A kultúrákat hídként összekötő zenét univerzális nyelvként helyezi központba. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a közös értékek fölfedezése volt a cél, ez a gondolat jelenik meg a pavilon építészetében, belső tereiben, ezt a szellemiséget közvetítik a művészeti események.

A magyar pavilon látványterve

 

Fő attrakciónak a Zengő Dóm elliptikus terét szánják. A fényjátékkal és hangelemekkel kísért népdalelőadásokba bekapcsolódhatnak majd a látogatók is. Zoboki Gábor arról beszélt, hogy a népzene, a zenei mítoszok inspirálták az építészeti koncepciót, amely ezúttal eltér a Lechner Ödön–Toroczkai Wigand Ede–Kós Károly–Medgyaszay István-vonulattól, helyette Zalaváry Lajosnak a múlt század hatvanas éveiben épült jászberényi fürdőjére és Turányi Gábor 1996-os, a meg nem valósult budapesti világkiállítás magyar pavilontervére tekintett ihletőként. A kemence vagy a boglyaforma jelenik meg a Zengő Dóm alakjában.

A magyar pavilon háttérben a boglya formájú Zengő Dóm
 
 

Az alkotó elképzelése szerint „a pavilon célja, hogy esztétikájával és szellemiségével is felkeltse az érdeklődők figyelmét. A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg.

A pavilon belső terének látványterve
 
A japán és a magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene- és néptánckultúránk a magyar lélek tükre.”
 
 
Nyitókép: A fényjátékkal és hangelemekkel kísért produkció látványterve
Fotók: EXPO 2025 Hungary