Negyedik évadához érkezett a klasszikus krimik szerelmeseinek kedvelt sorozata, a Bécsi vér. A forgatás szünetében az egyik főszereplő, Luise von Finckh jelmezben, Clara Weissként beszélt plátói kapcsolatról, modern megközelítésről, a filmről.

Gáspár Szilárd szobrász, aki 2023-ban nyerte el a Constantin Brâncuşi ösztöndíjat, egyszerre ökölvívó is, aki saját testét, gesztusait és sporttevékenységét használja munkásságában. A body art és a performanszművészet irányzataihoz csatlakozva alkotja munkáit.

Az asszony mesélt nekem mindenféle csodás megtérésről. Valami vakról, aki eldobta a fehér botját, meg valami nepperről, aki lemászott egy fáról, de csak nevettem, vagy ásítottam. 

A budapesti Goethe Intézet október hónapot a szabadság témájának szenteli, ennek jegyében beszélgetett a balatonfüredi Szőcs Géza Irodalmi Szalonban Klein Judit Kiss Noémivel, a Balaton című novelláskötet és Slachta Krisztina történésszel, a Megfigyelt szabadság című könyv írójával.

A díjat a szerzőnek intenzív költői prózájáért ítélték oda, amely szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva a Svéd Akadémia titkára.

Minka kutyus, a házikedvenccé avanzsált utcakutya és menhelyes eb szokásai, vagy filozófiája(?) olvasható ebben a portréban, megejtő egyszerűséggel és szeretettel.

„Alázat és teremtő lelemény, s a kettő nem egymás mellett, hanem egymást áthatva, beteljesítve: minden igaz művészetnek ez az alfája és az ómegája” – írja A fénykép esztétikuma című esszéjében Jelenits István. Nem tudok másként tekinteni az ő életére, mint hogy az maga az „igaz művészet”, melynek „alfája és ómegája” az „alázat és lelemény…”.

Hét próféta és öt szibilla (jósnő) hatalmas alakja trónol a Sixtus-kápolna mennyezetén. Szépségük és nőiességük tökéletesen ellenpontozza a szigorúbb tekintetű prófétákat, s híven tükrözik Michelangelo újplatonista felfogását: a görög szibillák mint jövőbe látó jósok a héber próféták elődjei voltak.

Tobzódás, lendület és felszabadultság jellemzi leginkább műalkotásait, legyen szó festményekről, domborított vásznakról vagy akár kerámia tárgyakról. Az ő művészetében a vonal is alkothat teret, és az intuitív gesztusfestés is lehet nyomat.

A festészet mindig az életem középpontja lesz, soha semmi nem lehet fontosabb nála. Egyfajta menedéket nyújt, ahol teljesen elmerülhetek az alkotásban, és kizárhatom a külvilág zavaró tényezőit. És lehetőséget ad arra, hogy nyomot hagyjak a világban.

Az evolúció végtelen változatossága révén egyes élőlények külső megjelenése vetekszik a műalkotásokkal, miközben egyes műalkotások a természet formáit imitálják. Vessük össze a „tengeri herkentyűk” csodáit néhány emberi remekművel.

Funkciómentes architektúrákból kiindulva meséli el személyes történeteit. Nagy hangsúlyt fektet az üvegnek mint művészeti médiumnak képzőművészeti, szobrászati használatára. A Ferenczy Noémi-díjas Gáspár Györggyel beszélgettem a szobrászat műfaji határterületeinek újraértelmezéséről is.

Sorozatgyilkos thriller – a megnevezés alighanem mindenkiben véres, kegyetlen, öldöklő film képét idézi föl. A Vörös szobák egyetlen vércsepp és egyetlen gyilkosság megmutatása nélkül hatol a lelkünk mélyére, hogy annál jobban felzaklasson.

Kezdetektől feszegeti hangszere határait, arra törekszik, hogy őszintén, művészi alkatához közel álló zenéket játsszon. Lukács Miklós a saját útját járja, erre biztatta növendékeit is, s minden előadást felhasznál a cimbalom jobb jövője érdekében.

Harmincadik évadát indította el a Fonó, az Utolsó Óra pedig negyedszázados fennállását ünnepli. A Fonó30 sorozatban a műfaj neves előadói állnak majd pódiumra, s Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel közös szériát mutat be a Hagyományok Háza és a Fonó.

Megtartották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjátadóját szeptember 25-én délelőtt tizenegy órakor, a Pesti Vigadóban.

Nemzetközi példák és a Magyar Állami Operaház hagyományait fölidézve négy magyar és egy osztrák fiatal énekes részvételével megkezdte működését a budapesti dalszínház kétéves szakmai továbbképzése, a Marton Éva Nemzetközi OperaStúdió, a MOST.

Megörültem a minapi hírnek, hogy Német László belgrádi érseket a pápa bíborossá kreálja december nyolcadikán. Főnököm volt néhány évig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságán, mielőtt a bánsági Nagybecskerek püspökévé nevezte volna ki XVI. Benedek pápa.

A gazdag ifjú a tökéletesedés vágyától indítva, bizalommal fordul Jézushoz, de nincs benne erő lemondani a birtoklásról, vállalni a teljes elköteleződést. A pénz ne uralkodjon, hanem szolgáljon – figyelmeztet Ferenc pápa. Igazságosabb és testvériesebb világot kell építenünk.

Nyugat-Szlovákiában a korábbi Szent István-i egyházmegyehatárokat észak–déli irányúakkal váltották fel, egyrészt azzal a céllal, hogy az ország délnyugati végében lévő főváros központi szerepet kapjon, másrészt, hogy a magyar hívek által lakott területeket felszabdalják.

Felelős vagyok nemcsak a saját életemért, hanem nemzetem jövőjéért is. A széteső családok, a gyermektelen párok Európája halálra ítélte önmagát. A hűség mintha kiveszett volna a világból. Mégis az egymás mellett „holtomiglan-holtáiglan” kitartó, gyermekszerető pároké a jövő.

Könyvből még senki sem lett Krisztus követőjévé. Az igazság megismeréséből nem következik az igazság szerinti élet. Vonzó példát mutató keresztényekre van szükség, akiknek életét átjárja az örömhír, eleven közösségre, amelyben megtapasztaljuk, hogy testvérek vagyunk, közünk van egymáshoz.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a magyar–német alapviszonylatot és az európai uniós összefüggést vizsgálja hozzászólásában a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének történész-politológus igazgatója.

Egy év telt el a Hamász meglepetésszerű, brutális terrorakciója óta, amelynek a terv szerint a zsidó államot kellett volna megtörnie, helyette azonban az Irán vezette ellenállás tengelye roppant meg.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a gyakorló diplomata tett eleget a felhívásnak.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal az Amerika-történész, korábbi dublini nagykövet tett eleget a felhívásnak.

Legújabb számunkban Csányi Vilmos etológusssal és Verebics Ibolya énekessel beszélgetünk, tudósítást olvashatnak a Miskolci CineFestről és a Magyar Nemzeti Bank kortárs művészeti gyűjteményének ankarai tárlatáról, Gottfried Péter Mario Draghi európai versenyképességi jelentését értékeli.

Az önálló erdélyiség gondolata időről időre meghatározza a magyar közgonolkodást. A tanulmánykötet a máig ható, fontos irányzatot járja körül irodalom-, eszme és politikatörténeti szempontból.

Legújabb könyvében eligazodni segít az emberi közösségek sok millió éves fejlődésében, s azt is vizsgálja, hogyan alakult ki a képzelet és a kreativitás. Karakteres véleménye van a túlnépesedésről, a klímaválságról, a mesterséges intelligenciáról. A Széchenyi-díjas Csányi Vilmos etológussal beszélgettem.

Újraindítják az Egyesült Államokban a gazdaságtalanná vált üzemeltetése miatt 2019-ben leállított Three Mile Island atomerőmű egyik reaktorát, hogy biztosítsák a Microsoft mesterséges intelligencia adatközpontjainak áramellátását.

„Mindenfajta gyümölcsei pedig, mint az alma vagy körte, nemcsak ízben, hanem bőségben sem maradnak el Itália mögött, sőt barackja, amely a gyulafehérvári földön terem, messze fölülmúlja...”

Az elmúlt harminc esztendő Mindszenty-kutatásának új felismeréseire alapozva újra kell tárgyalni bizonyos kulcsszavakat. Teljességre nem törekedve három csoportra osztjuk mondanivalónkat: mi az, ami már állítható, mi az, ami még vitatható és mi az, ami megvitatásra vár.

A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható. Mit lehet tenni ellene? – firtatja a Magyar Szemle podcastja.

Ritka mesterséget űz mesterfokon Jámbor László, aki Hajdúnánáson, saját műhelyében, saját fejlesztésű gépeivel csiszolja ékkövekké a nyersen sokszor csúnyácska, varacskos, korántsem feltűnő kőzeteket, kavicsokat. Külön világ az „ásványosoké”, erről is beszélgettem vele.

A Károlyi József Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara hetedszer rendezi meg az Európai műemlékvédelmi tendenciák – különös tekintettel a Kárpát-medencére című nemzetközi konferenciát október 11–12-én, Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastélyban.

Hogy hányan is emlékeznek az első, pecával kifogott halukra, azt meg nem mondom. Vannak egészen a kisgyermekkorukig, a pelenkás időkig visszatekinteni tudó emberek, mint mondjuk Bereményi Géza, míg nekem az első dolog, ami beleégett a retinámba, egy rendkívüli haláleset volt.

Az együtt teremtés gondolati Ariadné-fonalát követve próbáljuk most tovább értelmezni a modernitás ökológiai válságként leírt jelenségének labirintusát. Világunk ma feltárulkozó ürességéig az emberi gondolkodás reneszánsz korban újra felfedezett ókori pogány démonjai vezettek el.

A „nemzetállamok Európája” kifejezésnek nagyon kellemetlen felhangja van; nacionalista szomszédaink hajlamosak az etnikai értelemben vett egyetlen nemzet államaként érteni. Miért nem maradunk a Brüsszelben is használatos hivatalos kifejezésnél, a tagállamnál?

Hogy Torda városa önmagában megér-e egy kirándulást, arról változó az utazók véleménye. De hogy a határában lévő sóbánya utánozhatatlan és felülmúlhatatlan turisztikai látványossággá vált az utóbbi évtizedben, abban mindannyian egyetértenek.

Jó fél évszázada lángol a föld mélyéből feltörő földgáz a türkmenisztáni Kara-kum sivatagban olajkutatás során keletkezett mesterséges darvazai kráterben. Időközben több sikertelen kísérlet történt a tűz elfojtására; a közeljövőben azonban talán sikerrel járnak az erőfeszítések.

Hiába keressük Pominóc falvát a Felvidék térképén, úgy tartják, egyszer régen elvitte magával a haragos Vág. Mindössze négy család és hét bárány maradt életben, akik azután Szedmerőc (Sedmerovec – hét bárány) néven a közelben, biztonságosabb, magasabb helyen alapítottak falut.

A BRICS-szövetség tagjaiként világhatalmi ambíciókat dédelgető Kína és India együttműködését régóta gátolják megoldatlan határvitáik, amelyek időről időre feszültté teszik a két állam viszonyát, miközben mindkét fél a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére törekszik.