A művész nevével már szinte összeforrt a Bulcsú utca 21/A épületének története. A XIII. kerületi ház mikrokörnyezete Magyarország és Budapest históriájába, megélt traumáiba enged intim betekintést. A 1905-ben épült házban az eltelt százhúsz év alatt generációk születtek, éltek, házasodtak, szenvedtek és hunytak el, a XX. század legsötétebb időszakában, a vészkorszakban is, amikor „csillagos ház” minősítést kapott az épület.
Paraván 2024
A ház genius lociját, a hely szellemét neves művészek, tudósok, írók és iparosok határozták meg, akik egykor ugyanazokat a köveket koptatták, mint Kósa Gergő és felmenői. A számunkra ismeretlen lakók mellett, hosszabb-rövidebb ideig élt vagy fordult meg itt Kassák Lajos, a képzőművész, Baumgarten-díjas író és költő, Ungváry Rudolf író és gépészmérnök és fia, Ungváry Krisztián történész, Nádas Péter, Kossuth-díjas író, drámaíró és esszéista, valamint Titkos Ervin meteorológus és sarkkutató. Az épület alapítója Glasner Ede pék- és cukrászmester, akinek lánya, a ház örököse, Glasner Piroska közvetlen kapcsolatban állt a művész felmenőivel.
Egy év az Antarktiszon 2024
Szakdolgozatában alaposan feltárta és dokumentálta a ház történetét Kósa Gergő, majd továbbfejlesztett változatát Poroló címmel a Jelenkor irodalmi és művészeti folyóiratban 2016-ban publikálta. A komoly, összegző művészeti-történeti áttekintő tanulmány hiánypótló, ám talán ennél is izgalmasabb az a fajta vizuális megközelítés, amely láttatni engedi a ház jelenlegi és egykori lakóinak életterét. Múlt és jelen olvad össze a perspektivikusan ábrázolt figuratív festményeken, melyeknek kulcsmotívumaivá az ott élőkön kívül a nyitott függőfolyosó, a gang jellegzetesen ismétlődő kockás mintázata és díszes korlátja vált. Ezzel pedig egyszerre parafrazeálja Édouard Manet Balkon című festményét, és mutatja be a házban élők külső, közösségi terekben zajló mindennapjait, tevékenységeit, egymás közötti interakcióit.
Fehér árnyék 2024
Tökéletesen és harmonikusan tölti be Kósa öt új festménye, egy tusrajza és installatív, maceszből készült szobra a szentendrei zsinagóga-galéria terét. A munkákat 2024-ben és 2025-ben készítette, amelyek most Szentendrén láthatók először kiállítva. A tárlat címe Paraván, mely egyszerre játékos és komoly is. Míg a korábbi Poroló cím külső helyszínhez, a ház korlátjához, illetve udvarához kötődött, addig a harmonikaszerűen összecsukható térelválasztó, illetve spanyolfal jelentésű Paraván tipikusan a szobabelsőkben kap helyet, tehát már a cím is jelzi a befelé való elmozdulás irányát. Amennyiben ékezet nélkül használjuk a Paravan szót, a para utalhat a görög eredetű előtagra, annak ’szabálytalan’, ’helytelen’, ’valamin kívüli’ jelentésére is. Ugyanakkor a para szót a szlengből ismert ’félelem’ értelemben is felfoghatjuk, amely szorongásként a ház egész történetére is érvényesíthető.
Színtér I. 2024
A zsinagógai tárlat tematikája a korábbi sorozat jegyében halad; ezt igazolja a kiállítás első, kisebb méretű, fekete-fehér, tussal és csőtollal készített rajza, amely az előző sorozatok tematikai folytatása. Az alkotáshoz Kósa tudatosan választotta azt a speciális, Kassák korabeli papírt, amelyet egykor a neves művészelőd is használt. A ház folyosóján álló Ungváry Rudolf alakja tűnik fel a rajzon, amelynek ihletadója egy korabeli fotográfia volt. A hely szellemét sokszorosan megidéző munka önmagába sűríti a ház történetét. Az öt nagyméretű, olajjal festett színes vászon a ház lakásainak enteriőrjét és tipikus lakóit figuratív módon mutatja be, ám az egyes részletek egyre inkább elvonatkoztathatók a konkrétumoktól és akár absztrakt alkotásokként is értelmezhetők.
Színtér II. 2024
Az élénk színekkel, lendületes ecsetkezeléssel, montázsszerűen összeálló festményeken összemosódnak a térelemek, gyakran csupán egy-egy részletük tűnik elő. A meghitt belső terekben lakó és a festményeken egyedül ábrázolt alakok némelyike akár mi magunk, hétköznapi emberek, a házban lakó szomszédok is lehetnénk, munkavégzés, pihenés vagy olvasás közben. Megelevenedik annak a Titkos Ervinnek elképzelt szobája is, akit az Egy év az Antarktiszon című könyve tett ismertté, melyben izgalmasan számol be a Déli-sarkvidéken tett expedíciójáról. A könyv címlapja visszaköszön a festményen, egyfajta „kép a képben” asszociációt ébresztve, amelyet a németalföldi festők óta előszeretettel használnak a képzőművészek. A szobabelsőkben látható személyek mellett minden esetben ablakok tűnnek fel, rajtuk keresztül pedig a külső világ, a természet és az utca is a képek részévé válik, az éggel, a felhőkkel, a madarakkal és a fákkal együtt, illetve a szomszédos háztetőkkel, melyek felidézik Kósa korábbi festményeinek szín- és látványvilágát. A kitágított horizont kontextusában helyezi el az enteriőröket, hogy érzékelni lehessen a ház (egykori és jelenlegi) lakói életművének fontosságát.
Paraván II. 2024
Műteremként láttatott festménye középpontjába két macska, Kósa életének kedvenc kísérői és meghatározói kerültek. Az ókori Egyiptomban szentnek tartott, domesztikálódott állat története végigvonul a művészetben, többek között Leonardo, Rembrandt, Paul Klee, Renoir, Van Gogh, Chagall és Picasso művein keresztül. Kósa illeszkedik ebbe a sorba kedves állataival, akiket szintén ’kép a képben’ módon ábrázolva a festőállványon látható festményen helyezett el. A múzsákként is értelmezhető állatok emberi tulajdonságokat sejtetnek markáns szín- és formavilágukkal.
Macsesz 2025
Macsesz című installációjának alapanyag a macesz, mely rájátszva a szóra, macskát formáz. Az ősi, ünnepi étel a Pészahhoz, a kovásztalan kenyér ünnepéhez, az Egyiptomból való kivonulás emlékezetéhez kötődik. Kósa korábbi, A sikér kovásza című szobrához hasonlóan speciális formájú maceszt sütött, hogy tisztelegjen a vallási tradíció és a számára fontos állat előtt. A szobor erőteljesen kapcsolódik a két macskát középpontba állító festményhez, így a kiállítás munkái szerves egységet alkotnak egymással és a Bulcsú utcai ház történetével, hiszen Kósa Gergő (és bizonyára más lakók) révén is mondhatjuk, hogy immár a macskák is részei a ház vizuális históriájának, miként az emberiség története és kultúrája is szorosan összefonódik velük.
Fotók: Demecs Zsolt
Kósa Gergő Paraván című tárlata március 16-ig tekinthető meg a Cháj Galéria (2000 Szentendre, Pátriárka utca 6.) nyitvatartási idejében.
