Széles körű érdeklődés övezte a 45. Magyar Filmszemlén a Moonrock Animációs Stúdió kreatív producere és a Magyar Gépmesék Facebook-csoport létrehozója, Marinov Gábor által vezetett szakmai vitát. A beszélgetésen Madácsi Imre, a Gaston stúdió vezető hangmérnöke és Molnár Zsombor, a Magyar Telekom AI-kompetenciaszakértője vett részt.

A Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon tavaly éppen azért hozták létre a Magyar Gépmesék nevű csoportot, hogy legyen olyan fórum, amelyen elsősorban filmes szakemberek beszélgethetnek az AI lehetőségeiről, használatáról és mai állásáról. De mivel működésében nemigen lehet elválasztani az egyéb területektől, ezért egyre több nem filmes is jelentkezik a csoportba. Az AI jelenlegi tudása mellett szükség van szakemberekre ahhoz, hogy színvonalas mozgókép születhessen, de megállíthatatlan tudásának gyarapodása, éppen ezért kérdéses, hogy idővel átveszi-e a filmgyártást a mesterséges intelligencia.

Elkerülhetetlen, hogy nagyobb teret nyerjen a filmelőállításban az AI – állapította meg a filmszemlén Molnár Zsombor, aki szerint a jog és a szabályozás állíthatja meg a folyamatot.

Elhangzott, hogy Kína hihetetlen gyorsasággal fejlődik az AI-használat terén, és a fejlesztők egészen más jogi és morális szabályozás szerint kezelik a mesterséges intelligenciát, mint a nyugati világ országai.

Más világrészeken máshogy állhatnak a jogi problémákhoz, így a további kérdés az lesz, hogy ha Kínában nem, akkor nálunk gátat vet-e majd a jog az AI terjedésének a filmkészítésben. Bármit meg tudunk csinálni, a kérdés csak az, hogy azt utána hogyan használjuk fel, vagy egyáltalán miként élhetünk az elkészült anyaggal. Miközben olyan adatokat használunk, amelyeket már valaki előállított: emberek, technika, közben ahhoz is szakértelem szükséges, hogy megfelelő rendszerbe rakjuk a mások által előállított adatokat. Ezért aztán újabb jogdíj lehetőség is felmerül, hiszen az alkotó azt mondhatja, hogy én magam generáltam a saját kompetenciámon keresztül – mondta Molnár Zsombor.

Marinov Gábor szerint a 2024-es uniós AI-rendelet (EU AI Act) az átláthatóság felé tolja a piacot, és a modellfejlesztőktől egyre komolyabb dokumentációt és tájékoztatást vár el a tanítási adatok forrásairól.

Ha jogvédett tartalom van benne, akkor kérdésessé válik, vajon lehet-e használni. Azonban, már az emberi tanulási folyamatban, az iskolában is számos jogvédett tartalmat tanítanak meg a diákoknak, később annak jogtalan felhasználására léteznek szankciók, de nem magára a tanulásra. Amikor egy sokat tanult ember tartalmat állít elő, a megismert dolgok alapján „plagizál”, akkor abba rengeteg energiát fektetett be. Pillanatnyilag ezek a kérdések megválaszolatlanok az AI összefüggésében, de az biztos, hogy a két világrendszer más-más válaszokat fog adni rájuk – magyarázta Marinov, aki 1991 óta foglalkozik számítógépes grafikával, szoftver fejlesztésben is jártas szakemberként a technológia és a művészet metszetében látja az AI mai helyzetét és a magyar felhasználás lehetőségeit.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy fontos a hozzáállás, vagyis, hogy a lehető leginkább utánajárunk annak, hogy védett tartalmat kreáltunk-e. Fontos arról beszélni, hogy hogyan értelmezzük ezeket itt és most Magyarországon.

Madácsi Imre, Molnár Zsombor, Marinov Gábor
Fotó: Sütő Tamás

 
Madácsi Imre a hangfelhasználásokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy egy előállított hangnál még nehezebb megmondani, hogy valakit utánoztam-e vagy sem, mert a mozgóképhez képest a különbségek is sokkal árnyaltabbak lehetnek: Elő tudunk állítani úgy, egy tulajdonképpen senki által nem használt hangot, hogy sok természetes hangból áll, de szintetikusabb módon is, és akkor felmerül, hogy ki mondja meg, hogy kié? Érdekes, ha egy zeneszerző dallamot ír, az éppenséggel születhet a memóriájából, vagyis, hogy elraktároz motívumokat valamilyen zenéből, majd azokat felhasználja. Nem biztos, hogy ez kiderül és ügy lesz belőle.

Mint kifejtette, jelentősen megkönnyít és felgyorsít bizonyos munkafolyamatokat a mesterséges intelligencia. A hangszínszabályozás és a hangdinamikai kompresszálás az új technológiáknak köszönhetően akár már egyetlen gombnyomással is kivitelezhető.

Animációs területről érkező szakemberek is feltették a kérdéseiket. László Marcell animációs filmrendező hozzászólásában azt említette meg, hogy amikor AI-generált animációs filmet néz, érzi belőle a natúr mozgásmodellt, vagyis igazából nem jön létre a mozgás absztrakciója, nem animációt, hanem effektet, illetve azok egymásutánját látja. Marinov szerint a mozgásabsztrakció létrejötte idő kérdése, hiszen most még a forgatott anyag van az AI-készítők fókuszában.

A fejlődés ütemét szemléltetve Marinov Gábor a Hunyadi-sorozatot hozta fel példának: a készítés során annyit tanultak az AI-eszközök alkalmazásáról, hogy míg az elején hat ember dolgozott a sorozat egyes trükkjelenetein, a végén mindössze ketten foglalkoztak velük – az AI ennyit gyorsított a munkán.

Érdekelte a résztvevőket a videókkal generált fake news terjedése is, konkrétabban, hogy melyek azok az elemek, amelyeket érdemes megfigyelni egy életszerűnek tűnő videóban, hogy elkerüljük a félrevezetést. A szakemberek elmondták, hogy a részletekre érdemes koncentrálni: miközben az organikus képrészletekkel nagyon jól boldogulnak a vizuális modellek, a geometrikussal azonban már nem mindig tudnak mit kezdeni. Például, ha van egy rácsszerkezet a háttérben, vagy egy épületnél valamilyen geometrikus forma, és felmerül a videó hitelességének kérdése, érdemes megvizsgálni, hogy nincs-e egy kis görbület a sarokban, másutt értelmetlen részletek jelenhetnek meg a képen, például egy szelep, amely nem vezet sehova, vagy egy kar, amely egy másik karhoz van kötve, de képtelen mozogni. Persze idővel ezek is tisztázódhatnak majd az AI rendszerében. A spagettievő színész másfél éve még kuszált kép volt, ma már élethűen néz ki az AI segítségével.

A hangok ívét figyelve Madácsi Imre szerint árulkodó jel lehet, ha egy magyar nyelvű AI-szövegben minden egyes mondat ereszkedő hanglejtésű, mert a mesterséges intelligencia egyelőre csak ezt az általában előforduló sajátosságot ismeri.

Történetmeséléssel kapcsolatos kérdéseket vetettek föl a beszélgetésen jelen lévő forgatókönyvírók, mondván az embert az állattól épp a beszéd, a történetmesélés képessége különbözteti meg. S ez éppúgy érdekes az író, mint a befogadó szempontjából. Vajon mekkora kárt okozhat e területen a mesterséges intelligencia.

Madácsi szerint el fog válni a két történetmondási mód. Ahogy fogalmazott: Az AI-tartalmak mellett megmarad a hagyományos történetmesélés. Az egyszerűbb olcsóbb tartalmak lesznek generálhatók, ezek főként klisékre épülnek.

A mélyebb, gondolatébresztő tartalmakat nem lehet majd előállítani AI-segítséggel, már csak azért sem, mert nem csupán a logikus fordulatok határozzák meg azokat.

Mi abban különbözünk más élőlényektől, hogy képesek vagyunk nem logikusan is működni. Vagyis nem mindig az elvárt gondolat szerint lépünk, ez pedig megmarad.

A jelenlévők soraiban felmerült a kérdés, miért lehet az, hogy a hazai AI-filmfesztiválon nagyon kevés a filmes nevező. Magyarországon eddig elsősorban amatőrök neveztek, más országokban profiktól pezseg az ilyen seregszemle.

Marinov Gábor a Facebook közösségen keresztül harminc-negyven emberről tud, akik napi szinten, hivatásszerűen filmeket generálnak a mesterséges intelligenciával. Ők nem jelennek meg fesztiválokon, egy részüket nem is magyar filmek foglalkoztatják. Aki nagyon ismeri ezt a világot, az egyelőre nem versenyez, hanem dolgozik.

Több tényező is fékezheti az AI rendkívül gyors fejlődését – erről is beszélt Marinov Gábor. Ilyen az AI-t kiszolgáló adatközpontok növekvő energiaigénye, valamint a jogi szabályozás szigorodása – különösen a szerzői jog területén –, amely szűkítheti a modellek tanításához felhasználható adatok körét. Hozzátette: a nyilvánosan elérhető, tanításra alkalmas adatállományok jelentős részét már felhasználták, ezért egyre fontosabbá válik, hogy a modellek ugyanabból az adatmennyiségből hatékonyabban és pontosabban tudjanak következtetni.

 

Nyitókép: Mekkora szerepe lehet a Mesterséges Intelligenciának a filmkészítésben?
Fotó: Sütő Tamás