Két kiállítás, a Tihanyi Bencés Apátság Galériájának és a budapesti Várfok Galériának tárlata köszönti hetvenedik születésnapján a Franciaországban élő Pető István festőművész-grafikust.

Bálványállítás címmel nyílt El Kazovszkij-kiállítás a Godot Galériában olyan műgyűjtemények anyagából, amelyeknek tulajdonosai többnyire személyes, baráti viszonyban voltak a művésszel.

Kemény Gyula gyűjteményéből, amely az egyik legjelentősebb magángyűjtemény – szubjektív válogatással – majd ötven műtárgyat mutat be a Bibliamúzeum új időszaki kiállítása, Az alázat érintése. Az alkotások magáról a gyűjtőről, ízléséről is tanúskodnak, s arról is, vajon miért tartott fontosnak egy-egy képet kollekciója gyarapítása szempontjából.

Már az ókori sumérok, görögök, rómaiak is figyelemmel kísérték a Földről szabad szemmel látható planéta működését. Naponta kétszer, a hajnali órákban és az esti szürkületben lehet észlelni, gyors mozgása miatt kapta nevét a görög istenek fürgelábú hírvivője, Hermész római megfelelőjéről, Mercuriusról.

A Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége által szervezett Horvát Államiság Napja ünnepségéhez kapcsolódva déli szomszédunk képzőművészeti és dizájn alkotásokkal várja a látogatókat az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) Művészeti Központ legújabb időszaki kiállításán.

Majd tíz éve tartozik a Várfok Galéria állandó művészköréhez, annak legfiatalabb alkotójaként. Nemes Anna (1989) legújabb munkáit tárja a látogatók elé a Várfok Galéria kiállítása, a Metanoia, a vallomás a tökéletesnek tűnő testről, annak iszonytató szépségével. Mostani kiállítása ötödik egyéni bemutatkozása a galéria rendezésében.

A XX. századi magyar művészet kiemelkedő alakja. A krisztusi korban ((1908–1941) eltávozott alkotó, aki már életében, majd halála után is a szentendrei fiatal művészek példaértékű mestere, szellemi vezére volt, alig másfél évtized alatt hozta létre máig ható életművét. 

A szentendrei Czóbel Múzeum idén tavasszal megnyitott Mágikus kör című kiállítása a Két Paletta és Paletták után a czóbeli életmű újabb aspektusait állítja középpontba.

„Magyarnak született, Párizsban élt és képei Amerikában vannak. Ez a szenvedélyes ív szimbóluma Munkácsy Mihály pályájának.” – az 1926-os Lázár Béla idézet fogadja a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállításra belépőt a Szépművészeti Múzeumban. 

Évtizedek óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Számos könyvet publikált e témakörben. Martos Gábor legújabb kötete harminchét árverési csúcsleütésen és hat nyilvános magánüzleten keresztül vezet végig a műkereskedelem háromszázéves történetén. 

Nagyszabású jubileumi kiállítással ünnepli hetvenedik születésnapját Szirtes János, a magyar művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus, performer, videó- és médiaművész, reformer pedagógusként a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design Tanszékének tanára.

Gyarmathy Tihamér ritmikus formákból és meleg színekből építkező áramló, mozgó világát, érett festészetét a színek és fények, a vertikális és a horizontális, olykor strukturálisnak tűnő kifejezésmód jellemzi.