Szerző: Szilléry Éva
A város lelke manapság
Történetek sora rejlik az utcasarkokon, a kirakatokban vagy a kapualjakban. Mozaikdarabkákként hullanak elénk, amikor Muszatics Péter íróval elindulunk a peremkerületekből a város középpontja felé. A Budapest most szerzője azokból a fragmentumokból építette a városról készült esszéregényét, amelyeket maga megélt, olvasott és amire a jelen helyzetképből következtetett.
A város lelke manapság
Történetek sora rejlik az utcasarkokon, a kirakatokban vagy a kapualjakban. Mozaikdarabkákként hullanak elénk, amikor Muszatics Péter íróval elindulunk
a peremkerületekből a város középpontja felé.
A Budapest most szerzője azokból a
fragmentumokból építette a városról készült esszéregényét, amelyeket maga megélt, olvasott,
és amire a jelen helyzetképből következtetett.
Lechner Ödön nyomában
Az építész életútja nekem elsősorban azt üzeni, hogy nem kell az álmokat feladni, érdemes az intuícióinkra hallgatni és azok jegyében menni előre – nyilatkozta lapunknak Szabó Szonja, a Lechner Ödön életéről és művészetéről szóló film rendezője.
„Háborús időket élünk, bennünk is harc zajlik”
Ez a világ akkor menthető, ha egymást emberszámba vesszük – állítja Kovács Ákos, Kossuth-díjas dalszerző, majd hozzáteszi, hogy azt szeretné, ha azok is megnéznék a róla készült portréfilmet, akik nem értenek egyet vele.
Mindenki az eget nézi, várva, hogy mi lesz
Úgy érzi, mintha mindig is egyetemi éveinek megírására készült volna, elmondása szerint azonban a szürke, ócska hetvenes évek megtorpant időszaka visszatartotta. Bereményi Géza Kossuth-díjas író ma is hallja a hangot, ami a háta mögött örökké azt mondogatja: „Kit érdekel ez, mi ez?”
Egybeestem a kor kritikai szellemével
Nem szeret már interjúkat adni, de az Egyetemi Színpad Sándor György pályájának meghatározó helyszíne, ezért szívesen elmondja, hogyan élte meg az ottani művészeti életet, és mennyire határozta meg a korszellemet, ami akkor, ott létrejött.
Kíváncsiság és a tudás tisztelete
Neumann János matematikus kereste a szoros kapcsolatot az alkalmazott tudományokkal, interdiszciplináris hidakat teremtett. Bertha Lívia rendező ezt az attitűdöt követte, amikor A legpompásabb emberi elme című dokumentumfilmet forgatta a tudósról.
Festék és szerszám a kőkorszakból
Szeptembertől látható lesz az a Balaton-felvidéki Lovas fölött meglelt, a kőkorszak régészeti feltárását gazdagító leletanyag, amely ismertté tette a Paloznak, Felsőörs és Alsóörs-Ófalú szomszédságában szerényen megbúvó, hatszáz lelkes települést.
Emlékszem minden szövegemre
Úgy érzi, mintha mindig is egyetemi éveinek megírására készült volna, elmondása szerint azonban a szürke, ócska hetvenes évek megtorpant időszaka visszatartotta. Bereményi Géza Kossuth-díjas író ma is hallja a hangot, ami a háta mögött örökké azt mondogatja: „Kit érdekel ez, mi ez?”
Egybeestem a kor kritikai szellemével
Nem szeret már interjúkat adni, de az Egyetemi Színpad Sándor György pályájának meghatározó helyszíne, ezért szívesen elmondja, hogyan élte meg az ottani művészeti életet, és mennyire határozta meg a korszellemet, ami akkor, ott létrejött.
A posztmodern ember részigazságokba kapaszkodik
A Piaci viszonyok fiatal főhőse ki szeretne törni abból a világból, amelyet a szerző, Kötter Tamás szavai szerint a globális értelmező hatalom erőltet rá. A József Attila-díjas író új kötetének is a posztmodern ember válsága a témája.
Mozgóképünnep
Közel száz filmalkotást vetítenek az idei MOZ.GO-n, a magyar mozitalálkozón. Csáky Attila fesztiváligazgatóval a filmes irányzatok változásairól és arról is beszélgettünk, hogy szerinte vége a nagy alkotói életművek építésének a filmiparban.