Fontos erről beszélni, hiszen a legegyszerűbb példával élve akár városi, akár jellegzetes falusi utcaképet nézünk, nemcsak az nem mindegy, mi történik a műemlékileg védett épülettel, az sem, mi épül szűkebb, vagy éppen tágabb környezetében. Esetleg hogyan szabdalnak (tudjuk jól, szabdaltak a XX. század második felében is) szerteszét épületeket körbevevő történeti parkokat, kerteket vagy csak kisebb telkeket, hogy azután a környezetet súlyosan romboló, a tágasságot semmibe vevő épületek emelkedhessenek.

Idén e gondolat jegyében szól az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a Műemléki Világnapot kísérő tanácskozása a műemlékekről és környezetükről, a téma elméleti hátteréről.  

A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS kezdeményezése nyomán több mint négy évtizede április 18. a műemlékek ünnepe (ebben az évben a világnapi program nagypéntek miatt váratott magára egy hetet), a nap, amikor az eredeti elképzelés szerint a tisztelet az épített örökség felé fordulna (persze jó lenne, ha nemcsak ezen az egy napon lenne így). S valóban fölébredne a figyelem a történeti épületek, épületegyüttesek, városnegyedek, parkok, másutt falusi környezetek, tájképek iránt, s mindennek eredményeként föltámadna az akarat óvásukra, ápolásukra, megőrzésükre.

Solium Regni kiállítás, kőtár és épülete – a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont
Fotóforrás: ICOMOS

 

Székesfehérvár Városházája adott otthont a Műemléki Világnap központi rendezvényének, az ünnepi díjátadásnak és a Műemlék és környezete – Elméleti háttér összefoglalása című tanácskozásnak.

A Székesfehérvár Egyházmegyei Múzeumban látható a korábbi ICOMOS-díjas műemléki helyreállításokat bemutató kiállítás.

A tudományos konferencián Nagy Gergely Domonkos a műemlék környezetéről szóló elméleti dokumentumokról, Veöreös András a műemléki környezet magyar jogszabályokba foglalt védelméről, Graham Bell a műemlékről, a műemlékhelyszínről, a kultúrtájról, Fejérdy Tamás műemlékeket érintő katasztrófákról szólt, M. Szilágyi King előadásában a klímaváltozás tükrében vizsgálta a történeti kertek és tájak helyzetét.

Hagyományosan a Műemléki Világnapon adják át az ICOMOS elismeréseit, amellyel a Magyar Nemzeti Bizottság az előző esztendő legszínvonalasabb műemlék helyreállításait és példaadó műemlékgondozást értékeli. S ilyenkor kerülhet sor az elhanyagoltságot, az oda nem figyelést, a rossz helyreállítást, károsítást, vagy éppen műemlékbontást jelző Citrom-díj odaítélésére is (idén úgy látszik, a zsűri nem talált elég okot Citrom-díjra, bár nem titok, akadt fölterjesztett).

Lechner Ödön tervezte a hajdani Sipeki-villát
Fotóforrás: ICOMOS/Bánhegyesi Antal
 
 

Ebben az esztendőben ICOMOS-díjjal ismerték el a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGyOSz) székház, a hajdani a Sipeki-villa műemléki alapos, körültekintő műemléki helyreállítását és a gondosan tervezett új épületelemeket. A Városliget határán, a Hermina úton álló szecessziós Sipeki-villa a XX. század első évtizedében Lechner Ödön tervei nyomán épült. Építtetője Sipeki Balás Béla ügyvéd, Zala vármegyei főispán utód híján a házat a Hermina Mezei Egyházközségre, a Vakok Szövetségére (a jelenlegi MVGYOSZ jogelődjére), illetve a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületre hagyta. A mostani felújítás után a villaépületben kaptak helyet az irodák és a Braille-könyvtár, a szolgáltatóházban tankönyveket készítenek, ott van a Braille-nyomda és konferenciaterem. A generáltervező a dmb műterem volt, vezető tervező Falvai Balázs, Nagy Márton és Török Dávid DLA, kivitelező az Épkar Zrt. és a Prím Építő Kft. konzorcium.

Somogyszentpál-Vajaskér
Fotóforrás: ICOMOS/MARKET Zrt.

 

ICOMOS -díjat kaptak az alkotók Somogyszentpál-Varjaskér templomromjának gondos helyreállításáért, amelyet alapos előkészítés előzött meg, statikai megerősítésének szellemes megoldásáért és a különleges környezetalakításért. A XIII. századi, föltehetőleg román stílusú templomnak mindössze egyetlen támfala maradt meg, a Market Építő Zrt. a ROM Vándor program keretében állagmegóvási, restaurálási és területrendezési munkálatokat végzett, az eredeti téglák felhasználásával pótolták a falomlásokat, újraépítették a falkoronát, ahogy fogalmaztak, „a nyolcszázéves épületmaradvány tájba illeszkedő szoborszerű sziluettjének megőrzésével”. A téglafalhoz – amely a templom nyugati bejárata lehetett – acél kapuelemet helyeztek információs táblával,

földhalmokkal jelölték a rom körül az egykori cinterem, a templom és a sekrestye alapfalait, ahogy azt a földradaros geofizikai vizsgálat megmutatta.

Ugyancsak ICOMOS-díj ismerte el a székesfehérvári Solium Regni kiállítás, kőtár és épülete – a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont létrehozását, a műemléki szempontokat szem előtt tartó, helyreállítással fölérő bemutatást. A székesfehérvári koronázótemplom megmaradt és építkezések során előkerült kövei hosszú hányattatás után méltó helyre kerülhettek a nemzeti emlékhelyként jegyzett romkert közelében a harmincas években épült mozi- és lakóépület átépítésével. Az átépítés és a kiállítás építészeti koncepciója Gerzsenyi Tibor, Kern Orsolya és Karácsony Tamás építész nevéhez kötődik. A XII. századi koronázótemplom bélletes főkapuját eredeti dimenziójában idéző fém-vázszerkezeten vezet az út a kiállítótérbe, ahol a bazilika kőmaradványai láthatók.

A kiállítás címe, Solium Regni – Az ország trónusa a prépostságban őrzött királyi székre utal, amelyen az uralkodó a koronázáskor ült, s amelyről a város a nevét kapta.

A Példaadó Műemlékgondozásért Díjjal jutalmazták a gyulai Harruckern–Wenckheim­–Almásy Kastély és Látogatóközpontot a kastélyegyüttes magas színvonalú, önfenntartó működtetéséért, a műemléki értékek megőrzéséért és bemutatásáért.

 

Nyitókép: A gyulai Harruckern–Wenckheim­–Almásy Kastély és Látogatóközpont
Fotóforrás: ICOMOS