Finoman megkomponált portréi, szürrealizmushoz közelítő képi világa és érzékeny figyelme modelljei iránt máig páratlan. Születésének 125. évfordulója alkalmából Magyarországon első alkalommal rendeznek életmű-kiállítást szülővárosában, Budapesten, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban, a Bibliothèque nationale de France (BnF) együttműködésével. A tárlat korábban soha nem látott műveket mutat be.
Rogi André – eredeti nevén Klein Józsa Rózsa – Budapesten született 1900-ban, a ’20-as évek közepén pedig Párizsba költözött, ahol a korszak avantgárd művészeti közege hamar befogadta. Itt ismerkedett meg honfitársával, André Kertésszel, akivel 1928-ban összeházasodtak, és aki mellett felfedezte a fotográfia médiumát. Hamar megtalálta saját hangját , aktok készítőjeként vált sikeressé és miután 1932-ben elváltak, fotográfusi pályáját önállóan folytatta, Rogi André néven.
A harmincas években már olyan alkotók társaságában dolgozott, mint Dora Maar, Brassaï, Henri Cartier-Bresson vagy Man Ray – nevét mégis ritkán említik a szürrealizmushoz kapcsolt fotóművészek között. Portréi különösen karakteresek: a nagyformátumú fényképezőgép és a hosszú expozíciós idő révén képein a modellek koncentrált jelenléte szinte kézzelfogható. A beállítások finoman megkomponáltak, a fények és árnyékok lírai hatásokat keltenek, a képek érzékenysége a fotográfus személyiségéről is árulkodik. Rogi André nemcsak fényképezett, de utólag is alakította képeit: retusált, részleteket emelt ki vagy éppen tüntetett el a negatívokon, így teremtve meg azt a különleges, szuggesztív képi világot, amely máig egyedülállóvá teszi munkásságát. Marcel Duchamp intellektuális felsőbbrendűsége, Mondrian művészi szigora vagy Balthus természetes eleganciája mind-mind másként, de hasonló érzékenységgel jelenik meg nála.
A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház most először rendez életmű-kiállítást Rogi André tiszteletére szülővárosában, Budapesten, születésének 125. évfordulója alkalmából. A tárlat a francia Bibliothèque nationale de France (BnF) együttműködésével valósul meg. A BnF fotógyűjteményének vezetője, Héloïse Conésa halálának évében vásárolta meg azt a különleges, több tucat nagyítást tartalmazó anyagot, amely a kiállítás gerincét adja. A képek többsége korábban soha nem szerepelt nyilvános tárlaton. A válogatás izgalmas keresztmetszetet ad Rogi André munkásságáról. Látható többek között Dora Maar portréja – amely a L’amour fou című André Breton-kötetben is szerepelt –, de olyan újonnan előkerült munkák is, mint egy eddig ismeretlen triptichon vagy egy különleges portré, amelyet André Kertész készített 1928-ban Rogi Andréról. André nagyításainak egy részét halála évében, egy aukción vásárolta meg a francia Bibliothèque nationale de France (BnF) fotográfiai gyűjteményének vezetője, és ebből a kollekcióból származik az itt látható munkák többsége. A fényképeket visszaemlékezések, dokumentumok és életrajzi elemek egészítik ki, így a tárlat nemcsak vizuálisan, hanem történetileg is árnyalt képet nyújt egy méltatlanul háttérbe szorult alkotóról.
A kiállításhoz kétnyelvű, magyar–angol katalógus is készült – ez az első magyar nyelvű kiadvány Rogi André életművéről. A kötetet július 3-án Kerstin Stremmel, a kiállítás társkurátora mutatja be egy rendhagyó tárlatvezetés keretében. A katalógus és a kiállítás célja közös: visszaemelni Rogi Andrét a fotótörténeti kánonba, és megmutatni azt a különleges látásmódot, amely képein keresztül ma is elevenen hat.
Colette egy alkalommal így reagált arra a portréra, amelyet Rogi André készített róla 74 éves korában: „Rogi Andrénak, akinek köszönhetem, hogy még mindig úgy nézek ki, mint egy nő.” Ez a mondat talán mindennél többet mond arról, miért is lenne ideje újra felfedeznünk ezt az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fotóművészt.
Kurátorok: Kerstin Stremmel és Baki Péter
Nyitókép:
Rogi André: Mezítlábak egy medence fölött sorakozva, 1935 körül, BnF (részlet)
(2025. július 2. – augusztus 19. – Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház)
