Mi a múzeum? Hogyan változott meg a szerepe napjainkban? Képesek vagyunk-e nemcsak nézni, hanem látni is, amikor ellátogatunk egy-egy kiállításra? Ezekre a kérdésekre próbál választ találni Földényi F. Lászlónak a Typotex Kiadónál idén megjelent új kötete, a Múzeumi séták 1992–2019.

„Az életutam egyik dologból vezetett a másikba, először az építészettől a filmhez, aztán az animációhoz, a festészethez, a szobrászathoz és a divathoz.” Mira Brtka

Kortárs művészet és hagyomány találkozása Haydn elveszett koponyája körül – a Rest in Peace művészei az Esterházy Magyarország Alapítvány kamarakiállításán kortárs képzőművészeti reflexióik révén idézik fel Haydn alakját és ellopott koponyájának bizarr történetét.

Dante halála 700. évfordulójának tiszteletére a 2021-es évet az olasz állam Dante-emlékévvé nyilvánította. A rendezvénysorozat hivatalos programjában szerepelt a római Collegium Hungaricum irodalmi konferenciája és a Dante Pokla ma című kiállítás, melynek anyaga idén reprezentatív albumként jelent meg.

„Ha a képekre a kultúra fosszíliáiként tekintünk, amelyekből ráadásul visszafejthetők az alkotó elme elképzelései és motiváció is, akkor tulajdonképpen egy szürnaturalista képelmélethez jutunk…” – összegzi Hornyik Sándor A szürnaturalizmus archeológiája című kötetében Csernus Tibor festészetének első közel huszonöt éves periódusát (1951–1974).

Bordács Andrea könyve nőművészekről és női művészekről szóló válogatott írásainak gyűjteménye, melyek többségükben az elmúlt húsz évben különböző művészeti folyóiratokban megjelent hazai és külföldi kiállításokról írt kritikák, három újabb tanulmánnyal kiegészülve.

Folyamatosan megújuló, mégis mindig önazonos művészi életút, több évtizedes sokoldalú alkotói pálya – grafikus, felnőtt és gyerekkönyvek illusztrátora, festő, plakáttervező, animációsfilm-rendező –bemutatása Keresztes Dóra albuma.