A koreai kultúra egyik legfinomabb, mégis mindennapokat meghatározó alapelve, a nunchi kerül a középpontba a Mai Manó Ház új kiállításán, mely kortárs koreai fotográfusok érzékeny képein keresztül mutatja meg, hogyan válhat a csend és a figyelem a megértés, a közösség és a természethez való kapcsolódás kulcsává.

Az oroszok a 2000-es évek óta folyamatosan, egyre gyakrabban provokálják kibertámadásokkal a NATO-tagországokat, legutóbb már drónokkal Lengyelországot, hogy próbára tegyék az ellenfél reagálóképességét. Az uniós bizottsági elnök sem kerülhette el, hogy célponttá váljék.

Legújabb számunkban Jónás Péter grafikusról, Ilovszky Béla színházi fotóiról, a boldoggá avatott Bódi Magdolnáról szóló veszprémi kiállításról, az ukrán nacionalisták volhíniai vérengzéséről és a politikai erkölcsről olvashatnak, Farkas Ádám szobrászművésszel, Antal Mátyás karmesterrel és Böszörményi Zoltán íróval beszélgetünk.

Hogy harmincnégy év sok-e vagy kevés nemcsak nézőpont és relativitás kérdése. A „mihez képest?” viszonylagosságát az emlékek, az érzelmek és a génekbe rögzült tapasztalatok állítják olykor fejtetőre – és ha az ember annyi év után az egykoron rémálom-fogalomnak számító Vukováron, az egykori magyar Szerém vármegye székhelyén, Valkóvár városában jár: mindez különleges fénytörésben áll előttünk.

Idén másodjára adhatjuk át az Országút különdíját, amellyel lapunk a balatonfüredi Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyhez csatlakozott.

Több száz vers érkezett az idei, 33. alkalommal kiírt Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyre. A fődíjat Kugler Viktor Pinnokióbőr című költeményével érdemelte ki.

Festészete a modern művészet egyik alapköve. Paul Cezanne (1839–1906) életművében különösen kiemelt szerepet kapott egy látszólag szerény téma, az alma. Ez a gyümölcs több száz festményén és vázlatán jelenik meg, mindig új variációban, új tér- és színviszonyok között. Számára az alma nem pusztán csendéleti kellék, hanem a látás, a tér és a forma újraértelmezésének eszköze volt.

Kinek mit jelent a Balaton? Nyaralást, nyugalmat, szabadságérzetet, játékot, többségünknek feltöltődést, egy alkotó esetében viszont inspirációs forrást is. Arról, hogy Szabó Zsolt Isparomar életében milyen szerepet tölt be a magyar tenger, az a kiállítás mesél, amelyen balatoni tematikájú zománcképeit, sejtelmes és op-artos fotográfiáit vonultatja fel.

Élete mélypontján Gauguin arzénnal próbált meg véget vetni az életének, ám előtte vászonra vitte „szellemi végrendeletét”, monumentális remekművét. Csakhogy, mivel túl sok arzént vett be, kihányta, mielőtt az hatott volna, így „életre ítélt halottként” folytatta munkásságát.

Új, több mint nyolcvan műalkotást felvonultató gyűjteményi kiállítással jelentkezik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, amely egyszerre különféle súlypontok köré szervezett témapark és adatvizualizáció, s egyben a múzeum önreflexiója is a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

Kiállítás a szecesszió polgárosodáshoz köthető, életteli világáról: Katona Anikó művészettörténész-kurátor nem először foglalkozik a témával, vele beszélgettünk életmódról, iparművészetről, divatról, a plakátműfaj megítéléséről.

Groteszkbe hajló tragikomikus hangjáték zenével, a stúdiófelvétel werkfilmjével – a napokban mutatták be Benda Gábor élő kísérőzenéjével a Pesti Vigadóban Szemadám György festőművész, művészeti író és filmrendező hangjátékát, az Emberkertet. 

Tizenötödik születésnapját ünnepli a pécsi Kodály Központ, a hazai és nemzetközi kulturális élet meghatározó helyszíne. Sokszínű kínálatában együtt él komolyzene, opera, pop, rock és jazz, vannak színházi és táncművészeti estek, edukációs programok is.

Velencében Enyedi Ildikó filmjének női főszereplője, Luna Wedler nyerte a legjobb feltörekvő színész Marcello Mastroianni-díját. Emellett a FIPRESCI, az INTERFILM, a Green Drop és a diákzsűri elismerése, az Edipo fenntarthatósági díj is a Csendes baráté lett.

Nem szeret már interjúkat adni, de az Egyetemi Színpad Sándor György pályájának meghatározó helyszíne, ezért szívesen elmondja, hogyan élte meg az ottani művészeti életet, és mennyire határozta meg a korszellemet, ami akkor, ott létrejött.

Mondják, hogy a rendezői pályafutás legfontosabb állomása a második nagyjátékfilm. Nemes Jeles Lászlóra ez a régi szabály aligha igaz: nála egyértelműen a harmadik film jelzi a fordulópontot. Az Árvát a Velencei Filmfesztiválon mutatták be.

Hitének és szüzességi fogadalmának védelmében Bódi Mária Magdolna 1945. március 23-án áldozta életét. Vértanúságát még tavaly ismerte el Ferenc pápa, Veszprémben ma avatják boldoggá. Milyen út vezetett idáig, s miért tekintenek rá különösen kedves példaképként a Balaton partján élők és odalátogatók, különösen a kerékpárosok?

Isten az embert szabadnak teremtette: választhat az életre vagy a pusztulásba vezető út között. Krisztust követni önző módon, áldozatvállalás nélkül nem lehet. Képes vagyok-e az Ő hívására a világ világosságává lenni, békésebb új világot építeni?

Súlyos kényszernek engedve hetvenöt éve, 1950. augusztus 30-án írta alá Grősz József kalocsai érsek a kommunista állam által a Magyar Katolikus Püspöki Karra kényszerített megállapodást, amely néhány egyházi gimnázium (újra)engedélyezésének fejében teljes alárendeltségre kárhoztatta a katolikus egyházat.

Legfájdalmasabb gyengesége társadalmunknak a szolgálatkészség hiánya. Vannak igényeink, elvárásaink, másokkal szemben azonban hajlamosak vagyunk az elutasító bizalmatlanságra. Jézus az önzetlenség, az odaadás útját mutatja meg. Aki nagyvonalú, segítőkész mások iránt, ajándékba megkapja a boldogságot is.

A történelem kétszázhatvanhetedik pápájával ismerkedik a világ. Számomra különösen érdekes, hogy zongorázik, mégpedig olyan kitűnően, hogy Bartók zongoraversenyével lepte meg karmester látogatóját.

Az illegális bevándorlás megfékezésének jogos indítékától vezérelve az új, nacionalista amerikai kormányzat az idén egymillió főt akar kitoloncolni a becslések szerint akár tizenkét–húszmillió törvénytelenül ott tartózkodó személy közül.

Az új amerikai elnök a többpólusú világrendbe érkezett, és az USA hosszú idő után ismét országként, nem pedig birodalomként cselekszik.

A rimini keresztény értelmiségi találkozón, ahol a jobboldali Meloni-kormány több képviselője is felszólalt, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és a volt olasz kormányfő beszéde aratta a legnagyobb sikert, állva tapsolták meg.

Legújabb számunkban napjaink keresztényüldözéséről, a dalai láma újjászületéséről, Russell Kirk konzervativizmus-felfogásáról, Czimra Gyula életmű-kiállításáról olvashatnak, Bereményi Gézával, Szabó Noémi művészettörténésszel és Polgár Éva zongoraművésszel beszélgetünk, Kerényi Gráciára emlékezünk.

Végül Alekszej Navalnij a diktatúra elleni küzdelemben az életét is feláldozta. Sorsa a békés tiltakozások régóta meglévő orosz kultúrájába illeszkedik.

Az Onkológiai Intézetben találkoztunk először. Arról beszélgettünk, hogy hiányzik egy történeti tényeken alapuló, igazmondó televíziós sorozat, tisztázó beszélgetések sorskérdéseinkről. Végül megszületett a Nemzeti nagyvizit, teljes mértékben Kásler Miklós szellemi terméke. Öt-tíz évente bátran elővehető a felnövekvő korosztályok számára. Nem kezdi ki az idő.

A modernség az európai szellemi életet szekularizálta és varázstalanította, a költészeten keresztül azonban még mindig lehetséges a kozmikus kapcsolódás. Erről írt új könyvében az egyik legismertebb kortárs nyugati filozófus.

Írásunk arról a több mint tízezer emberről emlékezett meg, akit a négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a hatóságok elhurcoltak, köztük Kerényi Gráciáról, akinek idei centenáriumára emlékkönyv jelent meg Csisztay Gizella szerkesztésében, és akiről a Magyar Újságírók Közössége székházában szeptember 5-én 16 órakor kerekasztalbeszélgetést tartanak.

A trianoni Magyarország legnagyobb nemzetisége, a németség az 1920-as években kezdte magát közösségként megszervezni, ezt a folyamatot a magyar közvélemény nagy részének bizalmatlansága és – különösen a harmincas évektől – a német állam növekvő befolyása kísérte.

Az intelligens anyag manapság már ismerős fogalom. Hamarosan a legelterjedtebb háztartási csomagolókat cserélheti le egy ilyen, hozzájárulva a környezetünk megóvásához.

Épeszű ember a fekvőrendőrök kényszerítő ereje híján is betartja a sebességkorlátozást a balatonszemesi Ady Endre utcában, amely a lakó- és pihenőövezet (KRESZ-)tankönyvi példája lehetne.

Balogh Péter geográfust, a táji vízvisszatartást javasló, komoly tudományos és gazdálkodói háttérrel bíró Vízválasztó mozgalom kezdeményezőjét kérdeztük az ország kiszáradásáról és a lehetséges megoldásokról.

Első pillantásra végtelen és barátságtalan betonplacc a fiumei Delta. Nem sok jót ígér. Holott csúcsában kis kert díszlik, a szárait két oldalról a Recsina folyó azúrkék csíkja és a fasor szegélyezte, romantikusan kéklő motorcsónak-kikötő adja.

Győr ismert panorámaképén a Rába felől látható a XVI. századi erőd olaszbástyája, fölötte a püspökvár és a székesegyház tornyai. A város szívében álló templom gazdag históriája, építészettörténete és kulturális kincsei révén méltán a város egyik jelképe.

Szeptembertől látható lesz az a Balaton-felvidéki Lovas fölött meglelt, a kőkorszak régészeti feltárását gazdagító leletanyag, amely ismertté tette a Paloznak, Felsőörs és Alsóörs-Ófalú szomszédságában szerényen megbúvó, hatszáz lelkes települést.

Különleges, a „nagy földrajzi fölfedezések” eufemisztikus kifejezésével illetett hódító és rablóhadjáratok több évszázados történetében egyedülálló, a bennszülötteket emberszámba vevő pozitív missziós kísérlet emlékei rejlenek a dél-amerikai őserdők mélyén.

A lengyel főváros egyre inkább élen szerepel a világ legélhetőbb városai között, nem is meglepő, ha a lengyel gazdaság sikereit nézzük.

Magos Déva várába már jó ideje lanovkával is fel lehet jutni. Odafentről tiszta időben jól látszanak az Érchegység vonulatai, a Maros elnyúló medencéje, s a Kenyér-hegy is, amelynek lábánál, Kenyérmezőn sietett Báthori István erdélyi vajda segítségére Kinizsi Pál.

Nagyrészt már csak spanyolul beszélnek a harmincas évek gazdasági világválsága idején Argentínába vándorolt magyarok unokái, s dédunokái, kulturális identitásukat és az ősök hagyományainak számos elemét azonban büszkén őrzik. Egyre többen keresik fel az óhazát, s nyelvünket is újra tanulni kezdik.

Az utóbbi húszegynéhány évben az agytrösztvilág fontos szereplőjévé nőtte ki magát a pozsonyi központú, mára Bécsben, Brüsszelben, Kijevben, Prágában és Washingtonban is irodákat működtető GLOBSEC.