Hiánypótló munka a Lechner örökség című egész estés, fikciós elemekkel kiegészített dokumentumfilm, amely nem egyszerűen egy építészeti életmű részletgazdag bemutatása, hanem pillanatképek sora a nagyvárossá váló Budapest egyik legintenzívebb időszakából. Dramatizált jelenetekkel betekintést enged a téglagyártásban és a városfejlesztésben komoly szerepet játszó Lechner család életébe is, miközben egyik nagyhatású építészünk sokoldalú gondolkodását mutatja meg.
A Várépítők című dokumentumfilm után nyerte el Szabó Szonja a megbízást Lechner Ödön portréfilmjének elkészítésére. A rendező játékfilmben, fikcióban gondolkodott, ezért a Lechner örökség sem nélkülözi a dramatizált elemeket, a színészi játékot. S mint elmondta,
arra törekedett, hogy fölkeltse azoknak is a figyelmét, akik nem ismerik Lechner alkotásait, ugyanakkor az építészet értőinek is tudjon újat adni, szokatlan megvilágításban, a részletgazdagság bemutatásával láttassa az épületeket.
Lechner Ödön megszállottan kereste a magyar építészeti formanyelvet – magyarázza Szabó Szonja –, a szigorú struktúrák mellett a játékosság híve volt, örök kísérletező, az anyagok, a formák terén egyaránt. Bár sok elismerést kapott, az ország kiemelkedő középületeit és magánházait tervezte, sok bírálat is érte alkotásait. A film említést tesz az építészkörökben jól ismert Hauszmann–Lechner-vitáról, de arra már nem vállalkozhattunk, hogy ezt teljességében kibontsuk. Vitájuk, kapcsolatuk akár egy önálló film lehetőségét hordozza.
Az ifjú Lechner Ödönt Vízi Dávid játssza
Képforrás: Mérnök Média Kft./produkció
Néhány kivételtől eltekintve szinte valamennyi Lechner-épületet bemutatja a film, amelynek operatőre Dobray Máté.
A műemléki védettséget élvező épületek többségét felújították, a budapesti Iparművészeti Múzeum épülete van a legrosszabb állapotban – folytatja a rendező –, gyakorlatilag az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megmenthető, süllyed és áznak a falak, de nem akartam, hogy a drámai állapotban lévő épületről a szakmai felháborodás, vagy a vádaskodás felől közelítsünk, ezért Szmrecsányi Zita, Lechner Ödön dédunokája beszél az Iparművészeti Múzeumról. Inspiráltak a Lechner építészetét kedvelő kortárs építészek, köztük Ferencz Marcell, aki szólt arról is, hogy Lechner munkássága a mai napig meghatározza az építészeti gondolkodást.
Vaszkó Bence és Bán Bálint a filmben
Képforrás: Mérnök Média Kft./produkció
Dokumentum-játékfilmnek is nevezhető a nyolcvannégy perces mozidarab, amelynek narrátora Szamosi Zsófia nem a háttérben, hanem a kamera előtt mesél, a fiatal Lechnert Vízi Dávid alakítja, míg a Japán kávéház törzsvendégeként feltűnő idősödő építészt Gáspár Tibor formálja meg, mellettük többek között Epres Attila, Bede-Fazekas Szabolcs, László Zsolt, Mosolygó Sára, Trill Zsolt jelenik meg különböző szerepekben.
Vízi Dávid tekintetében vettem észre Lechner Ödön huncutságát, ugyanakkor tökéletesen láttatja a megszállott alkotót a filmben, amelynek forgatását színes és összetett kalandként éltem meg – mondja végül Szabó Szonja.
A televíziós premier után a tervek szerint art mozikban is látható lesz a film.
Nyitókép: Szilvási Anna és Vízi Dávid (a fiatal Lechner) a Lechner örökség című fimben
Képforrás: Mérnök Média Kft./A Lechner örökség produkció
