Az ember beavatkozása a természeti folyamatokba esetenként nem csupán az ökológiai rendszerek többé-kevésbé előre látható sérülését okozhatja, hanem az emberiség létét érintő, senki által nem várt mellékhatásokkal is járhat.

Kovács János jókedvűen ébredt. Nem volt ez gyakori, igen megörült neki. Ilyenkor mindig föléledt benne a vágy, tenni kéne valamit. A világmegváltáson túl volt, nyugdíjasként ez már nem aktuális, a világ megértésével viszont ebben a korban érdemes foglalkozni.

Műemlékek és világörökségi helyszínek sora szerte a világban már alig tudja elviselni a tömegturizmus nyomását, akad, amelyik már elesett. Változás kell, de ez legalább olyan nehéz, mint tétlenül nézni az örökségi helyszínek értékeinek pusztulását.

A háború utáni lengyel újjáépítés fogalommá vált. A totális rekonstrukciót elvből elutasító modern műemlékvédelem Varsó esetében ugyanis egyszeri és kivételes módon elfogadhatónak tartotta az elpusztult épületek eredetihez hű visszaállítását.

Túl a szekularizáción, túl a semleges állami attitűdön, akár a hívők számára is ellenszenves lehet a teológia megjelenése a politikában. A következőkben mégis a kettő egymásra utaltságát szeretném igazolni.

A kétezres évektől a helyi védelmet élvező épületek töltik be azt a szerepet, amelyet fél évszázada a városképi vagy faluképi jelentőségűek. Akkor ezek a házak kvázi műemlékek voltak, évtizedekkel később, a kategóriák egységesítésével lettek műemlékek.

A magyar építészet jelentős műveket létrehozó mesterei távoztak az elmúlt hónapok­ban. Életkorukból adódóan olyanok, akiknek a pályája az 1950-es években indult, egyetemi tanulmányaikat akkor végezték, amikor még élt a szocreál, de a moderniz­mus már újra létjogosultságot szerzett.

Így árulták hajdanán a sváb legények Budapesten a mocsári teknőst, ahogy azt Szilárd János leírja az Egy viharvert legény tarsolyából című könyvében. Kíváncsiságból ő is vett egyet, de nem tudta rászánni magát arra, hogy fazékba tegye. Mások étlapján azonban azóta is szerepel.

Állítólag tényleg ott lakott valahol a Rába árterében, Körmend és Szentgotthárd között. A madaras ember élőhelyének megválasztása is hozzáértésre mutat, hiszen ez a folyó legszebb, legérintetlenebb része. Emiatt pedig itt lehet a legtöbb madarat látni, ami fontos szempont lehetett a számára.

Új szenvedélyem van. Kukázom. Pár hete strandon voltam. A nyugágyamon keresztrejtvényt fejtettem, mikor arra lettem figyelmes, hogy a szél ide-oda gurít egy műanyag palackot. Már harmadszor akadt meg a lábamnál, gondoltam, kidobom a szemetesbe.

A második világháború után, kiváltképp a nagyvárosokban súlyos volt a lakáshiány, nehéz helyzet alakult ki a fővárosban. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint Budapesten több mint négyen laktak közös otthonban, s a lakások hetven százaléka egyszobás volt.

Majd három évszázada, 1736-ban Pestre költözött a burgenlandi kovácsmester, Unger Benedek. Letelepedett, berendezte műhelyét előbb az Új-Világ, ma Semmelweis utcában, majd az Egri (Hatvani) kapunál, a mostani Kossuth Lajos utcában. Megnősült, családot alapított.

Idén a műemléki világnapon a jáki templom felújítását Magyarország legrangosabb műemléki elismerésével tüntették ki. Az ünnepélyes átadáson egy kedves ismerősöm azt kérdezte, vajon miért nincs kész a templom északi oldalának helyreállítása. Elfogyott a pénz?

Európa-szerte végeláthatatlan mezőkön napelemtáblák sokasága csillog, így egyre többekben vetődik fel a kérdés, vajon a környezet védelmének nevében nem bánunk-e túlságosan is pazarlón egyik legfontosabb természeti erőforrásunkkal, a termőtalajjal.

Modellszámítások alapján kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kaliforniai helyi hőmérséklet csökkentését célzó geomérnöki erőfeszítések hőhullámokat válthatnak ki Európában. E területen ugyanakkor szinte teljesen hiányzik a nemzetközi szabályozás.

Legépebben megmaradt román kori műemlékünk – elterjedt vélekedés a jáki apátsági templomról. Valóban? A korszak kiemelkedő emléke, de ünneprontás nélkül sem feledkezhetünk meg a későbbi építészeti beavatkozásokról, amelyekkel együtt mai teljességét hordozza.

Fel kell készülniük a helyi közösségeknek arra, hogy napjaink negatív ökológiai folyamatai olyan rendszerszintű változásokhoz vezetnek, melyek komplex társadalmi rendszerek összeomlását okozzák. Döntő kérdés: a társadalmi alkalmazkodásnak milyen lehetőségei és eszközei lesznek.

Lélekvándorlás. Igen divatos és sokszor emlegetett szó manapság. Filozófiai magaslatok, bulvársajtó, Hollywood. De lehet egy közelünkben, Budán, a főváros második kerületében született új épület szellemi háttere is.

Komoly technikai nehézségekkel jár a repülés szén-dioxid-lábnyomának mérséklése. Az elektromos meghajtást az akkumulátorok nagy súlya teszi problémássá. A piacvezető gyártó azonban biztató kísérletekről számolt be.

A súlyosbodó hármas környezeti krízis idején az emberiség folyamatos útkeresésben van, miként tudná megfékezni a természet pusztítását. A szándékos környezetkárosítás ellen a büntetőjog eszközei is alkalmazhatók, s nemcsak természetes személyekkel, hanem vállalatokkal szemben is.

Amint a magyarországi bevásárló- vagy kosárközösségek ügyét előmozdítani hivatott egyik csapat honlapján olvasható: e kezdeményezések lényege, „hogy a termelők, a vásárlók és egy önkéntes csapat együtt, közösségben szervezi meg az élelmiszerek eljuttatását a termelőtől a vásárlóig”.

Több mint egy évtizede, hogy nagyobb társasággal a Dunán hajóztunk. Kedves barátnőm Sepsiszentgyörgyön élő testvére, bár nem először látta, érdeklődéssel nézte a Duna-parton a házsorokat, kérdezgetett az épületekről, építészetükről, múltjukról, jelenükről.

Csillagászati összegekbe kerül a szén-dioxid klímavédelmi célú leválasztása és földfelszín alatti tárolása. A természetes megoldások nemcsak megóvják az élővilágot, hanem olcsóbbak és hatékonyabbak is.