XXI. századi valódi polihisztor: képzőművész, József Attila-díjas író, költő, egyetemi tanár, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Géczi János tárlata nem csupán a Műcsarnok Kamaratermében látható, hanem az intézmény falain kívül is folytatódik.

Komplexen értelmezett művészetében ötvözi a különböző műfajokat, valamennyi érzékreható, zenével és effektekkel kísért kiállításai az absztrakt geometria és a streetfotó világába vezetnek.  A Svédországban magyar és svéd szülőktől született, Angliában és Magyarországon is tanult Cedric af Geijersstam fotográfussal, képzőművésszel és zenésszel beszélgettem, aki hosszú évek óta hazánkban él.

Az Etyeki Műhely művészei Gyermelyen alkottak; a Gyermelyen készült munkákat az Etyeki Műhelyben láthatjuk. A két település fizikai közelsége és azok szellemisége, művészeti nyitottsága, sokoldalúsága évek óta szorosra fűzte a kettőjük közötti kapcsolatot.

Robusztus, földre helyezett, homokkal körbeölelt, súlyos fémszobrokat falakon látható, könnyed, frízszerűen összeálló akvarellsorozatok egészítenek ki. Két különböző műfajt és anyagminőséget jelenítenek meg Magyari Balázs alkotásai.

Egyszerre mutatja be különböző alkotói periódusait és kortársainak rá reflektáló vagy általa mentorált munkáit Berhidi Mária szobrászművész emlékkiállítása. A művész és kurátor életművébe és művészetszervezői munkásságába betekintést nyújtó tárlat egyik kurátorával, Süli-Zakar Szabolccsal beszélgettünk.

Izgalmasan friss válogatás mutat be huszonöt fiatal magyar alkotót, akik munkáikban elsősorban a digitális képi nyelvezetre támaszkodó művészetre és az expresszív gesztusfestészetre fókuszálnak, újszerű, vizuális válaszokat kínálva napjaink aktuális művészeti kérdéseire. 

Gomolygó, fátyolos emlékek tárultak elénk újrahasznosított matériákból készült térbeli installációkban, s kézzel, hagyományos eszközökkel vagy buborékfóliával festett élénk színű vásznakon megjelenítve. Máté Attila és Ferenczi Attila műveiken keresztül saját tudatalattijukat fedték fel a látogatók előtt, hogy általuk mi magunk is közelebb kerülhessünk létélményeink megtapasztalásához.

Impozáns, reprezentatív tárlaton mutatkozott be a Magyar Festők Társasága Kréta szigetének fővárosában, Heraklionban. A seregszemlén ötvenkilenc hazai festőművész kapott lehetőséget, hogy megmutassa munkáit a görög közönségnek és az ott megforduló turistáknak. A nemzetközi szereplés igazi mérföldkő a társaság életében.

Farkas Zsófia szobrászművész életében az üvegszobrászat hozta el az igazi kiteljesedést. A végtelenség dimenzióját megnyitó üveg matériája újszerű gondolkodásmódot és hozzáállást feltételez a művész részéről. A minimálisra redukált formavilágú üvegszobrok mindig a belül zajló történésekre és a tükröződő fényélményekre irányítják a figyelmet.

A siófoki Kálmán Imre Emlékház emeletének előterében és három termében Könyv Kata egyedi technikákkal készített figuratív festményei fogadnak. 

Örökké úton van, ami számára az Élet szimbóluma, hiszen így nyer folyamatos inspirációt új műveihez. A klasszikus portréábrázolás hagyományaiból merítve meg is újítja azt, arcképeit gyakran ábrázolja víz mögött vagy dekomponált struktúrájú képeken. Újabb sorozatában (A seb mint kapu – A női hús metamorfózisa) tabutémát feszeget, császármetszéssel világra jött gyermekeinek születési körülményeit idealizált módon mutatja be. Kiss Adél festőművésszel beszélgettem.

A debreceni MODEM tárlata izgalmas válogatást mutat be a magyar tájkép- és csendéletfestészet világából, általuk megfigyelhetők a fejlődési irányok a klasszikus, romantikus, majd impresszionista festményektől, a plain air, a fauve-os és neós irányzatokig, illetve a kubista, expresszionista és a dekoratívabb stílusjegyeket felmutató munkákig.