Képzőművészet

Üvegben feltárt vizuális élmények
Sirbik Attila
Üvegben feltárt vizuális élmények

Funkciómentes architektúrákból kiindulva meséli el személyes történeteit. Nagy hangsúlyt fektet az üvegnek mint művészeti médiumnak képzőművészeti, szobrászati használatára. A Ferenczy Noémi-díjas Gáspár Györggyel beszélgettem a szobrászat műfaji határterületeinek újraértelmezéséről is.

Mennyei antiutópia
Fazakas Réka
Mennyei antiutópia

Legújabb, akrillal készült festményeinek érdekes keveréke, speciális, késes lámpákkal megvilágított vásznai izgalmasan tűnnek elő a feketére festett falakról, hogy a színekben és formákban gazdag expresszív alkotások futurisztikus, negatív utópia módján elképzelt tájról és emóciókról adjanak hírt.

A szertelenségnek teret nem enged
Wehner Tibor
A szertelenségnek teret nem enged

Szűcs László (1954–2021) szobrászművész új, 2024 júniusában nyílt kápolnásnyéki állandó gyűjteménye – amely a Vörösmarty Emlékházat övező ligetben emelt két pavilonban, illetve a pavilonokat körülvevő parkban lelt otthonra – a művész váratlan halálát követően, a hagyatékban fennmaradt alkotások együttesét tárja a látogatók elé.

Kaptató – podcast Kondor Attila festőművésszel
Bánki Ákos
Kaptató – podcast Kondor Attila festőművésszel

Az Országút podcastjában, a Kaptatóban ezúttal Kondor Attila festőművésszel beszélgetünk legújabb festménysorozatáról és Vertikális táj című kiállításának képeiről.

A felület tükre, a tükröződés átka
Kaszás Konrád
A felület tükre, a tükröződés átka

Csapóajtóként megnyíló fényes képi tér, vagy csaliként magához vonzó csecsebecsék. Az emberi kíváncsiság hiúságával bevonzott figyelmek tudatos fókuszban tartása. A tárgy pontos definiálása, megzavarva ezzel a befogadás menetét. 

Egyenesen a műteremből - Barics Sándor
Egyenesen a műteremből - Barics Sándor

Művésznek lenni számomra azt jelenti, hogy alávetem magam a művészetnek. Annak ellenére, hogy én vagyok az alkotó, egyben szolga is vagyok. A művész rejtélyes, előre láthatatlan tartalmi üzeneteknek – nevezzük impulzusoknak – is aláveti magát, amelyekről legtöbbször nem lehet tudni, hogy honnan erednek, igazi misztériumok.

Egy elfeledett festőzseni
Magyar Miklós
Egy elfeledett festőzseni

Rosa Bonheur neve nemcsak nálunk, hanem hazájában, Franciaországban is jószerével ismeretlen. Pedig a XIX. század egyik leghíresebb festője volt, aki tizennégy éves korától festményeiből élt, s akinek képeiért Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban is mesés árakat fizettek.

Csak idő kérdése
Jankó Judit
Csak idő kérdése

A Képzőművészeti Egyetemen 2014-ben végzett. Erasmus-ösztöndíjjal a spanyolországi Cuencai Művészeti Egyetemen tanult, szerepelt kiállításon Los Angelesben és Hongkongban is. Jelenleg a londoni Ojiri Galériában látható önálló kiállítása. Kárándi Mónikával beszélgettünk.

A kezem egy város, egy hárfa
Takáts Fábián
A kezem egy város, egy hárfa

Máig népszerű műfaja a művészet történetének a veduta, az olyan részletes, realista festmény, grafika vagy metszet, amely egy várost vagy kisebb helységet láttat. Bács Emese a műfaj modern kori szószólója; nagyszerű megfigyelője és megörökítője a városnak, amelyben többségünk él.

A Semmitől az Egyig
A Semmitől az Egyig

A Hámos Gusztáv és Katja Pratschke alkotópáros kiállításának középpontjában a fotográfus mint fiatalember pozíciója, mozgása, látása és élettörténetként felfogott útvonala áll. Az ő története a korlátoktól való megszabadulásról, a szabadság elvesztéséről és az önfelszabadításért folytatott harcáról szól.

Letisztult többszólamúság
Képiró Ágnes
Letisztult többszólamúság

Három dimenzió – a test vagy tárgy szélességi, hosszúsági és mélységi kiterjedését jelenti, ami releváns címadás lehet egy plasztikákat bemutató kiállításon. Ám utalhat a tárlat három, egymástól markánsan elkülönülő szobrászművészének független irányokat jelentő útjaira és eredményeire is.

Nem megfejteni kell, hanem azonosulni vele
Takáts Fábián
Nem megfejteni kell, hanem azonosulni vele

Molnár Sándor a magyar avantgárd egyik legeredetibb alkotójának, a Zuglói Kör egykori alapítójának műveiből nyílt kiállítás az Einspach & Czapolai Fine Art terében. Megszoktuk már a Hold utcai galéria tárlatainak magas színvonalát, a Kossuth-díjas festőművész esetében sincs ez másként.

Egyenesen a műteremből – Verebics Ágnes
Egyenesen a műteremből – Verebics Ágnes

Mert minden személyiségben megbújnak olyan mélységek, amelyekbe kihívás belenézni. A művész festményei segítenek feltárni ezeket a belső rejtekhelyeket.

A lélek fölékítése és a világ kitágítása
Gulisio Tímea
A lélek fölékítése és a világ kitágítása

Megtartották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjátadóját szeptember 25-én délelőtt tizenegy órakor, a Pesti Vigadóban.

Az élet az úr
Takáts Fábián
Az élet az úr

Sokszor megérinti az alkotókat a természet. Nem csoda, hiszen annyi szépséget rejt, hogy bőven van miből meríteni. Kiapadhatatlan inspirációforrása Herbert Anikó/Haniko vizuális művésznek is, fantáziáját szabadon „szárnyalni” engedi. Tárlata olyan absztrakt és figurális formák tárháza, melyek szüntelen metamorfózisban lebegnek.

Belső tájak kivetülései
Szabó Liliom
Belső tájak kivetülései

Hogyan érzékeljük a világot, ha nem a képzeletünk által? Nincs olyan helyzet, amelyet objektíven, érzelmek nélkül tudnánk átélni. Életünk események sorozata, ahol minden egyes pillanatra adott reakcióink visznek előre.

Szerényi a pácban
Szegő György
Szerényi a pácban

Sajtógrafikus, karikaturista, autonóm művész. És benne „még sokan mások” együtt teljesítik ki egy alkotó, közéleti szerepvállaló ember arculatát. Szerényi Gábor derűsen bölcs hangú, de szarkasztikusan fogalmazó író is, és ha hívták, sokszor, sokáig volt népszerű televíziós kulturális-művészeti műsorok arca, szerkesztője.

Ami maradt belőlük
Takáts Fábián
Ami maradt belőlük

2019 óta készít portrékat Gordon Eszter fotográfus a Jurányi Ház részére. Színházi előadások szereplőit fényképezte, amikor felkérték, hogy a havonta megjelenő plakátokhoz, leporellókhoz készítsen felvételeket. Mostani tárlata azt mutatja meg, mi marad egy képből, mire plakát lesz.

 

Dekollázsolt emberi történetek
Fazakas Réka
Dekollázsolt emberi történetek

XXI. századi valódi polihisztor: képzőművész, József Attila-díjas író, költő, egyetemi tanár, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Géczi János tárlata nem csupán a Műcsarnok Kamaratermében látható, hanem az intézmény falain kívül is folytatódik.

Oidipusz valódi komplexusa
Debreceni Balázs
Oidipusz valódi komplexusa

Hamlet herceg mellett Oidipusz király a drámairodalom legismertebb tragikus hőse. Sőt: a freudi Ödipusz-komplexus fogalmának elterjedése óta népszerűsége talán még nagyobb lett, noha egyértelmű, hogy Oidipusz nem szenvedhetett Ödipusz-komplexusban, valódi tragédiája és „komplexusa” pedig csak Látszat és Valóság relációjában érthető meg.

Egyenesen a műteremből – Határ Attila
Egyenesen a műteremből – Határ Attila

Határ Attila képei és azok a sorozatok, amelyekben megjelennek, folyamatosan a figuralitás és az absztrakció határán mozognak. Felváltva jelennek meg a tudatosan kidolgozott részletek, az elnagyolt esetleges tájak, és a mozgalmasságot fokozó pasztózus gesztusok.

Folytonos nézőpont-változtatás
Farkas Anita
Folytonos nézőpont-változtatás

Tíz éve épülő sorozatának kulcsszavai: halmaz és kölcsönhatás. A léptékváltással, az alkotóelemek felnagyításával láthatóvá válik környezetünkhöz való viszonyunk.

Metafestészeti kaland
Schneller János
Metafestészeti kaland

Művészete sok szálon kapcsolódik az európai festészeti hagyományokhoz, látásmódját ugyanakkor a japán festészet és fametszetek vizualitása is inspirálja. Kondor Attila munkáinak konceptuális jellegét az a mély gondolatiság erősíti, amely leginkább a kontempláció és a meditáció egyszerre nyugati és keleti hagyományának tanításán alapul.