Újratöltött képzős közös többszörös

Újratöltött képzős közös többszörös

Olaj- és akrilfestmények, különféle technológiákkal készített grafikai alkotások, klasszikus matériákból és újszerű anyagokból alkotott szobrok és installációk összessége adja a Közös többszörös újratöltve című kiállítás anyagát.

 

A VI. kerületi Eötvös10 Művelődési Ház Pincegalériájában 2025 tavaszán, az Országút Galériával közös szervezésben immár második alkalommal nyílt meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő, Szobrász és Grafikus tanszékeinek közös hallgatói tárlata.

A kiállítást fiatalos frissesség, dinamizmus és sokoldalúság jellemzi. Az ódon, nyers, boltíves pincehelyiség téglafalaira installált sokféle matéria, stílus és műfaj együttes találkozása izgalmas egyveleget alkot. Különlegessége, hogy az ifjú művészek már a képzés ideje alatt, az egyetemen kívüli térben is bemutatkozási lehetőséghez juthatnak.

Fotók: Czerkl Gábor/E10

 

A fiatal művészek általában szakonként ,,pakolják ki" munkáikat egy-egy év zárásaként a Képzőművészeti Egyetem tereiben, ám most üdítő újdonságnak tűnik, hogy a különböző tanszékek valamennyi évfolyamába járó alkotók együtt, egy térben szerepelhetnek, ahol összerendezhetik sík és térbeli alkotásaikat.

 

A három klasszikus képzőművészeti műfaj: a festészet, a grafika és a szobrászat hagyományos és kortárs módon mutatkozik be az egyetemista alkotók kezei nyomán. A különböző tanszékek együttműködése példaértékű és követendő, hiszen a közös tárlat nem csupán az egyéni kibontakozásra biztosít kitűnő lehetőséget, hanem az együtt gondolkodásra is.

 

A kiállítás munkáinak kiválasztása és rendezése a mestertanárok vezetésével zajlott, de a hallgatók is aktívan közreműködtek a folyamatokban. A komplex feladat kihívást jelentett mindenkinek, mely rutint és hozzáértést igényel valamennyi résztvevőtől.

 

A feladatok komoly kihívással szembesítették a résztvevőket, hiszen a tér maximális kihasználtsága mellett meg kellett hogy mutassák magukat az alkotók úgy, hogy mások is érvényesülhessenek. A közös munka során szükségszerű volt a kompromisszum és az együttműködés a nagyszámú résztvevő között, hogy mindenki megfelelő teret és lehetőséget kapjon. A rendezés és építés során sokat tanulhattak egymástól az egyetemisták, amely tudást a későbbiekben saját pályájukon is hasznosíthatnak majd. A kiállításon a műcédulákról nem derül ki, hogy az alkotók hány éve tanulnak a Képzőn, hiszen a mesterek szerint ez alapján nem igazán lehet különbséget tenni; valamennyi mű autonóm alkotás, ahol legtöbb esetben láthatóan megcsillan a tehetség.

 

A már második alkalommal megrendezett tárlat egy fontos hagyomány elindulását jelzi. A címben szereplő Közös többszörös különféle jelentéstartalmakat rejthet. A matematika világában használt kifejezés utal az együtt szereplés lehetőségére, illetve a művek közötti laza összefüggések hálózatára. A tematikai kötöttségek nélküli tárlaton a hallgatók saját, egyetemi éveik során megkezdett programjukkal vagy a képzés alkalmával kapott feladatokkal igyekeznek szemléltetni, hol tartanak vizuális művészeti tanulmányaikban. Kiemelten fontossá válik valamennyi művésznél az egyéni hang megtalálása, ami már a hallgatói pályán is felfedezhető, sok esetben már az elsőéves diákoknál is.

 

A közel félszáz kiállító jellemzően két-három művel szerepel a tárlaton, ami lehetőséget ad mindenkinek, hogy bepillantást engedjen munkásságukba. A heterogén és sokszínű anyag izgalmassá teszi a kiállítást, ahol egymás mellett szerepelnek a különféle technikákkal készített grafikai alkotások, festmények, printek, szobrok és installációk. A sokféle alapanyag és technológia azt a széles spektrumot mutatja fel, amellyel a hallgatóknak meg kell ismerkedniük egyetemi képzésük során.

 

A bemutatott grafikai technikák a fametszetektől a litográfiáig, a rézkarctól a szitanyomatig, az argenotípiától a kollográfiákig terjednek. A könnyed hatású, különféle módokon készült képgrafikai alkotásokat körülölelik a koloritokban gazdag festészeti munkák és a térben helyet kapott plasztikák. A Szobrász tanszék hallgatóinak alkotásai a klasszikus, tradicionális alapanyagoktól az alumíniumig, különböző fémekig, illetve a vegyes technikájú, textilalapú alkotásokig terjednek. A kiállított térbeli munkák jól szemléltetik a Szobrász tanszék egyik erősségét, az összevont elsős, alapozó évfolyam képzési metódusának hasznosságát.

 

A kiállítás előkészítését, a munkák kiválasztását és rendezését az egyetemi mestertanárok és tanársegéd kollégáik végezték. Gaál József festőművész, egyetemi docens; Dobó Bianka grafikusművész, egyetemi adjunktus, illetve Polgár Botond szobrászművész, egyetemi adjunktus, tanszékvezető és dr. habil Szabó Ádám DLA egyetemi docens javaslatai alapján állt össze a kiállítandó anyag valamennyi évfolyam hallgatóinak alkotásaiból.

 

A tárlatot reménység szerint sok olyan műértő és műgyűjtő, illetve galériás látogatja meg, akik képesek felismerni a számukra fontos és profiljukba illő tehetségeket, hogy már akár ezen korai, egyetemi évek alatt is vásároljanak tőlük munkákat gyűjteményük gyarapítására.

Az önazonosság rétegei
Szabó Bodó Renáta
Az önazonosság rétegei

A női művész pozíciója ma is a kortárs művészeti diskurzus egyik legérzékenyebb kérdése. Bár a XX. század végére a feminista művészetelmélet és a társadalomkritikai gondolkodás megnyitotta az utat a női tapasztalat új értelmezései előtt, Kelet-Közép-Európában mindmáig érzékelhető a „másodlagos jelenlét” terhe.

 
Tárgyak bűvöletében
Révész Emese
Tárgyak bűvöletében

Vajon egy hétköznapi szék alkalmas-e arra, hogy önmagában művészi alkotás témája legyen? Van Goghtól Joseph Kossuthig számos példa igazolja, hogy önmagában is elegendő téma. Jónás Péter kivételes figyelemmel fordul környezete felé, amelyből egy-egy jelentéktelennek tűnő tárgyat emel ki, annak látványát a lényegi elemekre redukálja és önálló képi jellé absztrahálja.

Roma Űrodüsszeia
Fazakas Réka
Roma Űrodüsszeia

Az Országút Galériában, az Eötvös10 emeletén kiállított sorozat képei egyedi módon foglalkoznak a holdra szállással, a Marson feltételezhető élet kérdésével, az űrkutatás és az űrutazás témájával. A vásznakon tudományos-fantasztikus, időnként meghökkentő, mégis gyakran ismerős képek újszerűen elevenednek meg.