Vaskövetkezetességgel járt el a Fővárosi Ítélőtábla notórius zajszennyezőkkel, békés polgárok nyugalmát évtizedek óta háborgató felelőtlen elemekkel szemben.

A műemlékes világ sok évtizedes kérdése, mi történik a kiszolgált, bezárt gyárakkal, az elhagyott, pusztulásra ítélt gyártelepekkel, az üresen tátongó hatalmas üzemcsarnokokkal. S mi lesz elhanyagolt környezetükkel, végleg kiíródnak a városok históriájából?

Vezető romániai politikusok a világörökség részének nyilvánított bioszféra-rezervátum tönkretételével vádolják Ukrajnát, amely kotrással mélyíti a Duna-delta hozzá tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és a Romániával közös Chilia-ágat, hogy azok nagyobb hajókkal is járhatóvá váljanak.

A zsámbéki premontrei romtemplom emblematikus műemlékünk. Történetében a helyreállítások is kiérdemelték a műemléki védelmet. A műemléki paradoxon szerint a rom szembeszökő hiányai ellenére egységes egész, így hordozza nyolcszáz év üzenetét.   

Miközben gőzerővel épülnek országszerte a középkori várak hamis illúziói, Budán a XIX. század végi és XX. eleji paloták a maguk idejében is vitatott méretű és építészeti értékű betonmásai, egyre-másra tűnnek el a múlt század utolsó harmadának stílusteremtő házai.

Vajon milyenek lehettek valaha a főúri lakomák? Milyen alapanyagokból, milyen fogásokat tálaltak fel? A kísérleti régészet segítségével, tudományos módszerekkel rekonstruálható a múlt konyhaművészete, megízlelhetők a késő középkor és a reneszánsz étkei.

Nemzetgazdaságunk jövőbeli fejlődésének alapdilemmáiról szóló komoly szakmai és erre rátelepedő éles politikai vitát robbantott ki a kínai CATL Debrecenben felépíteni tervezett akkumulátorgyára. Félperifériás kiszolgáltatottság vagy a zöld jövő útja?

Kipróbáltam: Tenczer Gábor Budapest Outdoorja hasznos és kellemes zsebkönyv a túrázás profi és kezdő szerelmeseinek egyaránt. Pont túrakabát-zsebbe illő mérete és lapozgathatósága okán hasznosabb bármely app-nál.

„Nem az embernek kell a művészethez alkalmazkodnia, hanem a művészetnek az emberhez” – Lantos Ferenc szavai ezek. A festőművész–művészetpedagógusé, akinek az emlékére létrehozandó pécsi múzeum tervezésére írt ki pályázatot az MMA Építőművészeti Tagozata.

Az idén huszonnyolcadik alkalommal gyűltek össze az érdeklődők a Kárpát Medencei Kisvasúti Találkozóra a MÁV székházban. Az esemény egyik szervezője a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület volt. Elnökét, Bacsinszky Tibort nem gyermekkorában csapta meg a mozdony füstje.

Kéktúrázó kis csapatunknak az évek során mindig volt egy megbízható, de láthatatlan tagja, aki nélkül sokkal nehezebben ment volna a teljesítés. Ő volt Horváth Béla alias Hörpölin, aki a kektura.click.hu honlapon remek tanácsokkal szolgált, nemcsak nekünk.

Az építésztársadalom megint szegényebb lett. Elment egy építész. Csendesen, ahogy élt, ahogy alkotott. Az Ybl-díjas Iványi Lászlóra, aki egy híján kilencvenesztendős volt, január 22-én délután a Fugában emlékeztek családtagjai, barátai, pályatársai.

A Részigazság Klub kerekasztal beszélgetésében két, napjainkban egyre nyomasztóbb téma került egymás mellé: a biztonságpolitika és a fenntarthatóság. E két terület jeles szakembere egyetértett a diagnózisban, s a lehetséges megoldások esélyét is hasonlóan látják.

Vannak népek, amelyek múltjuk emlékeit – szellemi és építészeti örökségüket – élő hagyományként ápolják, önazonosságuk táptalajának tekintik. Mi, magyarok aszályos tudattal gondolkodunk erről. Mintha a nemzeti kishitűség, a lekezelés is tetten érhető volna.

Nem csitulnak az ellenzői hangok, a komoly tiltakozások Veszprémi Érsekség basilica minor rangú Főszékesegyházának felújításával kapcsolatban.  A vár teljes területére kiterjedő munkálatok a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa program keretében zajlik.

Micsoda varázslatos élmény lehetett valaha, ahogy a fasorral szegélyezett, tizenkét kilométeres, nyílegyenes postaúton végiggördülő fogat utasai előtt kitárulkozott a díszudvart büszkén uraló, U alakú, kocsifelhajtós, portikuszos kastély impozáns tömbje!

Veszprém megyében a Balaton-felvidéken, a varázslatos Káli-medencében, Szentbékkállától nem messze áll a valamikori település, Töttöskál templomának romja. Az írásos emlékek 1296-ban említik először a falut, melyet akkortájt királyi udvarnokok laktak. 

Sopron városképének emblematikus épülete a középkori Szent Mihály-plébániatemplom. A Belváros fölé emelkedő dombon magasodó monumentális épület históriája a XIII. században kezdődött. Első írásos említése 1278-ból való, Sopron akkor lett szabad királyi város.

A városkép megújításában játszott fontos szerepéért és a település történeti-kulturális értékeinek megőrzéséért Winkler Oszkár-díjjal tüntette ki a Soproni Városszépítő Egyesület a sopronbánfalvi Erdei Malom közben álló Kárpáti-malom épületét.

Az utolsó pillanatig kétséges volt, születik-e megállapodás az ENSZ montreali biodiverzitás-konferenciáján. A tanácskozás kínai elnöke végül az afrikai országok kifogásai ellenére elérte, hogy csaknem kétszáz ország (az Egyesült Államok és Vietnám kivételével) aláírja az egyezményt.