A tagállamoknak – amelyek jelentős része az eddigi célt (a GDP két százaléka) is éppen teljesítette – egy évtized alatt ennek két és félszeresét kellene elérnie, ami gazdaságilag irreális. Számos kormány ezért
a kritériumok homályos megfogalmazásait kihasználva minden elképzelhető kiadást a védelmi soron próbál nyilvántartani,
pro forma megfelelve a washingtoni elvárásoknak, elkerülve ugyanakkor az erőltetett fegyverkezés társadalmi költségeit.
Katonai költségvetések – Oroszországé ma is elenyésző a NATO-éhez képest (forrás: Kaj Tallungs, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Giorgia Meloni olasz kormányfő a Messinai-szoros fölé tervezett függőhíd megépítését minősítette a katonai szövetség déli szárnya biztonságát növelő stratégiai infrastruktúra-fejlesztésnek.
A NATO-éltanulók: Lengyelország és a balti államok is autópályák, vasútvonalak, hidak és kikötők felújítását könyvelik el védelmi kiadásként,
Litvánia még az orosz gázról való leválást célzó energetikai beruházásokat, Izland és Görögország partvédelmi és tengerészeti mentőszervezetek költségvetését, Spanyolország a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és a parti őrség finanszírozását, Németország és Franciaország, valamint Kanada katonai nyugdíjakat és szociális támogatásokat sorol e körbe.
Kikötő Alexandrúpoliszban – a fejlesztése védelmi kiadás... (forrás: Simosalex7poli, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Szlovákia kormánya egy pozsonyi és egy eperjesi kórház építését számítaná bele a NATO-védelmi költségvetésbe.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nagyrészt civil célokat szolgáló távközlési műholdas projektet is védelmi forrásokból fedez.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal előrejelzései szerint a növekvő államadósság és a kamatterhek miatt az amerikai katonai költségvetés aránya a 2026-os 2,8-ról 2036-ra 2,4 százalékra fog csökkenni…
Nyitókép: H–47M2 Kinzsal rakéta egy MiG−31K repülőgépen 2018-ban, a győzelem napi katonai parádén (forrás: kremlin.ru, CC BY 4.0, Wikimedia Commons)
