Az Orosházáról indult asztalosinas Pesten, Bécsben és Párizsban tanult asztalosmesterséget, kifinomult díszítésű és nagy mesterségbeli bravúrt igénylő bútorok készítésében szerzett jártasságot. Hazatérve, 1872-ben, Pesten létrehozta Szűz utcai asztalosüzemét, utóbb
megalapította az első magyarországi bútorgyárat, a Thék Endre Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyára Részvénytársaságot.
1908-ban magyar királyi udvari tanácsos címet kapott, ezután „méltóságos asztalosnak” is nevezték. Művészi színvonalú bútorai és belső berendezései jeles tervezők vázlatai alapján készültek. Kastélyok, paloták, arisztokrata magánpaloták reprezentatív, szecessziós, historikus tereinek nagyvonalú berendezései, az Operaház és a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatai kötődnek a nevéhez.
Kiállítási tabló Thék Endre bútorairól
Thék Endre templomi berendezései ma is őrzik művészetét
Lovay Zsuzsanna kurátori összefoglalójában így ír: „Az 1870-es évek közepétől az első világháború kitöréséig tartó korszak az építészetben és a vele szorosan összekapcsolódó belső berendezésben, bútorművességben számos stílust, irányzatot, művészi felfogást vonultatott fel. E széles spektrumban egymás mellett, ám egymást áthatva, eklektikusan összefonódva voltak jelen a felelevenített és átfogalmazott történeti stílusok, majd a századfordulón a szecesszió. A fenti törekvések szimbiózisa Thék Endre bútorasztalos munkásságában ért csúcsra.”
Az Asztalosmesterből iparmágnás című kiállítás október 5-ig, keddtől vasárnapig, 14-től 18 óráig látogatható Budapest IX. kerületében, a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplomban.
Nyitókép: Thék Endre-emlékkiállítás a Bakáts téri plébánia altemplomában
Képforrás: Iparművészeti Múzeum sajtóközlemény
