A tárlaton látható lesz a kutatás során fellelt, André Kertész által 1934 végén a budapesti Nemzeti Szalonban készített fotó, továbbá azok az eddig nem publikált színes képek, amelyek a szentendrei mozaik munkálatairól Gajzágó Jolán múzeumi fotós hagyatékából kerültek elő.
A Barcsay 125 emlékév keretében nyílik meg a Ferenczy Múzeum Szentendre-termében a Közelképek 2. című kamarakiállítás. A tárlat Barcsay Jenő emblematikus figuráját, jellegzetes alakját idézi meg az 1960–1980-as évek ikonikus portréfotósainak lencséjén keresztül.
Az 1960-as évek második felétől számtalan fényképsorozat készült a mesterről életének három fő helyszínén: Szentendrén, festőállványával, palettájával az utcákat róva és Zenta utcai műtermében, budapesti (Kodály) köröndi lakásán, valamint a Képzőművészeti Főiskola anatómiatermében. A fényképsorozatok a korszak legismertebb fotósaihoz fűződnek: Tóth István érzékeny portrékon, Féner Tamás merész kompozíciójú fényképeken, G. Fábri Zsuzsa az otthoni közegben örökítette meg a mestert. Molnár Edit 1974-ben született híres sorozatán anatómiaoktatás közben látható Barcsay, Keleti Éva pedig még az 1950-es évek második felében készített felvételeket róla.
Fotózta őt Balla Demeter, Gink Károly, Bojár Sándor; a méltatlanul elfeledett esztergomi fotográfus, Kollár István is, és az MTI vezetője, Szebellédy Géza, valamint Sziklás Mária, aki a Nemzeti Színház mozaikjának 1965-ös tervezésekor rögzített Barcsayról forrásértékű sorozatot. A kiállítás kapcsán sikerült fellelni egy André Kertész által 1934 végén a budapesti Nemzeti Szalonban készített fotót, amelyen felismerhető Barcsay Jenő alakja is, továbbá soha nem publikált színes képek kerültek elő a szentendrei mozaik munkálatairól Gajzágó Jolán múzeumi fotós hagyatékából.
Bár a felvételek több évtizedet ölelnek fel, ikonográfiájuk nagyon hasonló: a szemüveges, szakállas, még munkaruhában is pedáns küllemű Barcsay Jenő tanítás vagy festés közben, saját műveinek társaságában vagy legszűkebb környezetében jelenik meg. A fényképekről a művész archetípusa néz vissza, akinek pszichéjéről ugyan nem sokat tudunk meg, de eleganciája, elhivatottsága, lokális beágyazottsága, valamint a felé irányuló tisztelet minden felvételen átsejlik. Ez a fényképeken felmutatott Barcsay-imázs jelent meg a korabeli sajtó szinte összes orgánumában a napilapoktól a szakfolyóiratokon át a könnyedebb hangvételű magazinokig. Barcsay Jenő korának kétségkívül egyik legközismertebb alkotója volt, aki a társadalom széles rétegei számára testesítette meg a művész fogalmát.
Huszonöt fotóművész és négy képzőművész alkotásain elevenedik meg Barcsay Jenő karakteres figurája. A kiállításon olyan kiváló fotó- és festőművészek Barcsay-ábrázolásaival találkozhatunk, mint Ács Irén, Balla Demeter, Bencseky Mátyás, Bojár Sándor, Czeizing Lajos, Csipes Antal, Deim Péter, Escher Károly, Fejér Zoltán György, Féner Tamás, G. Fábri Zsuzsa, Gajzágó Jolán, Gáti György, Gink Károly, Halmágyi Péter, Horváth Péter, Keleti Éva, André Kertész, Kollár István, Molnár Edit, Szebellédy Géza, Sziklás Mária, Szlukovényi Tamás, Tóth István, Zinner Erzsébet, Bánovszky Miklós, Borsos Miklós, Jeges Ernő, Kmetty János.
A kiállítás kurátora Szabó Noémi művészettörténész
Fotók: Ferenczy Múzeum Centrum | FMC |
Nyitókép: Barcsay Jenő, 1984, fotó: Fejér Zoltán György
A Közelképek 2. – Barcsay Jenő alakja az 1960–1980-as évek portréfotózásának tükrében című kiállítás szeptember 21-ig látható a Ferenczy Múzeumi Centrum – Ferenczy Múzeum, Szentendre-teremben (2000 Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.).
