Sétálj tíz percet a természetért!

Nemrég került elő a Budakeszi Vadaspark mellett futó villanypászta alatti magaskórósból a halvány harangvirág ezres nagyságrendű állománya, ami e rendkívül dekoratív növény egyetlen máig ismert élőhelye a Budai-hegységben. A hazai flóraatlasz ezt a fajt a legközelebb Pilisszántóról és Szentendréről, nyugati irányban pedig a Vértesből jelzi. Az Északi-középhegységben nem ritka, ezért bár sok botanikus szerint indokolt lenne, még nem helyezték védettség alá. Pedig minden ok megvan rá, hogy ezt a populációt megóvjuk.

Mindent az autósok kiszolgálásáért

Helyi civil természetvédők kérik,

ne irtsák ki értelmetlenül, felesleges parkoló létesítése miatt e ritka növény nemrég felfedezett, a Budai-hegységben talán csak itt előforduló,

de minden bizonnyal legnagyobb populációját. A Budakeszi Vadaspark a három-öt percenként közlekedő kék buszoktól öt-tíz percnyi sétára található. A tervezett újabb autóparkoló lefedi a halványharangvirág- (Campanula cervicaria) állomány teljes itteni élőhelyét, amit el fognak pusztítani, hacsak azt valaki meg nem akadályozza.

A halvány harangvirág ezres nagyságrendű állománya a villanypászta alatti magaskórósban (fotó: Exner Tamás)

Csakhogy a Budakeszi Vadaspark igazgatója éppen erre az élőhelyre álmodott meg egy harmadik parkolót, s a Kormányhivatal és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság passzívan asszisztál a tervhez. Környezetvédő szervezetek, mint a Védegylet, a parkoló alatti vízbázis védelmére hivatkozva, hosszas jogi procedúra után

elérték ugyan az eredeti terv túldimenzionált méretének csökkentését, de az még így is elpusztítaná a halvány harangvirág teljes élőhelyét.

Méltán büszke a Budakeszi Vadaspark a környezeti nevelés terén kifejtett tevékenységére, de fontos lenne, ha maguk is jó példával járnának elöl a természet tiszteletében. A vadasparki parkolás terjeszkedésének eddig már több védett növény is áldozatul esett, így a szánkópályán, a tavaszi hérics élőhelyén a dolgozók autói számára dózeroltak ki egy részt, majd szokássá vált, hogy rendezvényeken ráterelik az autókat a Szilfa-tisztásra, ahol a védett magyar zergevirágot tizedelték meg. A közelben található közkedvelt, szintén Natura2000-es, addig madárdaltól hangos völgybe néhány éve gombnyomásra bömbölő műanyag dinoszauruszokat helyeztek, és azt kerítéssel lezárták a sétálók elől.

A képviselők megszavazták

Lakossági kezdeményezésre, a tervezés részeként, a vadasparki igazgató jelenlétében összehívták Budakeszi város Zöld Munkacsoportját, ahol valamennyi felszólaló

ellenezte, hogy még több Natura2000-es területet áldozzanak fel a vadaspark autóforgalmának növelése érdekében.

Ehelyett szelídebb megoldásokat javasoltak: a meglevő parkolóhelyek jelképes díjának emelését, a buszmegállótól induló tíz-tizenöt perces séta élményszerűségének tanösvénytáblákkal való növelését, illetve a sok hasonló helyen bevált „városnéző” kisvonat indítását. Hivatkoztak csehországi példákra is, ahol a parkolás egy-egy természeti látványossághoz kétszer annyiba kerül, mint maga a belépő.

Tarka nőszirom a Vadasparknál (fotó: Jánossy László)

A polgármester által vezetett képviselő-testület udvariasan meghallgatta a lakosokat, majd anélkül, hogy az ott elhangzottakra érdemben reagált volna, egy héttel később megszavazta a parkoló bővítésének elvi engedélyét. Az önkormányzat nem először tett gesztusokat a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek. Nem tiltakozott, amikor több tízezer köbméter sittből autópályaszerű utat építettek a helyi erdőben a pátyi országút mellett, majd nemrég megszavazták a helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítását, hogy a telki országút melletti, a részvénytársaság tulajdonában álló mezőgazdasági területen a

minden szükséges engedély nélkül felépített filmes telephelyet utólag legalizálják.

Több civil szervezet és a helyi lakosság is kérte, hogy ne építsenek újabb autóparkolót az erdőbe. De hosszas jogi procedúra után lassan minden engedélyt megkapott a teljesen felesleges, és mind pedagógiai, mind környezetvédelmi szempontból káros parkoló. Budakeszi Város Önkormányzata hat igen (Fidesz), három tartózkodás (Otthon Keszin) és egy ellenszavazat (MKKP) mellett támogatta a projekt terveit. Az időzítés pikantériája, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. éppen most kap kétszázmillió forintos támogatást természetvédelmi köntösbe bújtatott ökoturisztikai fejlesztésekre.

A természetvédők kérései

Ezért a budakeszi természetvédők nyílt levélben fordultak a projektben érintett felekhez, azaz az erdőkért és földügyekért felelős államtitkárhoz, az OTP Bank, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadaspark igazgatójához, valamint a Soproni Egyetem rektorához és rektorhelyetteséhez.

Örömüket fejezték ki, hogy az OTP Bank kétszázhuszonnyolcmillió forint támogatást ad a Budakeszihez közeli erdők fejlesztésére. A rekreációs célú felhasználás (kilátó, futókör) bizonyára hasznos, de a projekt természetvédelmi aspektusáról nem sok derült ki.

A civilek remélik, hogy a program első lépéseként sor kerül a vadaspark körül található természeti értékek felmérésére,

melyre a Soproni Egyetem szakemberei kiválóan alkalmasak lennének.

Halvány harangvirág a Budakeszi Vadaspark tervezett új parkolójának helyén (fotó: Exner Tamás)

Megdöbbenve értesültek ugyanakkor arról, hogy a Budakeszi Vadaspark az autós látogatás további növelése érdekében parkolóépítés céljából még több helyet szeretne elvenni a Natura2000-es területből, ahol a Budai-hegység egyetlen, több száz példányból álló halványharangvirág-populációja él. A független botanikai és természetvédelmi szakemberek egyhangú véleménye, hogy a ritka élőlények nagyon érzékenyek az élőhelyük környezeti adottságaira (mikroklíma, talaj), ezért ezeket helyben (in situ) kell megőrizni. A projekt természetvédelmi részeként a budakeszi természetvédők

javasolják a halvány harangvirág budai-hegységi élőhelyének optimális kezelését kidolgozni,

amiben szintén a Soproni Egyetem kutatóinak szakértelmére lehet hagyatkozni.

A tervezett új vadasparki parkoló kialakításakor nemcsak védett és nem védett növények sokasága pusztulna, hanem a hozzájuk a táplálékláncban kapcsolódó rovarok is, például számos védett és nem védett nappali lepkefaj, virágbeporzó és egyéb fajok.

A törékeny kuszma nevű lábatlangyík (fotó: Jánossy László)

Az elgázolás veszélyének vannak kitéve a tervezett parkoló lábatlangyíkjai, erdei siklói, az ott költő madarak fészkei is (a citromsármány például a tervezett parkoló talaján fészkel 2025-ben). Ezek szintén nem képesek szólni azért, hogy a vadasparkot látogató autósok vélt érdekeit kiszolgálva

a Pilisi Parkerdő Zrt. ne tegye tönkre a helyi biodiverzitást,

amely a tervezett parkoló területén jelentős mértékben csökkenne.

Citromsármány fészke a tervezett parkoló helyén (fotó: Szigeti Balázs)

A vadasparki aszfaltozott útról a zárt erdőn keresztül nyitnának utat a parkolóig, azt állítva, hogy ez nem jár fakivágással, pedig az autók nyilvánvalóan nem férnek át a sűrűn álló fák között. Az ültetett erdő több mint harminc százaléka ugyan magról újuló amerikai vörös tölgy, de a többi hazai őshonos faj: gyertyán, mezei, korai, hegyi és tatár juhar, kislevelű hárs, barkóca berkenye, hazai tölgy- és nyárfajok.

Ezt a veszteséget nem képes ellensúlyozni a környező vörös tölgyes erdő klímaváltozás-tűrővé alakításától remélhető biodiverzitás-növekedés. Egyrészt jelentéktelen lesz a fafajok számának növekedése, másrészt a napsütötte, magaskórós villanypászta teljesen más élőhely. Ott nagyságrendekkel jelentősebb a lágyszárú növényzet és a rovarvilág biodiverzitása.

Tarkalepke halvány harangvirágon (fotó: Exner Tamás)

A természeti területek autós látogatása közösségi közlekedéssel könnyen megközelíthető helyen semmiképpen nem támogatandó, már csak azért sem, mert a Budakeszi úttól a vadasparkig vezető erdei út babakocsival vagy akár kerekesszékkel is jól járható. A civilek felhívják a figyelmet, hogyan

próbálják Európa-szerte a lakossági fórum kapcsán említett módszerekkel a természeti területek fenntartható megközelítését ösztönözni.

Ismételten arra kérik a természetvédők a projekt valamennyi résztvevőjét, hogy a természet megóvása érdekében lépjenek vissza ettől a kétes társadalmi hasznú erdei parkoló beruházástól. Kiemelten kérik a szponzoráló OTP Bankot, ügyeljen arra, hogy a keretösszeget valóban a nevesített célokra és ne azokkal ellentétben a biodiverzitás-
csökkentésre és élőhelyek megszüntetésére fordítsák, illetve a projekttel párhuzamosan ne történjen élőhely-megszüntetés vagy más természetkárosítás, amely a résztvevők gondosan felépített zöld imázsát, hitelességét sértené.

Az átmenő forgalom miatt is aggódnak

Jelenleg a vadaspark által kezelt sorompó akadályozza meg a vadasparki úton az átmenő forgalmat Buda-
keszi felső része és a Budakeszi út között. Amikor ez a sorompó nyitva „felejtődik”, szemfüles bennfentesek sokasága száguld át az erdőn a sétálók között, hogy megkerülje a város Fő utcáján mindennapos dugót. Az az ötlet is elhangzott, hogy a sorompó nyitvatartásának rendszeresítésével a vadasparki út forgalmát egyirányúsítanák, és a vadaspark látogatásából hazatérőket Budakeszi központjába terelnék a lakóutcákon keresztül. Legszívesebben azonban újabb utat építenének az erdőn át.

Védett kis Apolló-lepke (fotó: Jánossy László)

Örülnének a természetvédők, ha a döntéshozók belátnák, hosszú távú érdekünk a sokféle védett és nem védett lágyszárú növény, rovar – nemcsak a virágbeporzók – megőrzése, és

nem a gépkocsival a természetbe behajtók kiszolgálása.

A tervezett parkolóba behajtó gépkocsik zajterhelése és légszennyezése ráadásul nemcsak az erdőt, hanem a Budakeszi Vadaspark egy részét is terheli.