„Előttünk már hamvassá vált az út, / És árnyak teste zuhant át a parkon, / De még finom, halk sugárkoszorút / Font hajad sötét lombjába az alkony: / Halvány, szelíd és komoly ragyogást, /
Mely már alig volt fények földi mása, / S félig illattá s csenddé szűrte át / A dolgok esti lélekvándorlása.”

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú (részlet)

Közelítő fehér csend 2025
 
 
Király György debreceni kiállítása a Magyar Festészet Napja rendezvénysorozat eseményeként valósul meg. Az országos, sőt, határokon átívelő rendezvény a budapesti, újbudai ’ősesemények’ után a Szolnoki Művésztelepen talált új otthonra, éppen ott, ahol Király György született, él és alkot. Az újbudai Feneketlen-tó környékéről, 2002-ben indult festészeti rendezvény a színek, a fények és a ritmusok fiesztája, ahol alkotó és befogadó, művész és műélvező együtt ünnepel. A Szent Lukács napjához kötődő rendezvény az első században élt evangélistára és festőre emlékezik, akinek a hagyomány szerint jelentős Szűz Mária-ikonokat tulajdoníthatunk, amelyeket Rómában és a szintén olaszországi Loretóban őriznek. A középkori festők Lukácsot választották védőszentjüknek – ezért az októberi dátum –, de nem csak ők, hanem a rokon szakmák, így a fafaragók, ötvösök, fajanszfestők céheit is Lukács-céheknek nevezték.
 
Együtt kék csend 2022
 

A kiállítás címe: Belső tengely egyfajta lelki attitűdöt feltételez. A tengely valós vagy képzeletbeli egyenes, mely tartást, stabilitást ad, a belső tengely pedig ugyanezt érzelmi, lelki síkon definiálja. A világtengely, vagyis az axis mundi a Föld meghosszabbított forgási tengelye, amely az ég és a föld, az idő és a tér, a materiális és a szellemi világ összekapcsolója is. A címadás belső erőt, határozott álláspontot és stabilitást fejez ki, hordozza annak materiális és szellemi dimenzióban gyökerező jelentését. Az az erő, amelyet a Belső tengely szimbolizál, meghitt közösségben születhet meg.

Bordó csend 2025
 
 
Király György munkásságának középpontjában a csendéletfestészet áll, a műfaj egyik hazai megújítójaként tekinthetünk rá. Az aktuális festészeti trendekkel szembemenve, erős, belső tengelyét követve már másfél évtizede műveli a műfajt. A megelőző művészettörténeti korszakokban az élettelen, mozdulatlan tárgycsoportok ábrázolása sikeres és kelendő festménytípusnak számított. Gyökerei az ókori világba nyúlnak, az első csendélet jellegű freskómaradványokat Pompejiben találták. Az újkori művészetekben a csendéletek a szimbólumokban, attribútumokban gazdag szárnyasoltárok képeiből alakultak, míg a műfaj önállóvá a barokk idején vált.
 
Védelmező csend 2025
 
 
A csendéletfestészetnek számos jeles képviselője volt akkor is, majd a későbbi korszakokban; csupán néhányukat említve: Caravaggio, Cotán, Chardin, Van Gogh, Morandi, Bonnard és Matisse. Cezanne pedig azt vallotta, hogy Párizst egyetlen almával kívánja lenyűgözni, amely mondáshoz Király György is szívesen kapcsolódik, akinek filozofikus gondolkodásmódjához, meditatív, kissé melankolikus attitűdjéhez ez a fajta kifejezésmód áll a legközelebb. Képes rá, hogy műveit lelki tartalmakkal töltse meg, alkotásain keresztül pedig a csendet vizuálisan interpretálja. A csendéletekből számára a legfontosabb a csend jelensége, amelyhez a festészeten és ábrázolt tárgyain keresztül viszonyul, hogy műveiben átlényegítse azt.
 
Együtt csend 2024
 
 
A csend a zaj hiánya, amely lehet feszült, néma, halálos, de jelenthet várakozással teli, ünnepi, esszenciális pillanatokat is. A nagy dolgok mindig csendben születnek, hiszen a csend a lehetőségeket hordozza magában. Ez vonatkozhat a Király számára különösen fontos természet csendjére is, amelyben mindennap fellelhetjük azokat a varázslatos időpillanatokat, amiket Blue hournek, vagyis kék órának nevezünk. A napkeltét vagy napnyugtát követő rövid időszakban minden kicsit lágyabbá, tompábbá válik. Amikor Nap a horizont alatt áll, a megmaradó fény kékes árnyalatot ölt, a sárgás és pirosas ragyogások pedig eltűnnek.
 
Emma csendje 2024
 
 
Ahogyan Király György fogalmaz, ilyenkor láthatóvá válik a csend, az éles kontúrú tárgyakból elmosódó tömegek jönnek létre, ahol előbukkannak azok a jelentésrétegek, amelyek a tárgyaknak valós tartalmakat kölcsönöznek, olyan vizuális vibrációban, amelyből vásznain sajátos atmoszférát tud teremteni. Ezekben a speciális fényekben talált rá jellemző kékes színeire, amelyeket monokróm jelleggel használ vásznain. Mostani tárlatán látható, legújabb, 2024-ben és 2025-ben készült munkáiban elmozdult a rá oly jellemző egyeduralkodó, kékes koloritjaitól, hogy azokat vöröses-barnás, bordós, illetve a fehér színek különböző tónusaival teljesítse ki, hogy belső világát, megélt élményeit kifejezze velük.
 
Mélységes csend 2024
 
 
Művészete a figurativitás és az absztrakció határán egyensúlyozó monokróm jellegű festészet. Képzeletbeli diskurzusokat folytat a számára fontos művészelődökkel, így a már említett Morandi, valamint Rothko, illetve a magyar származású Alexandre Hollan (Hollán Sándor) tartozik szellemi társaságába, illetve a kortárs Krajcsovics Éva. A kanadai absztrakt-expresszionista festőnő munkássága előtt tisztelgő Agnes Martin fehér csendje című olajfestménye a kiállításon is látható.
 
Elforduló csendje 2025

 

A Király által használt színek és azok különböző, lazúrosan festett koloritjai kitöltik a teljes képmezőt, rajtuk a háttérből átderengő, műteremben fellelt tárgyak tűnnek fel. A látványból építkező, geometrikus alapformákká redukálódó objektek egyre inkább absztrahálódnak a vásznain, azok a belső tengelyhez vagy világtengelyhez hasonlóan egyszerre kapcsolnak a mindennapokhoz és a transzcendenshez. A sík felületre rendezett, edényszerű csészék, kaspók, és az egyéb négyzetes tárgyak kompozíciója, formavilága a fények és a különböző árnyalatok tudatos egymás mellé rendeléséből alakulnak. A láttatott, időnként alig előtűnő tárgyak túlmutatnak eredeti jelentésükön, s egyre inkább antropomorfizálódnak. Az ábrázolt elemek egymáshoz való viszonya egészen emberközeli érzelmeket közvetítenek, s ezt a folyamatot a munkák címe is erősíti: Védelmező csend, Rejtőzködő csendje, Közelítő csend, Emma csendje, Együtt kék csend, Elforduló csendje. Az egyre inkább kivilágosodó, Fehér csendek-sorozat képeinek meghittsége, érzékenysége különösen éteri benyomást kelt.

Közelítő csend 2025
 
 
Örökké kísérletező attitűdje okán a hagyományos festészet mellett folyamatosan új dolgokat próbál ki, akvarelleket fest, szénnel dolgozik, illetve rézkarcokat készít. A mostani kiállításon ez utóbbi műfajból látunk példákat, amelyekben továbbviszi a festményeknél látott monokróm csendéletek figuratív absztrakcióját, kékes, vöröses-bordó, zöldes és szürkés tónusokban. A sokszorosító grafikai eljárással létrehozott munkáiból is a művész fegyelmezett attitűdje tűnik ki.

 

Képek a művész archívumából, engedélyével.

 

Király György Belső tengely című kiállítása november 14-ig tekinthető meg az Új Galériában (4031 Debrecen, Széchényi utca 1.).