Azt a szirupos hülyeséget, hogy az embernek csak egy anyja van, én duplán is megcáfolhatom: először, amikor megkaptam anyát, aki volt, és másodszor, amikor elveszítettem, aki lett.

Ódákat zengtek a brit uralkodó és Albert szász-coburg-gothai herceg szerelméről. Nem kevesebb mint kilenc gyermekük született, és ekként különösen a királynő a házastársi hűség és szeretet mintájának számított a róla elnevezett, erényére büszke korban.

A külföldi nyaralások emlékeként pompás fotósorozatot kaptam Pompeji romjairól. Miközben elkezdtem őket dekódolni, eszembe jutott, hogy e didaktikusság igazából csak terhemre van, és a képek láttán mindenkinek magának kell megfejtenie saját személyre szabott üzenetét.   

Én vagyok a gyermek, aki a szüleivel maradt. Aki a juhokkal foglalkozik napközben, este pedig a szolgák ruháját foltozza. Aki beszél a kereskedőkkel, orvosért megy, eljár minden ügyben. Én vagyok a másik gyermek, a tékozló fiú testvére.

A vonatember, csak így hívtam, mindig ugyanott ült, ugyanabban az időpontban. Ha nem volt ott, tudtam, hogy nem a jó vonatra és nem a megfelelő időpontban szálltam fel. Amikor először feltűnt, én is feltűntem neki. Próbáltam úgy tenni, mintha természetes lenne, de nem volt az.

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a nyelvészek a nyelvjárások megőrzésének fontosságát hangsúlyozzák, azok a kihalás szélére kerültek.

Izgalmas történelmi regény egy olyan fontos időszakról, amikor a románok éppen egész Magyarországot szerették volna kirabolni. 1919 augusztusában járunk... – Gál vilmossal beszélgettünk Antantmisszió című regényének átdolgozott, bővített kiadásáról.

A tárlat a Támogatói Kör Fiatal Mecénások szervezete és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésének keretében jött létre. A kooperáció első évében öt harmincöt év alatti alkotót kértek fel, hogy válasszanak ki egy vagy több számukra érdekes, reflexióra érdemesnek gondolt tárgyat a Galéria Jelenkori Gyűjteményéből, és ezekből kiindulva hozzanak létre egy új munkát.

A Távol-Keletről, Dél-Koreából indult természetművészet – melyben valamennyi, amerikai és európai, a természetet középpontba állító művészeti irányzat elemei megtalálhatók – sajátos módon lelt otthonra hazánkban. 

2024. június 5-én, egy verőfényes nyári reggelen Sanna, a tamperei postamúzeum kollégája, munkába indult. A múzeumba beérve reggeli kávéjának lefőzése után az első dolga volt elolvasni az e-mailjeit. Örömmel konstatálta, hogy a berlini postamúzeum, a Kulturpostamt Grünau egyik kiállításszervezője, Diana Pfeiffer levelet küldött neki, melyben együttműködést kezdeményez

Noha Rembrandt rendszerint komor hangulatú, drámai képeket festett, nem vetette meg az erotikát sem, és felesége (Saskia) halálát követő vadházassága miatt még az egyházzal is összetűzésbe került. Ennek ellenére senki sem ábrázolta nála tapintatosabban az emberi érintést, ölelést, szeretetet.

Nagysága abban rejlik, hogy francia kortársaival, az impresszionistákkal egy időben, de tőlük teljesen függetlenül, önállóan fedezte fel a napfény formákat felbontó és színalakító szerepét. – Kortárs reflexiók bemutatásával tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 180 évvel ezelőtt született festőművész előtt.

Nyolcadik alkalommal rendezi meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont (BKFM) a Nemzeti Filmintézet szeptember 16. és 21. között. A mozi százharmincadik évfordulóját ünneplő fesztiválon a hazai és a nemzetközi filmművészet klasszikusai láthatók.

Közös gondolkodás, interaktivitás és empátia a legfontosabb a gyerekkoncerteken – véli Simon Izabella zongoraművész, akivel összművészeti előadásokról, zene, irodalom, képzőművészet együttéléséről, az Arcus Temporumról és a kamara.hu-ról is beszélgettünk.

Argentin filmek ritkán jelennek meg a hazai filmszínházakban, de az ezredforduló egyik izgalmas, mozis favoritja, a Kilenc királynő ennek ellenére nálunk is kultfilmmé vált. A világsikerű filmnek később amerikai és indiai remake-je is készült.

„Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földön osztályrészünkül jutott…” – a sárospataki ősbemutató után Rákospalotán adták elő az Angyalkert című darabot, mellyel gróf Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulójára emlékeztek.

Vivaldi, Händel, Mozart, Massenet, Weiner, Wolf – a kamarazene javából válogatva a barokktól a XXI. századig kalauzol Faludi Judit, Lengyel Andrea, Czenke Csaba, Szenthelyi Krisztián és a T’ensemble Vonósnégyes estje Bodrogolaszi katolikus templomában.

Nem ebből a világból való Jézus országa, de már jelen van a világban. Követőitől gyűlölet helyett megbocsátást, önzés helyett szolgálatot kíván. Egy újpogány világban, amely csak hatalmi érdekekben tud gondolkodni, nap mint nap döntenünk kell jóság és gonoszság, igazság és hazugság között.

Pintér Gábor érsek Új-Zéland és a csendes-óceáni térség nunciusa. Tizenegy önálló országban és az Egyesült Államokhoz meg Franciaországhoz tartozó szigeteken képviseli a Szentszéket.

Nacsinák Gergely András tanulmánya a politikai kereszténység jelenségét vizsgálja, amelyet a szerző nem egyszerűen vallási-politikai szövetségként értelmez, hanem „politikai mágia” működéseként.

Elköteleződésre, szolgálatra hív Isten szent Lelke, akivel eltelve félelem nélkül, fölösleges vágyaktól szabadon, az értelmetlen kísértéseknek ellenállva járhatjuk földi utunkat, mindig megtéve embertársainkért, közösségünkért azt, amire képesek vagyunk.

Mézes Zsolt László tanulmánya a kereszténység és a társadalom viszonyát vizsgálja, különös hangsúllyal a hit és a megértés egymáshoz való kapcsolatára. Az írás célja nem csupán az ismeretközlés, hanem a világról és önmagunkról való tapasztalat mélyebb újragondolása.

Legújabb számunkban a többpólusú világ esélyeiről, a győri székesegyház történetéről, a hágai Békepalotáról, valamint a víz és a táj kapcsolatáról olvashatnak, Solymosi-Tari Emőke zenetörténésszel, Boda Anikó festőművésszel, Katona Anikó művészettörténésszel és Sándor Györggyel beszélgetünk, Kovács István polonistát köszöntjük.

Az első világháború lövészárkaiban Európa elvesztette vezető szerepét a világban. Az egységesülés, az Európai Unió révén puha hatalmával, gazdasági erejével, mintaadó jogrendjével visszanyerte világhatalmi rangját. Az orosz háborús terjeszkedés most kihívta ezt. 

A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola azon két magyar felsőoktatási intézmény egyike, amely annyira fontosnak tartotta a foglalkozást a magyar cigányság helyzetével, hogy a romológiát a képzésébe is beépítette. Báder Iván docenssel beszélgettünk.

Magyarország római követe, Száll József 1969. március 31-én átnyújtotta a Vatikán képviselőjének a Varsói Szerződés országainak március 17-én kelt felhívását, és ezzel a Szentszéket is meghívta a tervezett európai biztonsági és együttműködési konferenciára.

Tudtak és akartak is együttműködni a két világrendszer vezető politikusai a hetvenes évek enyhülésének légkörében. A helsinki folyamat stratégiai gondolata szerint a Szovjetunió biztonsági igényeit és a kelet-európai térség emberjogi problémáit össze lehet kötni.

A budapesti cigányság történetéről és a roma holokausztról komoly tudományos vita folyik. Az egyik karakteres álláspontot a több hiánypótló történeti szakmunkát megjelentető Bársony János jogvédő, korábbi tanácsi, majd önkormányzati tisztviselő képviseli. Vele beszélget a történész.

Kétféle radarfrekvencián működő, az amerikai NASA és az indiai ISRO űrügynökség által közösen kifejlesztett csúcsműszert juttattak a világűrbe, amely minden eddiginél nagyobb felbontású képeket tud készíteni a földfelszínről és annak változásairól.

A második világháborúban győztes hatalmak az erőegyensúly alapján kialakították a nemzetközi együttműködés rendszerét. Ám ez mára megszűnt érvényesülni. Ki mit akar visszahozni belőle?

Mind kevesebb a rovar, köszönhetően az emberi tevékenységnek (csökkenő élettér, vegyszerezett monokultúrás mezőgazdaság, és a többi). És ez nagy baj. Nos, ha az, akkor lehet, hogy még nagyobb lesz, mivel a védekezés ízeltlábúink ellen hamarosan új dimenzióba léphet.

A magyar állam a második világháború alatt nem állt ellent a nemzetiszocializmus térhódításának és végül az ország német megszállásának. Sokan, sokféle indíttatásból mégis az ellenállást választották.

A Budakeszi Vadaspark igazgatója a fenntartó Pilisi Parkerdő Zrt. illetékeseivel kitalálta, hogy a meglévő kettő mellé újabb parkolót építenének a bejárat közelébe, a Natura2000-es erdőben, éppen oda, ahol egy különleges, ritka vadvirág, a halvány harangvirág él.

Európában, a XIX. század közepén született a világkiállítás eszméje, gyorsan átvette Észak-Amerika és Ausztrália, Ázsiára egy évszázadot kellett várni. Az áttörést 1970-ben az oszakai expó jelentette, előremutató építészettel, rekord látogatószámmal.

Tizenhárom év, tizenötezer perc örökségvédelem, ezerkétszáz riport, a hang- és szöveganyagot kísérő megannyi fotográfia – így összegzi Kovács Olivér szerkesztő-riporter a Közkincs-kereső archívumát, amely 2013-tól gyűjti a műemlékes, régészeti rádióműsor adásait.

Huszonnégy esztendeje minden augusztus első hétvégéjén Vas vármegyében, a Rum–Zsennye–Rábatöttös háromszögben letelepedett művészek elképzelése nyomán a három falu szellemi életének újrateremtői megrendezik a Cicelle Aranyháromszög Művészeti Napokat.

Egészen az utóbbi évekig a legalább százesztendős akácokat szerettem leginkább a Rába-parti fák s bokrok közül. Nem a tíz-tizenöt éves sarjadékokat; azok még idomtalanok, mint egy kamasz. Mostanában aztán az égerek könnyed szépségére is felfigyeltem, amelyekből jócskán akad a folyó árterében.

Meghalt Ion Iliescu, a Ceaușescu-diktatúra utáni első román államfő, kilencvenöt évesen. Augusztus 7-ére, temetése napjára Romániában nemzeti gyásznapot rendelt el az ottani kormány.

Nyüzsgő nyaralóhely közelében, a horvátországi Karner-öböl két elárvult kopár, sziklás szigetén szenvedtek egykor számolatlanul a titói rendszer üldözöttei, egészen a nyolcvanas évek végéig. A közelben négy ferences barát éli csöndes, imádságos életét.

Mondják, hogy az ember a legokosabb állat. De vannak pillanatok, amelyek erre erősen rácáfolnak. Az okosságra.

Véres konfliktusok árnya sejlik fel a gazdag világ zöld jövője mögött. A fejlett technológiákhoz elengedhetetlen fémek afrikai lelőhelyein élő népek életét törzsi háborúskodások, nagyhatalmi rivalizálás, geopolitikai és gazdasági érdekek kaotikus szövevénye teszi szinte reménytelenné.

Ha Trencsén városába vetődik az utazó, bő fél napot érdemes rászánnia a kétszáznyolcvan méter magas Mária-hegyen épült vár megtekintésére, amely ellenállt a tatár hódítóknak, s egykoron Csák Máténak, Felső-Magyarország korlátlan urának fő erőssége volt.