Széles körű összefogás eredményeként a közelmúltban öt pálos rendi zarándokút alakult, közülük kettő érinti Pécs városát. Egyik a tágan vett Belvároson vezet keresztül, a másik a Jakab-hegy környékén halad. Nem is lehetne most itt aktuálisabb a kezdeményezés.

Ha csak azokat szeretitek, akik jót tesznek veletek, nem különböztök a bűnösöktől – figyelmeztet a Mester. Követőitől azt várja, hogy mindenki, akár ellenségeik felé is jóakarattal forduljanak. Egymás terhének önzetlen hordozása, a hűség és elköteleződés legyen ismertető jelünk.

Kortárs magyar drámák és adaptációk szerepelnek a 37. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, ahova a határon túli előadások mellé anyaországiak is érkeznek. Balogh Tibor művészeti tanácsadó a találkozóról, a művészek várakozásáról is beszélt.  

A magyar irodalom rangos elismeréseit adták át május 14-én este a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett ünnepélyes díjátadó gálán. A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány összesen több mint 3,5 millió forint értékű díjat ítélt oda három kategóriában.

Áldás, békesség – teszi elém a kért könyveket a kisasszony. Kecskeméten, az Újkollégium Cifrapalota felőli szárnyában vagyunk, a Református Egyházközség Könyvtárában, s a négy könyv valójában egyetlen mű, Johann Kaspar Lavater Physiognomiája.

A szerző az Izmos nyelvű költők csoport tagja. Verseire egy különös, tapasztalatoktól tépázott naiv szemlélet jellemző, egyszerű motívumokból induló, az asszociációk mentén terebélyesedő, expresszív feltárulkozás.

Az alkotó az Izmos nyelvű költők csoport tagja. Versében tényszerű megállapításokból épül a dráma: a halál felé tartás, a tehetetlenség különböző árnyalatainak drámája. Markáns versbeszédében átértékelődik az egyszerű leírás, mintegy magasabb szintre lép.

Az Izmos nyelvű költők csoportból Tibély Orsolya neoavantgárd alapokon nyugvó (pontosabban korántsem nyugvó, nagyon is egzaltált alkotói világmegélésről tanúskodó) verseit olvashatják.

A szentendrei Czóbel Múzeum idén tavasszal megnyitott Mágikus kör című kiállítása a Két Paletta és Paletták után a czóbeli életmű újabb aspektusait állítja középpontba.

A közhiedelemmel ellentétben Jackson Pollock, Csepegtetős Jack (1912–1956) figuratív festőként kezdte, és csak fokozatosan rombolta szét a tartalmat és a formát. Képeire kiemelkedő hatást gyakorolt Picasso, Kandinszkij, az ősi indián művészet és a szürrealizmus. Ám világraszóló hírnevét csepegtetéses technikával készült absztrakt és expresszív „akciófestményeinek” köszönhette. 

Aimee McCrory díjnyertes sorozata az alkotó saját, több mint négy évtizedes házasságát állítja középpontba, feltárva az együtt öregedés örömeit és kihívásait. Őszinte és intim pillanatokon keresztül mutatja be a házasság dinamikáját, s finom humorral és méltósággal közelíti meg az öregedés témáját.

Odilon Redon a francia szimbolista festészet egyik legkülönlegesebb alakja. Életművében visszatérően jelenik meg a spiritualitás, az álomszerűség és a transzcendencia témája, maga Buddha is. Ám képei nem a történelmi Buddha alakját ábrázolják hűen, sem az ázsiai ikonográfiát nem követik pontosan. Számára Buddha az emberi lélek spirituális kibontakozásának és a tudat ébredésének képi megtestesítőjeként jelenik meg.

Várady Róbert Várfok Galériában rendezett kiállítása összegző áttekintést nyújt a művész munkásságáról a kilencvenes évek közepétől készített alkotásaitól a legfrissebb művekig. Az intellektuális alkotót filozófiai és irodalmi textusok inspirálják, amelyekből kiindulva vásznain létkérdéseket feszeget. A széles paletta jól reprezentálja festészetének állandóságait és változásait.

A világ egy soha véget nem érő karnevál – vallja Slava Polunin, a világ egyik legismertebb bohóca. És valóban: a Slava’s Snowshow nem egyszerűen egy előadás. Egy varázslat. Egy különös, mégis ismerős álomvilág, amelyben újra gyermekké válhatunk.

Aligha volt alkalmasabb Lakos Nóránál a magyar ifjúsági film feltámasztására, a rendező hosszú évek óta a fő szervezője a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválnak. A Véletlenül írtam egy könyvet a családi filmek nézőinek szóló bájos mozi lett.

A Bartók Tavaszon az erdélyi folklór színes tájegységét, a Mezőséget idézi tánccal, zenével, irodalommal Horváth Csaba Mezőség–Mikrokozmosza a Müpában. A rendező szerint a darab alapját nyújtó Sütő András-mű társadalmi konfliktusai nagyon is jelenvalók.

Számtalan Faust-feldolgozás született az elmúlt évszázadokban az irodalmi alkotásoktól a filmekig, hiszen a forrásként szolgáló mű olyan alapvető kérdéseket boncolgat, mint a jó és a rossz állandó harca vagy éppen a boldogság és tudás hajszolása.

Magyar, lengyel és olasz művészek május 4. és június 29. között hat alkalommal koncerteznek a Budapesti Nemzetközi Orgonafesztivál keretében a Belvárosi Főplébánia-templomban, amely a legenda szerint Liszt Ferenc kedvenc budapesti temploma volt.

Lábár Tamás tanulmánya a XVII. század rekatolizációs folyamatait vizsgálja, amelyek a tridenti zsinat hatásának kiteljesedésével és a barokk szellemi kontextusában jelentős politikai, kulturális és spirituális változásokat hoztak.

Kegyelmi napokat éltünk át húsvétvasárnaptól az új pápa megválasztásáig eltelt majd húsz napban. Az egész világ Rómára figyelt. Ismét megmutatkozott, hogy a katolikus egyház és a pápaság az emberiségnek egyedülálló világítótornya. Olyan morális tájékozódási pont, amelyre oda kell figyelni.

Jézus az emberek közé küldi tanítványait, hogy Isten országának hirdetői legyenek. A lelkek pásztorainak feladata a szolgálat, a testvériség és a szolidaritás jézusi üzenetének hiteles képviselete. Emberi gyengeségeik ellenére eszközei lehetnek Istennek, aki bátorítja, megerősíti őket.

Jobbnál jobb pápákat kapott az 1,4 milliárd katolikus hívő az elmúlt fél évszázadban, akik nem feledkeztek meg rólunk, közép-kelet-európaiakról sem. II. János Pál egyenesen közülünk érkezett Róma püspöki székébe, a megújulás reményét és esélyét adva térségünk egyházainak.

Mindszenty József ötven évvel ezelőtt, május 6-án hunyt el Bécsben. Életéről beszélgettünk Kovács Gergellyel, Mindszenty bíboros szenttéavatási eljárásának magyarországi ügyvivőjével.

A történelmi egyházak közül egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház vállalkozott arra, hogy hivatalos keretek között feltárja a kommunista állambiztonsági szervek beszervezte egyházi személyek kilétét és történetét.

Mint egy közvélemény-kutatásból kiderült, az (oktatás)politikát mélyen megosztó kérdésben a társadalom viszonylag egységesen gyakorlatias álláspontot képvisel, amely inkább a kormány szakképzést előnyben részesítő felfogásához áll közel.

Legújabb számunkban Mindszenty József, Granasztói György és Anton Prinner életművéről, a román értelmiség útkereséséről, az NDK-nosztalgiáról, a svábhegyi Jókai-kertről olvashatnak, Almássy Kornéllal, az Építészeti Múzeum igazgatójával, Cseh Lili szobrászművésszel, Tímár Böske és Sándor táncművészekkel beszélgetünk.

Megállítható-e a vidék elnéptelenedése? A biotermesztés megmentheti-e a falvakat? Miért nem hatékonyak az agrárkörnyezet-gazdálkodási programok? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettem Fertő Imrével, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

Tavaly tizenegyezer-háromszáz dollármilliomos hagyta el Londont – csak Moszkva előzi meg e téren –, és ezzel ki is került az öt leggazdagabb város köréből.

Korunk fő betegségének megannyian a relativizmust tartják, miközben a különböző fundamentalizmusok is világszerte előretörnek. A társadalmi-szellemi jelenség teológiai-vallási, politikai, lélektani dimenzióit pünkösdi teológus járja körül.

Akár néhány kattintással látványos tájképeket lehet varázsolni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Ezt a lehetőséget a geográfusok is kihasználják, tudományosan megalapozott fotorealisztikus illusztrációkkal, tájképi rekonstrukciókkal teszik még érthetőbbé kutatásaikat.

A neomediaevalizmus tudományos irányzata a középkor fogalmaival próbálja megérteni, leírni korunk legújabb technológiai, gazdasági és szociológiai fejleményének, a világhálónak a működését.

Néhány éve még elveszett műként emlegette Palkovics Tibor hagyatékkezelő Hamvas Béla SETH. Kereszténység és hagyomány című írását. Az egykori Hamvas-tanítvány, Molnár Sándor hagyatékából került elő a mű, ami most az eredeti gépirathoz hű formájában kerül az olvasók elé.

Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.

Természetvédők meggyőzően bizonyítják az azonnali, ám csak rövid távú eredményeket hozó hagyományos szúnyogirtás súlyos természeti kárait. Az új biológiai szerek kijuttatása ugyanakkor körülményes. Magyar kutatók ezen a téren értek el komoly előrelépést.

Könnyen átjutok a pozsonyi kikötő ellenőrző kapuján, a portásfülkét évek óta nem használják. Csak a terelőkorlátok emlékeztetnek az egykori munkásbejáróra. Az épületek mellett parkoló autók – tulajdonosaik mágneskártyával lépnek be – mutatják a jelent.

Kőszeg óvárosában, a középkori szerkezetét máig őrző Jurisics téren, ahol minden háznak önálló históriája van, egymás tőszomszédságában magasodik a XVII. században emelt Szent Imre és a középkori, Szent Jakab tiszteletére szentelt templom.

Mit jelenthet a lakóknak a zöldellő udvar? Miként teremthető összhang a történelmi épületek és a modern zöldítési megoldások között? Milyen szerepet játszhatnak a tetőkertek, belső udvarok, zöldfalak, közösségi kertek a városi biodiverzitás növelésében?

Két egymásra tekintő, egymásra felelő, monumentális palota a Szabadság téren. Alpár Ignác szinte azonos időben épült, tekintélyt parancsoló alkotásai. A hajdani Tőzsdepalota és a Nemzeti Bank épülete. Egyikük megújulásra vár, a másik épp túl van rajta.

Megszólaltatta az Európai Unió döntéshozóinak vészcsengőjét az amerikai kereskedelmi háború, s most lázas sietséggel próbálják kiépíteni, illetve fejleszteni a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat a harmadik világ eddig elhanyagolt térségeivel.

Miközben a polgárok több mint egyharmada rendszerellenes pártokra szavazott, két középpárttá zsugorodott, elöregedő választóközönségű egykori nagy néppárt törékeny, szerény többséggel rendelkező koalíciója igyekezne kivezetni Németországot napjaink gazdasági, szociális, biztonsági és bizalmi válságából.

Kőröspatak katolikus templomának története többször is találkozik a Kálnoky család históriájával. Volt olyan időszak is, amikor a grófi kastély kápolnájába jártak misét hallgatni a katolikusnak megmaradt kőröspatakiak.

A kereszténység legfőbb ünnepének, a húsvétnak a keleti és a nyugati időszámítása az idén egybeesik: az oroszok virágvasárnap az észak-ukrajnai Szumi városának központját lőtték. A két rakéta 10:15-kor csapódott be.

Egész falvak állatállományát ölik le a Csallóközben (s a Duna innenső oldalán is néhány községben), tekintet nélkül arra, hogy fertőzöttek-e vagy sem, hogy megállítsák a száj- és körömfájásjárvány terjedését.