Szekszárd főtere az utóbbi évtizedben mélyreható változáson ment keresztül. Díszburkolatot kapott, középületei megújultak, a gépjárműforgalom csillapodott. A házak, épületegyüttesek építészettörténeti panteonként mutatják az elmúlt évszázadokat.

Gótikus székesegyházak és a córdobai Nagymecset, az Alhambra és Gaudí katedrálisa és házai Barcelonában – Spanyolország ismert, ikonikus épületei. Vegyünk most más irányt. Különleges építészeti titkokat sejtet az ország belsejében Cuenca erődvárosa.

A nagyvázsonyi Kinizsi-vár közelmúltbeli műemléki felújítása és rekonstrukciója okkal váltott ki heves vitát. A helyszínt és kiváltképp a középkori lakó-
torony kiállítását mégis körbelengi az utánozhatatlan Kinizsi Pál- és Magyar Benigna-kultusz.

Miközben a nagyvilágban a Marcel Breuer név a mai napig jól cseng, sokfelé emlékeznek a nagy hírű bútortervezőre és modern felfogású építészre, Breuer Marcell Magyarországon csak hiányával, szülővárosában, Pécsett pedig az emlékezetével van jelen.

Műemlékes szakmai ártalom, hogy egy várba, kastélyba, templomba lépve, nem hagyjuk, hogy elragadjon a hely szelleme, előbb vizsgálni kezdjük az épület állapotát, a felújítás minőségét, esetleg annak hiányát. S így van ez akkor is, ha magánemberként érkezünk.  

Vajon létezik-e Antoni Gaudí Barcelonáján kívül város, ahol egy építész markánsan meghatározta a hely arculatát? Igen. Vicenza karakterét Andrea Palladio XVI. századi remekei adják, s gondolhatunk Victor Horta brüsszeli jelenlétére.

A Civitas Invicta megtisztelő címet 2011-ben adományozta az Országgyűlés Szigetvárnak. A Leghősiesebb város – legalábbis a köztudat nagyvonalú fordítása szerint. Valójában a Legyőzhetetlen város. Ám ez történelmileg nem egészen állja meg a helyét.

El a kezekkel várromjainktól! – radikális a megfogalmazás, mégis szívesen írnám így. S hogy miért tartom határozottan jobb megoldásnak középkori romok kisebb kiegészítéseit a manapság divatos teljes műemléki rekonstrukcióknál, arról szólok az alábbiakban. 

A pécsi Bauhaus-triumvirátus – az építészet így jegyzi Breuer Marcell, Molnár Farkas és Forbát Alfréd hármasát. Ám a nagy generációból csak Forbát Alfréd mondhatott magáénak jó néhány, a szülővárosában felépült házat. Közülük számos ma is látható.

Néhány esztendeje aligha sejthette bárki is, hogy a kívül-belül egyaránt rendkívül leromlott állapotú szentegáti Mária-kápolna teljes felújítása és restaurálása nem csak szép álom marad. Az épület újjászületéséről mesél közelmúltbéli története.

A zsámbéki premontrei romtemplom emblematikus műemlékünk. Történetében a helyreállítások is kiérdemelték a műemléki védelmet. A műemléki paradoxon szerint a rom szembeszökő hiányai ellenére egységes egész, így hordozza nyolcszáz év üzenetét.   

„Nem az embernek kell a művészethez alkalmazkodnia, hanem a művészetnek az emberhez” – Lantos Ferenc szavai ezek. A festőművész–művészetpedagógusé, akinek az emlékére létrehozandó pécsi múzeum tervezésére írt ki pályázatot az MMA Építőművészeti Tagozata.