Szecessziós kaleidoszkóp, látjuk benne a széttöredezettséget, azután a színes darabkák egységgé állnak össze. Mindegy, milyen háttértudással érkezünk, van-e szecessziós „előéletünk”, vagy itt, Szabadkán ismerkedünk a XX. századi stílussal: ez a Varázsló kertje.

A kétezres évektől a helyi védelmet élvező épületek töltik be azt a szerepet, amelyet fél évszázada a városképi vagy faluképi jelentőségűek. Akkor ezek a házak kvázi műemlékek voltak, évtizedekkel később, a kategóriák egységesítésével lettek műemlékek.

Az Országgyűlés 2023 decemberében fogadta el a 2024 októberétől hatályos Magyar Építészetről szóló törvényt, mely egyik előremutató kezdeményezésének tűnik, hogy a helyi védelem alatt álló értékek ezentúl általános műemléki védettséget élvezzenek.

Ideiglenes kiállításon válogatás látható a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar építészhallgatóinak féléves tervezési munkáiból a Zsolnay Gyár egyik gyárcsarnokában. Aktualitása, hogy megkezdődött néhány utcafronti épület korszerűsítése.  

Szekszárd főtere az utóbbi évtizedben mélyreható változáson ment keresztül. Díszburkolatot kapott, középületei megújultak, a gépjárműforgalom csillapodott. A házak, épületegyüttesek építészettörténeti panteonként mutatják az elmúlt évszázadokat.

Gótikus székesegyházak és a córdobai Nagymecset, az Alhambra és Gaudí katedrálisa és házai Barcelonában – Spanyolország ismert, ikonikus épületei. Vegyünk most más irányt. Különleges építészeti titkokat sejtet az ország belsejében Cuenca erődvárosa.

A nagyvázsonyi Kinizsi-vár közelmúltbeli műemléki felújítása és rekonstrukciója okkal váltott ki heves vitát. A helyszínt és kiváltképp a középkori lakó-
torony kiállítását mégis körbelengi az utánozhatatlan Kinizsi Pál- és Magyar Benigna-kultusz.

Miközben a nagyvilágban a Marcel Breuer név a mai napig jól cseng, sokfelé emlékeznek a nagy hírű bútortervezőre és modern felfogású építészre, Breuer Marcell Magyarországon csak hiányával, szülővárosában, Pécsett pedig az emlékezetével van jelen.

Műemlékes szakmai ártalom, hogy egy várba, kastélyba, templomba lépve, nem hagyjuk, hogy elragadjon a hely szelleme, előbb vizsgálni kezdjük az épület állapotát, a felújítás minőségét, esetleg annak hiányát. S így van ez akkor is, ha magánemberként érkezünk.  

Vajon létezik-e Antoni Gaudí Barcelonáján kívül város, ahol egy építész markánsan meghatározta a hely arculatát? Igen. Vicenza karakterét Andrea Palladio XVI. századi remekei adják, s gondolhatunk Victor Horta brüsszeli jelenlétére.

A Civitas Invicta megtisztelő címet 2011-ben adományozta az Országgyűlés Szigetvárnak. A Leghősiesebb város – legalábbis a köztudat nagyvonalú fordítása szerint. Valójában a Legyőzhetetlen város. Ám ez történelmileg nem egészen állja meg a helyét.

El a kezekkel várromjainktól! – radikális a megfogalmazás, mégis szívesen írnám így. S hogy miért tartom határozottan jobb megoldásnak középkori romok kisebb kiegészítéseit a manapság divatos teljes műemléki rekonstrukcióknál, arról szólok az alábbiakban.