Történeti forrásaink szerint nyolcszáz esztendeje, 1225-ben gyűjtötte maga köré Bertalan püspök a Mecsekben szétszórtan élő remetéket, így az évforduló még nagyobb erővel gyakorolhat hatást azokra, akik végigjárják ezeket a nem túl hosszú, de annál mélyebb lelki és szellemi tartalmakat hordozó útvonalakat.

Ezúttal a Csendesség útjára keresztelt, másfél óra alatt bejárható szakaszt választottam az időnként esőverte, borongós vasárnap délután. A lelki, vallási élményt az út stációinál QR-kóddal letölthető és meghallgatható elmélkedések erősítik. Puskás Antal atya, pálos szerzetes és tartományfőnök az egyes helyszínekhez kötődő gondolatai hangzanak föl. (A palosut.hu honlapon mindezek otthoni körülmények között is meghallgathatók.)

Talán nem csoda, érdeklődésemhez, szakmámhoz híven leginkább a műemléki kérdésekre figyeltem érdeklődéssel, és mindjárt hozzáteszem, örömmel. Egyfelől jó gondolatnak tartom a Pálos út kialakítását, színvonalasnak a homlokzatokra helyezett táblák, illetve egyes helyszíneken a földbe rögzített információs „totemoszlopok” minőségét, másfelől a nem egészen hat kilométer hosszú útvonal műemléki kánonja ragadott meg.

Izgalmas fölvetés, lehet-e egy sűrű, belső városszövetben elmélyülten a Csendesség útján zarándokolni? Friss tapasztalataim azt mondatják velem, hogy lehet, ehhez persze jól kell megválasztani a napszakot.

Roppant élvezetes az összhatás. Ahogy elindulunk a Belváros fő tengelyének számító Király utcán a Lyceum-templomtól, amely jelenleg a pálosok kezelésében áll, s amiként eljutunk utunk zenitjére, a Magaslati és a Hunyadi út sarkán álló Szent Imrének szentelt pálos templomig, majd ahogy szépen visszaereszkedve a városba a Szent Flórián-szobornál lezárjuk a kirándulást.

Közben történeti korokból származó műemlékeket fedezhetünk föl, és nemcsak templomokkal találkozhatunk. Minden egyes épületnek más és más a históriája, s ha a falak mesélni nem tudnak, beszélnek helyettük a források és a műemlékes gyűjtemények, amelyek jól őrzik az emlékezetet.

Mindenszentek temploma
Fotó: A szerző felvétele

 

Ma már kívülről és belülről megújulva fogadja a híveket és a látogatókat a Lyceum-templom. A 2020. december 29-i horvátországi földrengés megviselte ezt az épületet is. Belső károsodásai miatt majdnem két éven át nem volt látogatható. Eközben – számos felajánlás segítségével – lezajlott a felújítás, a szerkezet-megerősítés és a restaurálás, így 2022 végén a belvárosi pálos központ újranyithatta kapuit.

Alig néhány száz méterre, már a történeti városközponton kívül magasodik az Ágoston téri templom, mely egyes részleteiben mecset múltját őrzi.
A török korban szinte páratlan módon nem egy korábbi keresztény templomra ültették rá a muszlim imahelyet, hanem új építésű dzsámit emeltek itt. A török hódoltságot követően, már a barokk időszakában a korábbi mecset néhány falát felhasználva épült meg a teret narancssárga színével és tömegével is uraló templom. A török előzményről a délkeleti homlokzat egyes falszakaszain föltárt szamárhátíves ablakok árulkodnak.

A tettyei Havas Boldogasszony-templom és Havihegyi kereszt (Kiss György szobrászművész alkotása)
Forrás: Wikimédia Commons

 

Fölfelé kaptatva a Tettyére, félúton áll a Mindenszentek temploma, mely az 1588-as pécsi disputának adott helyet. A protestáns egyházak képviselői – Válaszúti György unitárius és Skarica Máté református lelkész – itt fejtették ki álláspontjukat, természetesen a törökök beleegyezésével, mert úgy vélhették, ez a vita is gyengíti a számukra továbbra is legfőbb ellenséget, a nagy múltú és nagy hatalmú katolikus egyházat. Az eseményről és időpontjáról a homlokzaton elhelyezett emléktábla tudósít. A templom magja eredetileg Árpád-kori, sokadik bővítése-átalakítása nyomán nyerte el mai egyedi, hagymakupolás sziluettjét. Különlegessége, hogy ez volt az egyetlen templom, amelyben a török időkben is tarthattak keresztény szertartásokat, ráadásul a sors fintoraként a katolikus és az unitárius gyülekezet felváltva használta.

Szakhmáry György püspök reneszánsz stílusban épült hegyoldali rezidenciája a Tettyén, a játszótér fölött magasodik. Az egykori püspöki palota utóbb a törökök derviskolostoraként működött. Manapság a romok kortárs építészeti elemekkel kiegészítve kilátóként funkcionálnak.

A korábbi nyári szabadtéri színházi programok sajnos már nem tértek vissza a falak közé. Ennek oka lehetett az is, hogy 2010 körül a romok stabilitása nem volt a megfelelő, ám a veszélyelhárítás sikerrel járt az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot követő években.

A Havihegyi feszülettől az egykori Havihegyi kápolnáig, ma már Havas Boldogasszony-templomig eljutni önmagában élménytúra a mi zarándokútvonalunkon belül is. A csodás kilátás és a templom tőszomszédságában, a városban mindig elsőként nyíló mandulafa látványa minden fáradságért kárpótol.

Innen hosszabb szakasz következik végig a Magaslati úton, ahonnan rálátunk a városra, mígnem elérkezünk a pálos rendi templom és kolostor épületegyütteséig. Az 1937-ben emelt pálos templom és kolostor modernista remekmű, s igen korán, 1976-ban kapott műemléki védettséget. Tervezője Weichinger Károly, a Gellért-hegyi Sziklatemplom alkotója. A gazdag testi-lelki-szellemi program utolsó állomása, a barokk kori Kálvária-kápolna és a Flórián téri Szent Flórián-szobor zárja a stációk sorát.

 

Nyitókép: A modernista pálos rendi templom és kolostor
Fotó: A szerző felvétele