A Két paletta a Modok–Czóbel házaspár művészetének egymásra hatását, míg a Paletták Czóbel magyar és francia kapcsolati hálóját tárta fel. A mostani harmadik, Muladi Brigitta kurátor által jegyzett kiállítás, a Mágikus kör két kiemelt fókuszpont köré csoportosítja az életművet. Az egyik Czóbel katalizátor szerepének bemutatása a XX. század első fele magyar modernista festészetének kialakulásában, a másik a mecénások, gyűjtők hozzájárulása a czóbeli œuvre sikeréhez, máig tartó művészi elismertségéhez.
A századfordulón pályakezdő Czóbel első mestere a nagybányai művésztelep egyik alapítója, Iványi Grünwald Béla volt. A Lány virágos ablak előtt (1904) és a Lehel Ferenc Nagybányán (1904) még mestere és a művésztelep klasszikus plein-air hagyományaihoz igazodik. A Lány virágos ablak előtt modellje vagy Czóbel első felesége, Isolda Daig, német festőművész, vagy Maticska Jenő húga lehetett. A háttal álló, légiesen törékeny nőalak Rippl-Rónai korai párizsi korszakának nőtípusaival mutat rokonságot, a síkban tartott, dekoratív körvonalakkal határolt képépítési forma pedig a posztimpresszionizmus hatását tükrözi. A festőtársból baráttá és mecénássá lett Lehel Ferencet ábrázoló kép viszont Ferenczy Károly Nagybányán készül impresszionisztikus természetfelfogásával mutat egyezést.
Czóbel, a korszak többi magyar festőjéhez hasonlóan, Nagybánya mellett megfordult Münchenben és Párizsban is. A francia fővárosban az akkor frissen induló Matisse körül csoportosuló Vadak mozgalmához csatlakozott. Czóbel köztük is a legvadabb fauve-ok közé tartozott. Az irányzat műkritikusa, Louis Vauxcelles-től meg is kapta a „faragatlan fauve” jelzőt. Így nem csoda, hogy a Nagybányán kiállított Festők a szabadban (1906) című képe révén előbb a művésztelep fiatal nemzedékéből alakult neósok, később a Nyolcak szellemi vezetője lett. Bár programindító festményének komponálási módja, koloritja nem annyira Matisse-szal, inkább a fauve-ok másik jelentős festőjével, Maurice de Vlaminckkal rokonítja. Matisse hatása jobban érződik Czóbel második feleségének, Modok Máriának több alkotásán. Nemcsak a háború utáni virágcsendéleteken, hotelszoba-enteriőrökön figyelhető meg ez, mikor rendszeresen Párizsba látogatva megfordultak a francia mester műtermében, hanem Modok harmincas évek végén készült főművén, a Kilátás erkélyről című képen is, melynek tagadhatatlan inspirációs forrása Matisse Nyitott ablak Collioure-ban (1905) című alkotása volt.
Az 1906-ban alakult nagybányai neósok (Boromisza Tibor, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Dénes Valéria–Galimberti Sándor házaspár, Perlott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor) nem volt egységes csoportosulás, ahogy az 1909–1919 között tevékenykedő Nyolcak (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan) avantgárd festőcsoport sem tekinthető annak. Inkább csak stiláris kohézió és Czóbel katalizátor szerepe kötötte össze a művészeket mindkét esetben, amint ez a tárlaton kiállított Czóbellel kortárs művészek képein is érződik. Ahogy a nagybányai művésztelep alkotói szintén gyakorta dolgozták fel ugyanazokat a témákat, egymáshoz hasonló stiláris jegyeket alkalmazva. Ennek szép példája a kiállításon Czóbel és Maticska Jenő Lány virágos ablak előtt című párképe.
Czóbel katalizátor szerepe később Szentendre esetében is megismétlődött, mikor a háború idején életét kockáztatva visszatért Magyarországra második felesége, Modok Mária kedvéért. Bálint Endre a Hazugságok naplójából című kötetében említi, hogy Czóbelt megelőzte híre, ezért az Iványi Grünwald Béla alapította Szentendrei Festők Társasága tagjává avatta, majd 1946-ban bízva Czóbel hazai és nemzetközi kapcsolataiban egykori mestere helyébe lépve elnökükké választotta.
Az első világháború alatt Czóbel a hollandiai Bergenben, majd 1919–1925 között Berlinben alkotott. Ebből az időszakból való két gyermekportréja, a Fiú labdával és a Piros barett sapkás lány. A Fiú labdával című festményt még Kratochwill Miminek sikerült beazonosítani, miszerint az 1916-ban készült és feltehetően Czóbel lányának egyik barátját ábrázolja. Az életmű egyik ikonikus alkotása színeivel, formavilágával a legfranciább magyar festővé avatja Czóbelt. Kiemelt szerepét az is jelzi, hogy a múzeum felkérésére Kovách Gergő elkészítette a festmény szoborváltozatát. Ennek a képnek a párdarabja a kiállításra a Szczecini Múzeumból kölcsönzött Piros barett sapkás lány, amelyről Muladi Brigitta kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy Czóbel szintén ekkortájt festhette saját lányáról, Lisáról.
Mecénások, gyűjtők kezdettől végigkísérték Czóbel pályáját. A már Nagybányán megismert Lehel Ferenc mellett nagy szerepet játszott a művész életében a párizsi műkereskedő, Kellermann Dezső és nevelt fia, a gyűjtőből baráttá lett Michel Kellermann, aki később a Czóbel Múzeum egyik legfőbb támogatója és adományozója lett. De amíg a Kellermann család külföldön egyengette Czóbel pályáját a két világháború között, addig Fruchter Lajos mérnök itthon gyűjtötte képeit és népszerűsítette Czóbel művészetét, így hírneve háború alatti túléléséhez is segítségül szolgált.
A háború után Kratochwill Mimi bár nem mecénásként, hanem művészettörténészként játszott fontos szerepet az életmű ápolásában. 1975-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Czóbel Múzeum. Az ötvenéves jubileum és a 2024-ben elhunyt, az életművel haláláig foglalkozó művészettörténész munkássága előtt a kiállítás három Kratochwill Mimiről készült Czóbel-portréval tiszteleg. Kratochwill Mimi utolsó kutatása is Czóbelhez kötődött. Sikerült beazonosítania a jelenlegi tárlaton látható egyik férfiportré szereplőjét, aki Czóbel egykori középiskolai tanára, Héber Bernát volt. A háború utáni gyűjtőnemzedékből kiemelten foglalkozik a kiállítás a neósokat, a Nyolcak és az Európai Iskola festőit gyűjtő Deák Dénessel, aki halála után a székesfehérvári Szent István Múzeumra hagyta gyűjteményét, valamint Klein Gáborral, aki alig öt év alatt építette fel csak Czóbel-képekből álló gyűjteményét és akinek anyagi támogatásával valósulhatott meg a három kiállítás (Két Paletta, Paletták, Mágikus kör) anyagát összefoglaló reprezentatív tanulmánykötet is.
A Czóbel Múzeum ötvenedik évfordulóját köszöntő Mágikus kör című kiállítás új szempontok szerint, számos szakmai felfedezést tartogatva, igazi revelatív élményt kínálva tárja a látogatók elé a sokszínű czóbeli életművet.
A Mágikus kör – Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra című kiállítás szeptember 13-ig látható a Ferenczy Múzeum Centrum – Czóbel Múzeumban (2000 Szentendre, Templom tér 1.).
Fotók: Deim Balázs FMC
