Különleges időutazásban volt részük azoknak, akik megtekintették a nemrégiben bezárt Tól-ig kiállítást a kecskeméti Hírös Agóra földszinti kamarateremében. Hegedűs 2 László tárlata az idő kérdését középpontba állítva létkérdéseket feszegetett, amely a bemutatott videómunkában, fotókban és installációkban egyéni és közösségi szinten is értelmezhető volt.

Paraván című tárlata Kósa Gergő legfrissebb műveiből válogatva korábban megkezdett témájának, az angyalföldi Bulcsú utca csillagos háza vizuális történetmesélésének szerves folytatása.

Együtt szerepelnek a női testet valódiságában és azt allegorikusan bemutató művek, a klasszikus szépségeszményt és annak változását érzékelhető munkák, a párkapcsolatot, az erotikát, s a nők egymást támogató viszonyát fókuszba helyező művek.

Kétszáz esztendeje, az 1825-ös országgyűlésen ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét magyar tudós társaság létrehozására. A Magyar Nemzeti Bank Arts & Culture tárlata a Magyar Tudományos Akadémia alapítására és a Magyar Tudomány Évére irányítva a figyelmet, tudományos szemléletű kortárs képzőművészek alkotásaiból válogat. 

Lüktető, színgazdag, akrillal vászonra festett alkotások üdítően hatnak a téli szürkeségben. A Ciprus és Hold című kiállítás Szegedi Csaba műveiből válogat. A képeken az átlényegített táj, emberi érzések, álmok és vágyak keverednek egymással, hogy olyan harmonikus világba vezessenek, amelyben a színek, a formák és a gesztusok egybeolvadó egységének parádés összjátéka valósul meg.

Különleges gyűjtemény anyaga kapott helyet a BAB Galéria reprezentatív terében. A tárlat ünnepi pillanatban nyílt meg; a K.A.S. Galéria és a Gyűjtemény alapító vezetőjének, Nyakas Ilonának nyolcvanadik születésnapja alkalmából.

Pszichológus és festő egyszerre: Fóris Nóra erőteljesen vizuálisan gondolkodó alkotó, anatómiai és lélektani ismeretei figuratív festményein, portréin tükröződnek, az absztrakció felé mozduló képein pedig a transzcendens iránti vágya fogalmazódik meg.

Meghökkentő precizitással, szinte hiperrealisztikusan ábrázolja a lerombolt épületek maradványait, a kibontakozó kép elborzasztó erővel hat.  Jovián György képzőművész absztrakt alkotásokként is értelmezhető műveiben egyszerre fedezhetők fel reneszánsz és barokk vonások.

Háromtermes, impozáns kiállítást rendezett a Műcsarnok a sokoldalú művésznek, Šwierkiewicz Róbertnek. A tárlat a keleti filozófiát középpontba állító életmű grandiózus méretű munkáiból válogat, hogy a természetközeli gondolkodást és az alkotási módok jellegzetességeit mutassa be.

Meghökkentő precizitással, szinte hiperrealisztikusan ábrázolja a lerombolt épületek maradványait, a kibontakozó kép elborzasztó erővel hat.  Jovián György képzőművész absztrakt alkotásokként is értelmezhető műveiben egyszerre fedezhetők fel reneszánsz és barokk vonások.

A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogatott kiállítás, melyet a grafikusi szemlélet, a játékosság és az ösztönös alkotási mód fűz össze, Szabados Árpád, Szirtes János és Ujházi Péter műveit mutatja be.

Nagyméretű, színgazdag, akrillal vászonra festett képek, figurativitás és nonfigurativitás határán egyensúlyozó munkák sokoldalú életműről tanúskodnak. Idősebb Makláry Kálmán munkái a színek, a formák és a gesztusok parádés összjátékát nyújtják.