Szokás mondani, hogy a kortárs festőművészek jelentős része az absztrakció és a figurativitás közötti határmezsgyén egyensúlyoz. E két látásmód elemeit keveri, ezáltal pedig utal a világunkat manapság uraló és felettébb zavaró kettőségekre.

A Prózamaraton egy új, 2023-ban indult program, amelynek célja a kortárs novellairodalom népszerűsítése. A legjobb novellák és íróik egy helyen, egy időben.

Október 15-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban tartotta meg őszi közgyűlését. Az esemény jelentős kulturális és szakmai pillanatokat foglalt magában, amelyek a múlt kiemelkedő alakjainak megemlékezésétől a jövő művészeti terveinek megvitatásáig terjedtek.

Új magyar–török kulturális kötet látott napvilágot – bemutattuk a T’örökségünk című antológiát.

„Meg kell tanulnunk vágyakozni arra, ami a miénk.” Simone Weil francia filozófus, esszéista ismert gondolatával gyakran találkozhatunk cikkekben, esszékben, ünnepi beszédekben, idézet- és aforizmagyűjteményekben.

Az asszony mesélt nekem mindenféle csodás megtérésről. Valami vakról, aki eldobta a fehér botját, meg valami nepperről, aki lemászott egy fáról, de csak nevettem, vagy ásítottam. 

A budapesti Goethe Intézet október hónapot a szabadság témájának szenteli, ennek jegyében beszélgetett a balatonfüredi Szőcs Géza Irodalmi Szalonban Klein Judit Kiss Noémivel, a Balaton című novelláskötet és Slachta Krisztina történésszel, a Megfigyelt szabadság című könyv írójával.

A díjat a szerzőnek intenzív költői prózájáért ítélték oda, amely szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva a Svéd Akadémia titkára.

Kollekciójának fiatal művészeit minden eddiginél szélesebb válogatásban mutatja be Ankarában a Magyar Nemzeti Bank Arts and Culture divíziója. A digitális kor egymásnak feszülő kortárs alkotói metódusait a tárlat fókuszába állító koncepciójáról a kurátort, Rieder Gábort kérdeztük.

Gáspár Szilárd szobrász, aki 2023-ban nyerte el a Constantin Brâncuşi ösztöndíjat, egyszerre ökölvívó is, aki saját testét, gesztusait és sporttevékenységét használja munkásságában. A body art és a performanszművészet irányzataihoz csatlakozva alkotja munkáit.

Hét próféta és öt szibilla (jósnő) hatalmas alakja trónol a Sixtus-kápolna mennyezetén. Szépségük és nőiességük tökéletesen ellenpontozza a szigorúbb tekintetű prófétákat, s híven tükrözik Michelangelo újplatonista felfogását: a görög szibillák mint jövőbe látó jósok a héber próféták elődjei voltak.

Tobzódás, lendület és felszabadultság jellemzi leginkább műalkotásait, legyen szó festményekről, domborított vásznakról vagy akár kerámia tárgyakról. Az ő művészetében a vonal is alkothat teret, és az intuitív gesztusfestés is lehet nyomat.

A festészet mindig az életem középpontja lesz, soha semmi nem lehet fontosabb nála. Egyfajta menedéket nyújt, ahol teljesen elmerülhetek az alkotásban, és kizárhatom a külvilág zavaró tényezőit. És lehetőséget ad arra, hogy nyomot hagyjak a világban.

Negyedik évadához érkezett a klasszikus krimik szerelmeseinek kedvelt sorozata, a Bécsi vér. A forgatás szünetében az egyik főszereplő, Luise von Finckh jelmezben, Clara Weissként beszélt plátói kapcsolatról, modern megközelítésről, a filmről.

Sorozatgyilkos thriller – a megnevezés alighanem mindenkiben véres, kegyetlen, öldöklő film képét idézi föl. A Vörös szobák egyetlen vércsepp és egyetlen gyilkosság megmutatása nélkül hatol a lelkünk mélyére, hogy annál jobban felzaklasson.

Kezdetektől feszegeti hangszere határait, arra törekszik, hogy őszintén, művészi alkatához közel álló zenéket játsszon. Lukács Miklós a saját útját járja, erre biztatta növendékeit is, s minden előadást felhasznál a cimbalom jobb jövője érdekében.

Harmincadik évadát indította el a Fonó, az Utolsó Óra pedig negyedszázados fennállását ünnepli. A Fonó30 sorozatban a műfaj neves előadói állnak majd pódiumra, s Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel közös szériát mutat be a Hagyományok Háza és a Fonó.

Megtartották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjátadóját szeptember 25-én délelőtt tizenegy órakor, a Pesti Vigadóban.

Megörültem a minapi hírnek, hogy Német László belgrádi érseket a pápa bíborossá kreálja december nyolcadikán. Főnököm volt néhány évig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságán, mielőtt a bánsági Nagybecskerek püspökévé nevezte volna ki XVI. Benedek pápa.

A gazdag ifjú a tökéletesedés vágyától indítva, bizalommal fordul Jézushoz, de nincs benne erő lemondani a birtoklásról, vállalni a teljes elköteleződést. A pénz ne uralkodjon, hanem szolgáljon – figyelmeztet Ferenc pápa. Igazságosabb és testvériesebb világot kell építenünk.

Nyugat-Szlovákiában a korábbi Szent István-i egyházmegyehatárokat észak–déli irányúakkal váltották fel, egyrészt azzal a céllal, hogy az ország délnyugati végében lévő főváros központi szerepet kapjon, másrészt, hogy a magyar hívek által lakott területeket felszabdalják.

„Alázat és teremtő lelemény, s a kettő nem egymás mellett, hanem egymást áthatva, beteljesítve: minden igaz művészetnek ez az alfája és az ómegája” – írja A fénykép esztétikuma című esszéjében Jelenits István. Nem tudok másként tekinteni az ő életére, mint hogy az maga az „igaz művészet”, melynek „alfája és ómegája” az „alázat és lelemény…”.

Felelős vagyok nemcsak a saját életemért, hanem nemzetem jövőjéért is. A széteső családok, a gyermektelen párok Európája halálra ítélte önmagát. A hűség mintha kiveszett volna a világból. Mégis az egymás mellett „holtomiglan-holtáiglan” kitartó, gyermekszerető pároké a jövő.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a magyar–német alapviszonylatot és az európai uniós összefüggést vizsgálja hozzászólásában a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének történész-politológus igazgatója.

Egy év telt el a Hamász meglepetésszerű, brutális terrorakciója óta, amelynek a terv szerint a zsidó államot kellett volna megtörnie, helyette azonban az Irán vezette ellenállás tengelye roppant meg.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a gyakorló diplomata tett eleget a felhívásnak.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal az Amerika-történész, korábbi dublini nagykövet tett eleget a felhívásnak.

Legújabb számunkban Csányi Vilmos etológusssal és Verebics Ibolya énekessel beszélgetünk, tudósítást olvashatnak a Miskolci CineFestről és a Magyar Nemzeti Bank kortárs művészeti gyűjteményének ankarai tárlatáról, Gottfried Péter Mario Draghi európai versenyképességi jelentését értékeli.

Tettenérhetőek közös szavaink a perzsákkal vagy mai szóval irániakkal? Nos, még az is előfordulhat, hogy véletlen belefutunk, akár egy étteremben...

Az önálló erdélyiség gondolata időről időre meghatározza a magyar közgonolkodást. A tanulmánykötet a máig ható, fontos irányzatot járja körül irodalom-, eszme és politikatörténeti szempontból.

Legújabb könyvében eligazodni segít az emberi közösségek sok millió éves fejlődésében, s azt is vizsgálja, hogyan alakult ki a képzelet és a kreativitás. Karakteres véleménye van a túlnépesedésről, a klímaválságról, a mesterséges intelligenciáról. A Széchenyi-díjas Csányi Vilmos etológussal beszélgettem.

Újraindítják az Egyesült Államokban a gazdaságtalanná vált üzemeltetése miatt 2019-ben leállított Three Mile Island atomerőmű egyik reaktorát, hogy biztosítsák a Microsoft mesterséges intelligencia adatközpontjainak áramellátását.

„Mindenfajta gyümölcsei pedig, mint az alma vagy körte, nemcsak ízben, hanem bőségben sem maradnak el Itália mögött, sőt barackja, amely a gyulafehérvári földön terem, messze fölülmúlja...”

Makovecz Imre életművét, a Makovecz Archívum tanúsága szerint közel ötszáz épületterv jelzi, közülük a fele épült föl, ma már a megvalósultaknak sem mindegyike jó állapotú. Korábban is fölvetődött már a különleges szellemiségű épületek megőrzésének fontossága.

A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható. Mit lehet tenni ellene? – firtatja a Magyar Szemle podcastja.

Ritka mesterséget űz mesterfokon Jámbor László, aki Hajdúnánáson, saját műhelyében, saját fejlesztésű gépeivel csiszolja ékkövekké a nyersen sokszor csúnyácska, varacskos, korántsem feltűnő kőzeteket, kavicsokat. Külön világ az „ásványosoké”, erről is beszélgettem vele.

A Károlyi József Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara hetedszer rendezi meg az Európai műemlékvédelmi tendenciák – különös tekintettel a Kárpát-medencére című nemzetközi konferenciát október 11–12-én, Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastélyban.

Hogy hányan is emlékeznek az első, pecával kifogott halukra, azt meg nem mondom. Vannak egészen a kisgyermekkorukig, a pelenkás időkig visszatekinteni tudó emberek, mint mondjuk Bereményi Géza, míg nekem az első dolog, ami beleégett a retinámba, egy rendkívüli haláleset volt.

A „nemzetállamok Európája” kifejezésnek nagyon kellemetlen felhangja van; nacionalista szomszédaink hajlamosak az etnikai értelemben vett egyetlen nemzet államaként érteni. Miért nem maradunk a Brüsszelben is használatos hivatalos kifejezésnél, a tagállamnál?

Hogy Torda városa önmagában megér-e egy kirándulást, arról változó az utazók véleménye. De hogy a határában lévő sóbánya utánozhatatlan és felülmúlhatatlan turisztikai látványossággá vált az utóbbi évtizedben, abban mindannyian egyetértenek.

Jó fél évszázada lángol a föld mélyéből feltörő földgáz a türkmenisztáni Kara-kum sivatagban olajkutatás során keletkezett mesterséges darvazai kráterben. Időközben több sikertelen kísérlet történt a tűz elfojtására; a közeljövőben azonban talán sikerrel járnak az erőfeszítések.

Hiába keressük Pominóc falvát a Felvidék térképén, úgy tartják, egyszer régen elvitte magával a haragos Vág. Mindössze négy család és hét bárány maradt életben, akik azután Szedmerőc (Sedmerovec – hét bárány) néven a közelben, biztonságosabb, magasabb helyen alapítottak falut.

A BRICS-szövetség tagjaiként világhatalmi ambíciókat dédelgető Kína és India együttműködését régóta gátolják megoldatlan határvitáik, amelyek időről időre feszültté teszik a két állam viszonyát, miközben mindkét fél a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére törekszik.