A Nobel-díjas Neumann János életútjáról szól a filmje.
Neumann János mindig hidakat látott az egyes tudományterületek között, és úgy közelített ezekhez matematikusként, mint korábban senki. Elméleti matematikusnak tartotta magát és vallotta, hogy a tudomány elefántcsonttornyában érzi magát igazán otthonosan, mégis komfortosan mozgott az alkalmazott tudományok területén is. Úgy vélte, a tudományos eredményeket fontos mielőbb a gyakorlatba átvinni, hiszen, ha alkalmazzák őket, még több támogatást kaphat a felfedező tudományos csapat, így még több kísérletbe invesztálhat, s újabb tudományos kérdéseket fogalmazhat meg. Neumann örökké olyan kapaszkodókat és összefüggéseket keresett, melyek az adott tudományterületek képviselőinek addig nem igazán jutottak eszükbe, talán bátrabban kísérletezett, mert nem igazán tisztelte a tudományterületek határait.

Bertha Lívia rendező
Fotó: Bach Máté/Bertha Lívia archívuma
A dokumentumfilm készítése közben Neumann János testvérének visszaemlékezései között elgondolkodtató mondatra bukkantam, ami végül számomra az egyik legerősebb nyitott kérdése lett a filmnek. Ez a mondat pedig így szól: „Vajon az Isten tud -e teremteni egy akkora követ, amit ő maga sem tud felemelni?” – kérdezte szüleitől egy délutánon az akkor kilencéves fiú. Ha jobban megvizsgáljuk mindazokat a felfedezéseket és tudományos áttöréseket, amelyek Neumann nevéhez kötődnek, számos fontos matematikai eredménye mellett, ott van többek között az atombomba fejlesztésében vagy a mesterséges intelligenciáról való kezdeti gondolkodásban betöltött szerepe, akkor a kérdés máig érvényes Neumann munkásságának néhány területén.
Mennyiben használták a mesterséges intelligenciát a film készítésekor, egyáltalán hol van a határa annak, ameddig még alkalmazható egy dokumentumfilmben?
Ez a dokumentumfilm tudatosan él olyan eszközökkel, amelyek napjainkból vizsgálják mindazt, amit Neumann felfedezései világunkba hoztak. Épp a film forgatásának kezdetén robbant be az általános köztudatba az AI fogalma, ezért amire a forgatás és az utómunka idején képes volt már a mesterséges intelligencia, melyben vitathatatlan Neumann kezdeti szerepe is, mi alkalmaztuk. Például eredeti fotók mozgatására, feljavításukra, korhű kiegészítésükre, animációra, hangminták alapján élethű hangok és többnyelvű szinkronhangok generálására. Talán abban a tekintetben is érdekes kordokumentum lett ez az alkotás, hogy rögzíti a pillanatot, amikor a mesterséges intelligencia berobbanásának első néhány hónapos szakasza zajlott. Amikor mi, képpel és hanggal dolgozó szakemberek is rácsodálkoztunk sok mindenre. Sokat kísérleteztünk azzal, mi hiteles még vizuálisan, de csak eredeti dokumentumokkal és archív mozgóképekkel dolgoztunk alapanyagként. Fontos volt megtapasztalni, mi a határ, mikor nem csorbul még a kép és hang összhatásának élvezhetősége, ha AI -t építünk bele. Emellett a film készítése során szempont volt, hogy a nehéz tudományos témák mellett teret kapjon a könnyedség és az érzelem is, a tudományos tények ne falják fel teljesen a filmet. Térben és időben a filmben követjük Neumann életének állomásait, fél évszázadon és kontinenseken át, korabeli eredeti mozgóképekkel, Budapestről Berlinen át Princetonig, Los Alamos-tól Washingtonig.

A legpompásabb emberi elme című film plakátja
Fotó: Bertha Lívia archívumából
Mi volt a titka annak Fasori Evangélikus Gimnáziumnak, ahonnan Neumann János és még jó néhány nagy elme egykor elindult?
A Fasori Evangélikus Gimnáziumban a XX. század elején a világ legmodernebb pedagógiai kísérlete folyt, a kor legkiválóbb tanárai oktattak ott. Görög és latin műveltséget szereztek a diákok, több nyelven beszéltek, és a legmagasabb fokú természettudományi képzésben részesültek, a legkiválóbbakat már gimnáziumi éveik alatt is egyetemi tanárok mentorálták. Mindenről másképp gondolkodtak, mint a többiek, s jó értelemben nem tisztelték az egyes tudományok kőbe vésett határait.

Neumann János. Egy képkocka a dokumentumfilmből
Élete utolsó éveiben Neumann legmagasabb rangú tudományos tanácsadója volt Eisenhower elnöknek és a Fehér Háznak. Az USA politikai vezetői bizonyos stratégiai döntések előtt kikérték Neumann véleményét. Több történész és tudománytörténész is alátámasztja azt a feltételezést a filmben, hogy látnoki képességekkel bírt a történelem változásit, a háborúk kimenetelét illetően. Élete vége felé azonban nem jósolt hosszú jövőt az emberiségnek, úgy vélte, 1980-ra az emberiség elpusztítja önmagát. Emellett a technológia és a gazdasági fejlődés veszélyeivel és morális problémáival is foglalkozott. Mindazonáltal ő volt az, aki mindenkinél korábban ismerte fel, hogy a matematika a számítógéppel felfegyverkezve megváltoztathatja a világot.
Szerkesztőként és rendezőként számos hasonló témájú portréfilmmel a háta mögött mondhatjuk, hogy a természettudományok iránt érez elhivatottságot?
Soproni gimnáziumi éveim alatt reál embernek gondoltam magam, mert matematikából és fizikából jó voltam. Később mégis a történelem, a kultúrtörténet került közelebb hozzám. Egy különös találkozás vitt ki Bécsbe, ahol szociológiát hallgattam, majd Budapesten már németet és esztétikát. Végül pedig közgazdász is lettem. Lassan három évtizede a tudomány és művészet körül forog minden téma, amit csak képernyőre vagy a vászonra viszek. Más filmes és televíziós műfajok mellett ismeretterjesztéssel mindig is foglalkoztam, rengeteg természettudóssal találkoztam az elmúlt két évtizedben. Küldetésemnek tartom, hogy közelebb hozzam őket, céljaikat és tudásukat hozzánk, hétköznapi emberekhez. Egyik legfontosabb élményem eddigi pályán során, hogy tíz évvel ezelőtt David Attenborough-val tölthettem rövid időt, s készíthettem róla portréfilmet a magyar nézőknek. A kíváncsiság és a mások tudásának tisztelete a legbelsőbb hajtóerőm.
A legpompásabb emberi elme című filmjét meghívták, Amerikába is, a közeli napokban Los Alamosban vetítik.
Los Alamosban forgott Cristofer Nolan Oppenheimerje is 2023-ban. Később mi is forgathattunk a város jellemző részein, a Manhattan-terv legfontosabb központjában, az első atombomba kifejlesztésének helyszínén. Akkor indult útjára a helyiek kezdeményezésére az Oppenheimer Fesztivál is. Jó, hogy éppen ennek a fesztiválnak a közösége láthatja először a filmet, és legfontosabb szakértőjével, Pázsit Imre atomfizikussal együtt részt vehetünk panelbeszélgetésekben is. Ott lesz Charles Oppenheimer, az atombomba atyjának unokája is. Nekem pedig a beszélgetések során Neumann János Los Alamoshoz és Robert Oppenheimerhez fűződő kapcsolata lesz az egyik fő témám. A filmben is sokat foglalkozunk kettejük viszonyával, hiszen még németországi egyetemi éveikben ismerték meg egymást, s a háború után Princetonban is együtt dolgoztak, sőt Neumann az Oppenheimer-per tárgyalásán is részt vett.
Nyitókép: Neumann János emlékét utca is őrzi Princetonban
Képforrás: A filmfotókat a Plakát Film Positive Kft. bocsátotta az Országút rendelkezésére