiban is rejlik. Utunk most a megye legdélebben fekvő sávjába, az Ormánságba, majd a nyugati szélére, a Szigetvidékre vezet.
Kisasszonyfai magtárgondok
Különös sorsuk van a műemlékeknek. Koruk, anyaghasználatuk, eredeti funkciójuk szerint talán mind veszélyeztetettek, hisz létezésük a modern városszövetben, településszerkezetben idejétmúlt. Mégis ez adja pótolhatatlan értéküket: a múlt üzenethordozói.
Keresztény emlékek nyomában
Elrepül az ember Georgiába, azt gondolja, hogy a Fekete-tenger keleti partvidékén, legalábbis, ami a természetföldrajzot illeti, Ázsiában van, aztán rá kell jönnie, akárha Európában lenne, ami a kulturális, vallási, politikai orientációt illeti.