Azt tapasztalom, hogy eddig külön kezelt sorozataim lassan kezdenek összefolyni: a The cleaner I. képem például egyszerre illeszkedik a munkásréteggel foglalkozó és a klímaszorongásra reflektáló sorozatomba, és ahogyan a korábbi képeimnél már megszokhattuk, ez is kollázsból született.

Impresszionistaként indult, realista festőként vált híressé. Nélküle nem teljesedhetett volna ki az impresszionizmus, műgyűjteménye nélkül aligha beszélhetnénk a mozgalomról. A párizsi Musée d’Orsay most Gustave Caillebotte szokatlan férfiábrázolásainak szentelt kiállítást.

Január 16-án nyílt Róma központjában a Kancellária impozáns reneszánsz palotájában a Jankovics Marcell (1941-2021) máig ható művészetének emléket állító multimediális kiállítás – „a Szentév első nagy római magyar eseménye” –, melynek művészeti vezetője a rajzfilmrendező özvegye, Rubovszky Éva.

Hermann Zsófia ezúttal szó szerint több szinten, stáción keresztül dolgozza fel önmagát, a múltját és jelenét, tárja elénk a művészet különböző eszközeivel a lelke mélyén zajló folyamatokat, megéléseket, érzéseket.

Csontváry sosem járt Libanonban, cédrusait egy képeslap alapján festette – ehhez hasonló konteók és féligazságok szaporodnak gombamódon az interneten, ahol hitbuzgó konteológusaink mára az esztétika világát is alaposan megfertőzték. Ám az alábbi néhány, viszonylag újkeletű konteó még e virtuális szennyözönből is kimagaslik. 

Kis, újító művészcsoport hozta létre 1884. július 29-én, Odilon Redon, szimbolista festő kezdeményezésére a Függetlenek Szalonját. Köztük volt Paul Cezanne, Paul Gauguin, Henri de Toulouse-Lautrec, Camille Pissarro, Georges Seurat és Paul Signac. 

Számos őslakos nyelvben a természetre nem találunk külön szót. Van szavuk a fák mozgására, az időjárás megannyi arcára, a hold összes apró változására. A természetet azonban nem különböztetik meg az embertől, még a nyelvükben sem szakadnak el tőle.

Gergely Réka a határhelyzeteket vizsgálja művészetében, de nem ellentétpárokként tekint a különböző minőségekre, hanem az egységtapasztalat megélésére törekszik általuk. Nála a keleti filozófia és a nyugati technológia, a fémszobrászat és a textilművészet anyagai egymást kiegészítve a percepció és az értelmezés különböző síkjaivá válnak.

Szobraim központi eleme mindig az emberi test, amely sohasem magát a konkrét embert jelenti: az emberi kultúrának lenyomata az alak, amely gyakran művészettörténeti referenciát is hordoz. Ez a figura számomra metafora, kapocs a high-tech technológia és a természet között.

Februárig látogatható még a bécsi Albertinában az a Chagall-életmű-kiállítás, amellyel a múzeum igazgatója, Klaus Albrecht Schröder búcsúzik az intézménytől. Száz művet állítottak ki, a művész minden alkotói korszakát reprezentálva.

1915. július 20-án pisztoly dördülése hasított a levegőbe. A Műcsarnok épülete mögül jött a lövés, ahol fiatal férfi élettelen teste hevert egy padon, Galimberti Sándor festőművészé. Önkezével oltotta ki életét, mert nem tudta feldolgozni imádott felesége, Dénes Valéria elvesztését.

Az egyre sűrűsödő év vége meghozta bennem az érzést, hogy mást sem akarok, csak egy kihalt mezőn állni, ahol meredhetek a fakó semmiségbe, miközben egyedül a szelet hallom kívülről zúgni, sálba burkolt fejemmel. Hasonló érzések fogtak el, miközben a Faur Zsófia Galéria Privát táj című tárlatán jártam.

Az Országút podcastjában, a Kaptatóban ezúttal a hazai realista figuratív festészet kiemelkedő alkotójával Boda Anikó festőművésszel beszélgetünk pályakezdésről, nemzetközi sikerről. 

Meghökkentő precizitással, szinte hiperrealisztikusan ábrázolja a lerombolt épületek maradványait, a kibontakozó kép elborzasztó erővel hat.  Jovián György képzőművész absztrakt alkotásokként is értelmezhető műveiben egyszerre fedezhetők fel reneszánsz és barokk vonások.

Két hónapot töltöttem Londonban, rengeteg galériában és múzeumban megfordultam, igen sok inspirációt gyűjtöttem. Több X alakú kompozíciót is láttam, ezek nagyon megihlettek, így még kint csináltam egy kis vázlatot, egyszerű kis rajzot, s tudtam, hogy hazaérve ezt felhasználva fogok készíteni egy ilyen alakú szobrot.

Egy mű életében bizonyos mérföldkő az a pillanat, amikor tulajdonosra talál. Hogyan befolyásolja egy gyűjtő a műnek nem csupán az értékét, hanem a társadalmi ismertségét? Stomp Sárával és Kozák Gáborral beszélgettünk a gyűjtői attitűdről, a felelősségvállalásról.

Minden szobrász alkatának megfelelően kapcsolódik választott anyagához, amely leginkább alkalmasnak bizonyul számára ahhoz, hogy gondolatait megfelelő módon formába öntse – s így, a mű valódi hordozójává váljon.

Nagyszabású jubileumi kiállítással ünnepli hetvenedik születésnapját Szirtes János, a magyar művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus, performer, videó- és médiaművész, reformer pedagógusként a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design Tanszékének tanára.

Ernszt András festményei és Körei Sándor üvegszobrai meditatív szemlélődések a természetben, amelynek során a művészek maguk és a néző is próbálja megfejteni, megérteni a természetbe vetettség absztrakt létélményét.

Különféle női szerepeket kitartóan kutató virtuóz festőművész. Érzelmeket, történéseket, helyzeteket mesélnek el a képei. Az idén Munkácsy Mihály-díjat nyert Uray-Szépfalvi Ágnest kérdeztem hivatásáról.

Háromtermes, impozáns kiállítást rendezett a Műcsarnok a sokoldalú művésznek, Šwierkiewicz Róbertnek. A tárlat a keleti filozófiát középpontba állító életmű grandiózus méretű munkáiból válogat, hogy a természetközeli gondolkodást és az alkotási módok jellegzetességeit mutassa be.

Kompozícióit a migrációs hullámhoz való személyes viszonya határozza meg. A menekültek a röszkei határhoz közel eső földúton gyakran ottfelejtették személyes tárgyaikat. Kitartásukat párhuzamba állította az úton fellelt tövises gyomnövényzet szívósságával, amely akvarellképeinek fontos motívumává vált. Az akvarell lágyságát és finomságát ezekkel a hegyes végű formákkal ellenpontozza.

Hosszú raktárlétből kiszabadított, s végre kiállítási nyilvánosságot kapott művei között megidézett gondolatai arról tanúskodnak, hogy Magyarász Imre festőművész nagy formátumú, a művészet ethoszát küldetésként valló és vállaló alkotó volt.