Az iszlám köztársaság fővárosának polgárai a vízen járó Jézust, virágok közt imádkozó Máriát és az örmények katedrálisát ábrázoló domborművek mellett sétálhatnak le a földalattihoz, s egy táblán többek között ezt olvashatják: „Jézus Krisztus üzenete az emberek megváltása volt a sötétségből, a tudatlanságból.”
„Ez az iráni és örmény közösségek együttélésének, valamint a próféták és az isteni vallások iránti mély tiszteletnek gyönyörű jele”
– írta közösségi oldalán néhány képet is megosztva Irán jereváni nagykövete. Az ajatollahok rendszerének bírálói azonban inkább a rezsim imázsának fényezését szolgáló gesztust látnak benne.
Jézus a metróban (képek forrása: IRI Embassy in Armenia)
Bár sokakat meglephet egy Jézus anyjáról elnevezett iráni metróállomás gondolata, Mária tisztelete nem idegen a síita kultúrától, keresztény közösségek pedig az ókor óta folytonosan élnek a mai Irán területén. A vallási sokszínűség realitás, bár ezt a viszonylag békés együttélést nem a nyugati emberi jogok mércéje szerint kell elképzelnünk.
Irán síita államvallású hatóságai
tolerálják a nem perzsa etnikumú keresztények vallásgyakorlatát, szertartásaikat azonban nem végezhetik perzsa nyelven,
és tilos a perzsa Biblia terjesztése, sőt birtoklása is. A muszlimok keresztény vallásra térése ugyanis, más iszlám államokhoz hasonlóan Iránban is börtön-, szélsőséges esetben halálbüntetést von maga után.
Az államvallás követőinek érzékenységét a keresztény kisebbségek kötelesek tiszteletben tartani, például ramadán idején ők sem étkezhetnek nyilvános helyen, muharram hónapban pedig nem rendezhetnek ünnepségeket, így például esküvőket sem.
