A varázsfuvola – Emanuel Schikaneder operaszínpadra fogalmazott, gazdag szimbólumrendszerű története, melynek alapjául August Jacob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola című meséje szolgált – az Operaház előadásában a szerelem és a felnőtté válás históriája. Ahogy az alkotók fogalmaznak,

A varázsfuvola 1791-es bécsi bemutatóját követően az elmúlt több mint két évszázadban nemesült az operairodalomba bevezető családi élménnyé.

Tamino herceg, Pamina, az Éj királynőjének leánya és a madarászfiú, Papageno kemény próbákkal és megtévesztésekkel tarkított kalandos útja kicsik és nagyok számára számos párhuzamos olvasatot kínál a népmesei elemekkel átszőtt játékos mesén, a tandrámákon át a szabadkőműves beavatási rítusokig és politikai allegóriákig, melyeket Wolfgang Amadeus Mozart magával ragadó, hol szelíd, hol drámai, máskor játékos örök érvényű zenéje ötvöz harmóniába.

Az Éj birodalmában 
Képforrás: Csibi Szilvia/OPERA sajtófotó

 

Látványos, az alapmű gondolatvilágához hű képi elemekkel, vetítésekkel gazdagította az előadást Szinetár Miklós rendezése, amely 2014-es bemutatója óta több mint nyolcvan alkalommal teremtett lehetőséget az Operaház művészeinek a szerepformálásra Budapesten és egy sikeres japán turnén. A kettős szereposztás nőalakjai közül többen is most mutatkoznak be első ízben. Első ízben alakítja Paminát Pasztircsák Polina, és ugyancsak most debütál A varázsfuvolában Szemere Zita, aki azonban korábban már a kifejezetten gyerekeket célzó Parázsfuvolácska-előadásokban szerzett tapasztalatot az ifjú nő megformálásában.
 

Pasztircsák Polina énekli Pamina szerepét
Képforrás: Giancarlo Pradelli/OPERA sajtófotó

 

Az Éj királynője szerepében mutatkozik be az Operaházban Koncz Regina, aki Szegeden, majd a salzburgi Mozarteumban folytatott tanulmányai után a Berlini Állami Operaház stúdiósaként szerzett tapasztalatokat, a híres bosszúáriával koronázott szerepét pedig számos helyen énekelte már, s ebben az évadban Stuttgartban, Lipcsében és Lille-ben is fellép.
 

Koncz Regina az Éj királynőjének alakjában lép színre
Képforrás: Peter Adamik (Berlin)/OPERA sajtófotó

 

Először hallható első hölgyként Megyimórecz Ildikó, harmadik hölgyként Fürjes Anna Csenge, Papagenaként Zemlényi Eszter és az operastúdiós Anija Lombard mutatkozik be. A férfiak között Erdős Attila személyében új Monostatost avat az Operaház. A Sarastrót alakító Kovács István és Palerdi András az Öreg pap és a Második őrtálló szerepét is magára ölti. A debütálók mellett népszerű figuráihoz tér vissza Horváth István és Szappanos Tibor (Tamino), Sándor Csaba (Papageno), Tetiana Zhuravel (Éj királynője), Fried Péter (Sarastro). A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató Csiki Gábor) Halász Péter első vendégkarmester (korábban a düsseldorfi Deutsche Oper am Rheinban már vezényelte), illetve Tóth Sámuel Csaba vezényli.

 

Nyitókép: Jelenet A varázsfuvola előadásából Képforrás: Csibi Szilvia/OPERA sajtófotó