Meghökkentő precizitással, szinte hiperrealisztikusan ábrázolja a lerombolt épületek maradványait, a kibontakozó kép elborzasztó erővel hat.  Jovián György képzőművész absztrakt alkotásokként is értelmezhető műveiben egyszerre fedezhetők fel reneszánsz és barokk vonások.

A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogatott kiállítás, melyet a grafikusi szemlélet, a játékosság és az ösztönös alkotási mód fűz össze, Szabados Árpád, Szirtes János és Ujházi Péter műveit mutatja be.

Nagyméretű, színgazdag, akrillal vászonra festett képek, figurativitás és nonfigurativitás határán egyensúlyozó munkák sokoldalú életműről tanúskodnak. Idősebb Makláry Kálmán munkái a színek, a formák és a gesztusok parádés összjátékát nyújtják.

Olajfestmények és nagyméretű, vasból, illetve bronzból készült szobrok, két- és háromdimenziós alkotások lépnek egymással izgalmas párbeszédbe. Knyihár Amarilla és Pokorny Attila munkái a közelítő és távolító perspektívák különbözőségeit mutatják fel.

A Magyar Műhely Galéria pincehelyiségében a hetvenéves Sebestyén Zoltán és az ötvenéves Bartus Ferenc új munkáikkal ünnepelték születésnapjukat, hogy alkotásaik izgalmas dialógusba lépjenek egymással.

 A Török–Magyar Kulturális Évad keretében Számítások és véletlenek címmel nyílt kiállítás Isztambulban. A matematikai tematikát körbejáró kiállítás három női életműbe enged betekintést, Vera Molnár, Maurer Dóra és Rákóczy Gizella alkotásaival ismerkedhet meg a nemzetközi közönség. Hamvai Kingával, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Színgazdag, különleges montázstechnikával, fatáblákra készített figuratív munkák főként női alakokat ábrázolnak, rajtuk gombostűkkel rögzített, keményített textilek, s műanyag- vagy üvegelemek teszik plasztikussá az alkotásokat.

Impozáns, nagy belmagasságú, tágas terekben körkörös, egymásból építkező, márványból és gránitból készült, állati formákat és ősi motívumokat idéző plasztikák, s azokkal dialógusba lépő, kisebb és nagyobb méretű grafikák. Kiss Dániel szobrászművész legújabb sorozatában Atlantisz témáját járja körül.

Gáspár Szilárd szobrász, aki 2023-ban nyerte el a Constantin Brâncuşi ösztöndíjat, egyszerre ökölvívó is, aki saját testét, gesztusait és sporttevékenységét használja munkásságában. A body art és a performanszművészet irányzataihoz csatlakozva alkotja munkáit.

Legújabb, akrillal készült festményeinek érdekes keveréke, speciális, késes lámpákkal megvilágított vásznai izgalmasan tűnnek elő a feketére festett falakról, hogy a színekben és formákban gazdag expresszív alkotások futurisztikus, negatív utópia módján elképzelt tájról és emóciókról adjanak hírt.

XXI. századi valódi polihisztor: képzőművész, József Attila-díjas író, költő, egyetemi tanár, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Géczi János tárlata nem csupán a Műcsarnok Kamaratermében látható, hanem az intézmény falain kívül is folytatódik.

Komplexen értelmezett művészetében ötvözi a különböző műfajokat, valamennyi érzékreható, zenével és effektekkel kísért kiállításai az absztrakt geometria és a streetfotó világába vezetnek.  A Svédországban magyar és svéd szülőktől született, Angliában és Magyarországon is tanult Cedric af Geijersstam fotográfussal, képzőművésszel és zenésszel beszélgettem, aki hosszú évek óta hazánkban él.