Színgazdag absztrakt festmények kozmikus dimenziókba repítenek, hogy a tér és az idő felvetette egzisztenciális kérdésekkel szembesítsenek. Kőrösi Papp Kálmán gazdag életművéből mutat be válogatást az óbudai Országút Galéria tárlata. A 2005 és 2026 között született munkák legfontosabb rendezőelve a földi létezést egyetemessé tágító filozófia.

Kitalált állati lények, különleges dobozokat formázó kerámiaszobrok és a falakon reliefek – Mana Bucur romániai magyar kerámiaművész tárlata izgalmas képet mutat a kortárs kerámiaszobrászatról, hogy a munkákon keresztül a különféle kerámiaégetési technikákba bepillantva feltárulhasson a lények uralta mitologikus világ.

Jakatics-Szabó Veronika legújabb, KAS Galériában látható, Fal és adrenalin című kiállítása a falmászás témájának vizuális és gondolati hátterét járja körbe, hogy a primér élményeken keresztül egzisztenciális kérdésekkel szembesítsen. 

A festészet teremtette kertekben és a vizek közelében a jelenlét olyan meditatív állapotot mutat, amelyben szemlélődni, megvilágosodni és teremteni lehet. A kertek atmoszférájában elmerülve olyan ősi szimbólumok idéződnek fel, ahol az isteni rend leképeződését érhetjük tetten, szakrális és spirituális tapasztalásokkal kísérve.

Átfogó kiállítással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Aknay János művészetére a Nánási 40 Galériában. A Munkácsy Mihály-, Kossuth- és Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett képzőművész alkotásai a Völgyi–Skonda Gyűjtemény törzsanyagában kiemelt szerepet kapnak. A közösen tervezett születésnapi kiállítást azonban felülírta a Mindenható; az ünneplésből így emlékkiállítás lett.

Budaörsön, az egykori Zichy-kastély majorságának rusztikus épületében gesztusokból építkező, mégis geometrikus struktúrákat felmutató festménysorozat látható. Az akrillal és UV pigmentekkel festett vásznak az Irányok című ciklus elemei, amelyek egységes hatást keltenek a kiállítótérben, bennük mégis számos különböző, mélyben munkáló folyamat lenyomatát fedezhetünk fel.

Maša Gala és Klemen Brun szlovén képzőművészek közös kiállítása egyfajta művészeti állásfoglalás. Két művészi megnyilatkozási mód, a festészet és a fotográfia között izgalmas diskurzus hoz létre feszültséget a kiállítótérben, hogy ezáltal is felismerjük a kortárs percepció és a recepció fontosságát és egymásra ható mechanizmusait.

A Képzőművészeti Egyetem Epreskertjének Parthenón-Fríz termében most organikus formavilágú, archaizáló stílusú, mészkőből, illetve fémből készült szobrok fogadják a látogatót. Beretvás Csanád Főleg kövek – organikus alakzatok című kiállítása izgalmas, múltidéző kalandra hív, miközben a művek felfedezése kortárs szobrászati problémákkal szembesít.

Legújabb kiállítása, a távlattani leckék,  verseskötetének címe is.  Komplex művészetében a vizuális és a verbális kifejezési mód egyaránt fontos; a torzított perspektíva jelentéseket elrejtő és felfedő hatása grafikáiban, lírai és prózai műveiben is meghatározó. Orosz István képzőművész, író, költő, animációs rendezőt képzőművészeti munkásságának sokszoros elismerése után, a nemzeti ünnepen irodalmi díjjal is jutalmazták.

A kiállítás nem csupán az alkotó figurativitástól a teljes absztrakcióig eljutó táblaképfestészetét, grafikáit és fotogramjait mutatja be, hanem művészetét a hazai és a nemzetközi kortárs kontextusban is elhelyezi. Igazi különlegesség, hogy a világmindenséget tükröző, tárgyakkal teli műtermét is újrakonstruálták a kiállítótérben.

Schopp Ildikó 2025 novemberében a Ludwig Múzeum ARTtransfer pályázatán különdíjban részesült Kísérleti adás című együttműködési projektjével. Számára a művészetpedagógia, a kurátori munka és a művészetközvetítés ugyanannak a gondolkodásnak különböző megnyilvánulásai.

A Képzőművészeti Egyetemhez tartozó Epreskert neoklasszicista stílusú Parthenon Fríz termében bemutatott szobrok matériája, formája, hordozott szimbólumai és térbeli elhelyezésük fontos üzeneteket közvetítenek, amelyek megfejtése akár világunk leképezéséhez, megismeréséhez is elvezethetnek.