2009-ben alakult a Galéria 12, a főváros egyik legszebb fekvésű kerületében, a Hegyvidéken. A környék képzőművész lakosai a maguk kezdeményezéseként fogtak össze, hogy közösséget teremtsenek, egyéni, csoportos és tematikus kiállításokat szervezzenek elsősorban a maguk és a művészetkedvelő közönség örömére. Mindig is fontos volt számukra egymás szakmai támogatása, tisztelete, ugyanakkor a művek eljuttatása a gyűjtőkhöz és az érdeklődőkhöz az értékesítése során.

Azbej Kristóf
 
 
A változatos korösszetételű közösségben az idősebb alkotók mellett egyre több középgenerációs, sőt, fiatal művész tűnik fel, akik aktívan képviselik nem csupán saját magukat, hanem kerületi művésztársaikat is. A Hajnóczy József utcai helyiség kávézóként, borozóként is működik, ahol az összművészetiség kap leginkább szerepet, gyakori, hogy a tárlatokhoz társművészeti programok, irodalmi, zenei előadások kapcsolódnak. A baráti összejöveteleknek is beillő, gyakran zsúfolt kiállításmegnyitók túlmutatnak a helyi szerepkörön, hiszen a jelentős alkotók összessége, a nívós szakmai vernisszások és produkciók rendre a Hegyvidék határain túli közönséget is összehozzák és megmozgatják. A Galéria vezetője az alapítástól 2024 őszéig Borza Teréz Ferenczy Noémi-díjas porcelán- és szobrászművész, iparművész volt, aki 2025-ben leköszönt és az eddigi hagyományokhoz ragaszkodó, megújult vezetőségnek adta át szerepét. Az új elnök Végvári Zsófia látványtervező, a két alelnök pedig Fábry Tímea grafikusművész és Székely Annamária festőművész. A következő időszakra tervezett egyéni vagy csoportos tematikus kiállítások egy-egy fogalom hívószava köré épülve kapcsolódnak majd az év különböző időszakaihoz.
Bakos Tamás
 
 
A 2025 nyarán megvalósult kiállítás témája és címe az Ismétlődés. A repetició jelensége egész életünkben szerepet kap, hiszen mindannyian ismétlődések sorozatában éljük mindennapjainkat, rutinszerűen hajtjuk végre tevékenységeinket, aminek eredménye, hogy gyakran az idő múlásával szinte fel sem tűnnek az apróbb különbözőségek, azok agyunkban ismétlődések sorozataként rögzülnek. Létünk történései, mikrodrámái tehát hasonlóan zajlanak, mégis egyediek és megismételhetetlenek, erősítve ezzel a világ kiszámíthatóságának, ugyanakkor egyediségének tudatát. Kijelenthetjük, hogy sem az emberi sorsokban, sem a természetben nem létezik teljes ismétlődés, hiszen az egyediség és az időbeli tényezők folyamatos változásai miatt az eltérések még molekuláris szinteken is felfedezhetők, így valójában mindig csupán részleges ismétlődésekről beszélhetünk.
Fábry Timea
 
 
Miként Hérakleitosz Pantha rhei filozófiája tanítja: nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, hiszen minden állandó változásban van. Mindezek ellenére azonosulhatunk Nietzsche örök ismétlődés elméletével is, amely szerint az univerzum és az élet eseményei folyamatosan ismétlődnek. A világ történései eszerint örök körforgásban zajlanak, amely önmagát végtelen sokszor megismétli és játszmáját in infinitum játssza. A fenomenológia felől közelítve, Edmund Husserl és Martin Heidegger elméleteit követve a fókusz mindig az élmény újraélésén, az újbóli interpretációra kerül. Így tekintve az ismétlődések egyszerre újraértelmezések is, tehát a bennünket ért tapasztalatok mindig új kontextusba kerülve értelmeződnek. Repetitio est mater studiorum – tartja a latin mondás, és tudjuk, valóban szükségszerű is az ismétlés, nem csupán a tudás megszerzéséhez, hanem életünk biztonságos folytatásához is. Az ismétlődés az egyik legősibb nyelvi, stilisztikai eszközünk, mely egyidős a költészettel, a szakralitással, illetve a vallásgyakorlással is, hiszen az imádkozás és a rítusok alapja a repetitív gesztusok egymásutánja.
Kádár Katalin
 
 
A művészet világában az ismétlődés fogalma, illetve lehetősége annyi módon értelmezhető, ahány alkotó a témához nyúl. A képzőművészeti alkotások esetében az ismétlődő motívumok használata ellentmondásossá válhat, hiszen alkalmazásával éppen az alkotás egyedisége veszhet el, viszont a művön belüli ismétlés használata komoly esztétikai értéket képviselhet. A Galéria 12 terében látható munkákban a szándékosan megismételt motívumoktól az egészen sejtelmesen definiált hozzáállásokig terjed a skála. A munkákban a repetíció az azonos motívumok teljes megismétlésében, akár a tükröződés jelenségét felhasználva tűnik elénk, illetve a gesztusjellegű motívumok vagy absztrakt elemek másodlagos vagy azok sokszoros létrehozásában érhető tetten.
Székely Annamária
 
 
A különféle ismétlődéseket felhasználó alakzatok között gyakran elmosódik a határ, illetve azok többféleképpen értelmeződnek egy-egy művön belül is, bennük lényegessé csupán a jelenség használata, illetve annak tetten érése válik. A többségében absztrakt, illetve figurativitás felé mutató, sokféle technikával készült alkotás között találunk klasszikus módon vászonra, illetve papírra készült olaj- és akrilképeket, tusrajzokat, kollázsokat, illetve vegyes technikákkal készített műveket. Előfordul, hogy magában a műfajban rejlik az ismétlődés gesztusa, hiszen a (sokszorosító) grafika önmagában rejti a megismételhetőség lehetőségét. Találunk példát arra is, hogy a hordozófelület ritmikus megtörésével, tehát formai gesztus használatával jön létre az ismétlődés. A diptichon jellegű munkák esetében az ismétlődés gesztusa szinte elvárható, hiszen a két alkotásrész között fennálló szoros viszony éppen a megismételt formavilág vagy motívumkincs megalkotása során alakul ki, hogy ezáltal a különálló, mégis összetartozó művek kapcsolódhassanak egymáshoz.
Orient Enikő
 
 
Az ismétlődés tehát szükségszerűen sokféle, elvontan és konkrétan is megvalósulhat. A kiállítás a Galéria 12 történetében fontos és egyedi állomás, ám nem megismételhetetlen. A tárlatot megtekintve érzékelhetjük mind a galéria, mind a jövőben megvalósuló kiállításainak lehetőségét, hogy az intézmény ne csupán Budapest életében válhasson meghatározóvá, hanem az akár az ország képzőművészeti palettájára is felkerüljön.

 

Képek a Galélria 12 jóvoltából. Fotók: Aknay Tibor

 

Az Ismétlődés című tárlat 2025. augusztus 10-ig tekinthető meg a Galéria 12-ben (1122 Budapest, Hajnóczy József utca 21.).