Naprendszerünk legbelső és legtitokzatosabb bolygója a Merkúr. A sorozatokban gondolkozó Fodor János többféle médiummal: fotó, táblakép, szobor, rajz, video kapcsolódik ehhez a mitológiai alakhoz. A titokzatos bolygó értelmezései festményeken, szobrokon, fotókon, hang- és videóinstallációkon jelennek meg a Művészmalom A Merkúr pereme című tárlatán.

 

Az Átkelő, a szentendrei 11-es út gyalogos átkelőinek zászlói Hermészt, mint az utazók védelmezőjét idézi meg, azáltal, hogy a gyalogosokat segítő színes zászlók egyben az istenség egyik attribútumát, a kérükeiónt (caduceus), a szárnyakban végződő, kettős kígyó formájú hírnökbotot is jelképezik. A várost kettészelő forgalmas sztráda az ország egyik legbalesetveszélyesebb útszakasza, amelynek felújítása pénzhiány miatt évek óta húzódik. A fotósorozat ekként erre a sürgősen megoldandó problémára hívja fel a figyelmünket. A Hermész, pszichopomp – lelkek kalauza sorozat objekteken, sokszorosított nyomatokon keresztül tárja elénk a reklámipar működését, A fürgeségéről, kreativitásáról ismert istenség figurájával, attribútumaival ellátott termékek mindig jól eladhatónak bizonyultak, ezért sok cég, termék használta, használja ma is márkanévként. Materializálódó világunkban pedig egyre többen a tárgyak megvásárlásában, birtoklásában találják meg a lelki kielégülést. A design–antidesign mezsgyéjén álló játékos művekben tárgyiasult irónia, mint a szárnyas saru helyett a holland fapapucs, a szárnyas sisak helyett a mini ventilátorral ellátott ezüst bukósisak a fogyasztói társadalom fricskái.

 

A kereskedők, utazók patrónusaként ismert görög–római istenhez kapcsolódik minden olyan tevékenység, amelyhez leleményesség, ötletesség, jó rábeszélőkészség kell Pacsika Rudolf Replacement – Symbolum Collider (Csere-Jelképes részecskegyorsító) című kinetikus forgóajtó-objektje a kommunikációs szerepre reflektál. A hármas osztatú mű a közlésfolyamat három alappillérét (adó-vevő, hír) szimbolizálva mutatja be a kommunikáció folytonos áramlását, amely magában rejt olyan problémákat, mint az információ elakadása vagy a félretájékoztatás. A kommunikációs zavar egyik fajtájaként foghatóak fel a véletlenhez köthető tudományos sikerek is, ahogy Csontó János Félreértés című színezett analóg fotogramja, egy petricsészébe helyezett anyag áttetsző lenyomata Fleming kísérletét idézheti meg a szemlélőben. Vincze Ottó Üzemzavar című hanginstallációja három űrbaleseten keresztül világít rá, hogy az elégtelen vagy sikertelen kommunikáció milyen könnyen vezethet katasztrófához.    

 

Hermész, a hírvívő, szabadon járhat az isteni és az emberi szféra között, az egyensúlyteremtés, a világban ható ellentétek kiegyenlítése fűződik alakjához, mondhatni a látható és láthatatlan világ összekötője. Csontó János videómunkája a marginalizálódás okozta társadalmi láthatatlanságra irányítja rá a figyelmet, a hajléktalanságot fókuszba állítva. Nagy Barbara több médiumon: táblakép, videómunka, installáció a láthatóság és láthatatlanság festészeti problematikáját vizsgálja. A melankólia elrejtése című munka Dürer híres, 1514-ben készült metszetére utal. A kép egyik legrejtélyesebb eleme egy poliéder, egy csonka romboid, amelyet a matematikusok Dürer-testnek neveztek el. A műveket uraló fekete szín és a videó alatt hallható hangok, a Szaturnusz bolygó zajai arra középkori tudományos felfogásra utalnak, miszerint a melankolikus természet kialakulásáért az emberben túltengő fekete epe és a Szaturnusz vonzása a felelős.   

 

Még 2018-ban a Merkúr, e titokzatos bolygó megismerésére útjára indítottak egy űrmissziót, amelynek bolygó körüli pályára állását eredetileg 2025 végére időzítették. Hét éve halad tehát a célja felé ez az űrszonda, és immár harmadik alkalommal kapunk fotókat és adatokat a Merkúrról. Deim Balázs experimentális fotói is időutazások, a szabad szemmel nem látható világok feltárása az exponálási idők kitágításával vagy leszűkítésével, egyszerre kapcsolódva az űrutazáshoz, illetve a láthatóság–láthatatlanság kérdésköréhez. A Merkúr pereme című fotó mozgó járműből fényképezett tájat rögzít egyperces exponálással, míg az 1 Second egy szívdobbanásnyi idő kimerevített EKG-görbéje, a Black Hole (Fekete lyuk) című fotogram pedig az idő fel nem fedezett titkaira reflektál a világegyetem végtelenségét megidézve.

 

Az űr, mint a végtelen teljessége főként a keleti kultúrákban kap fontos szerepet. Több művész is ebből a spirituális aspektusból kiindulva az indiai filozófiák, vallások felől közelített a feladathoz. A kiállítás egyik kuriózuma az Egyesült Államokból érkezett Lois Viktor After Nirvana hangszerszobra, amely most először látható Magyarországon és amelyen a megnyitón maga a művész adott koncertet Indusztriális Lelki Levitáció címmel. Az ipari zenével foglalkozó Lois Viktor a nyolcvanas évek végén robbant be fémhulladékokból készült hangszerszobraival és világzenét játszó Tundravoice együttesével a nemzetközi köztudatba. (Érdekességként megemlíthetjük, hogy a kiállítás kurátora, Bodonyi Emőke egyik szólistája volt a Tundravoice zenekarnak.) Legújabb alkotása, mint címe is jelzi: a „végső cél, beteljesülés után” harminchárom év esszenciájának összeépítése, amelynek szétszedhető moduljai számos hangszert magában foglalnak. Apollón lantját is Hermész készítette: a teknősbéka üres páncéljába feszítette a pendíthető húrokat, ekként a hangszerszobrokat építő Lois Viktor e mitológiai alak kései utódjának tekinthető. 

 

Márkus Péter színezett hungarocell szobrai gránitalkotásainak kicsinyített másai. Kiállított munkáin a három őselem (víz, föld, levegő), illetve a világegyetem teljességét képviselő magasztos hindu embléma, az Om szavait tamil írásjelekből faragta ki, míg a Kolam videó   egy hindi rituális szokást elevenít fel. A ház bejárata elé rizslisztből vagy fehérkőporból rajzolt geometrikus vonalrajzok a dekorációs célon kívül egyszerre szolgálták az ártó szellemek távoltartását és a jólét bevonzását.

Martin Henrik Sakti sorozatának címe arra a hinduista fogalomra utal, amely kozmikus energiaként, a Legfelsőből kiáramló erőként mozgatja az Univerzumot. A védikus irodalom szent könyve, a Bhagavad-gíta szerint Ardzsuna kérésére Krisna felfedi kozmikus alakját barátja előtt, amelynek izzása egyszerre vált ki csodálatot és rettenetet.  

 

Richter Sára textilművész a zsidó-keresztény kultúra jegyében született Teremtés című művének hét doboztárgya a bibliai teremtéstörténet hét napját jelképezi. A Verbum (Ige) installáció elemei múltunk és jövőnk között képeznek hidat. A lebegő textilanyagokra hímzett bibliai idézet: „És vevé az embert, és helyezé a kertjébe, hogy művelje és őrizze azt”, a színén arannyal, a hátoldalon gombostűkből kirakva az emberi hübriszből faladó eredendő bűnre emlékeztet. A vele szemben elhelyezett textilkép a korrodált vaslemezeknek tűnő földrészek látványával pedig a természetet kizsákmányoló emberiség drámai jövőképét vizionálja, figyelmeztetve, hogy uralkodás helyett inkább szolgáljuk a természetet.

 

Bodonyi Emőke kurátort idézve: „A megismerni kívánt külső világ és az emberi mérték kettőssége összegződik a kiállítás Merkúr-értelmezésében. A dimenzióváltások, az eltérő léptékek a legváltozatosabb műalkotásokon és műfajokon – festményeken, szobrokon, fotókon, hang- és videóinstallációkon – keresztül jelennek meg. E különös kontextusban a művész szerepe, zsenialitása, beavatottsága, értelmi és spirituális ereje is felértékelődik.”

 

Fotók: Deim Balázs, FMC

 

A Merkúr pereme című tárlat november 30-ig tekinthető meg a Művészmalomban (2000 Szentendre, Ferenczy Múzeum Centrum).