Vagyunk azonban jó néhányan, akiknek erre nemhogy szükségük nincsen, de a hatásvadász eszközök éppenséggel akár el is vehetik a kedvünket a máskülönben rengeteg gyönyörűséget megmutató film megtekintésétől. Mert találkozik benne
a nagy ünnepeken még éppen élő néphagyomány a professzionális előadók felkészültségével,
a viseletek, az épített örökség, a népzene és tánc olyan ritkán látható tobzódásában, ami a főszereplők: a rendező, az operatőr és a fiatal színészek lelkét is megérintette.
Pünkösdi pompa Körösfőn (forrás: Petru suciu CC BY-SA 2.5, Wikimedia Commons)
Ez pedig a bárki számára elérhető majd félórás werkfilmből tudható, amely szinte önálló alkotásként mutatja meg a film készítésének műhelytitkait, egyúttal a trailernél sokkal többet adva nézőinek a káprázatos népművészeti kavalkádból. Például hazánkfiainak azon kevésbé szerencsés, de nem jelentéktelen része számára, akik otthonának sok mérföldes körzetében nincsen mozi.
Táncosok a Magyarvalkói napokon (forrás: Petru suciu CC BY-SA 2.5, Wikimedia Commons)
A szakértőként közreműködő Tötszegi Tekla néprajzkutató szerint
a népviseletek az itteni asszonytársadalom ügyességét, dolgosságát, szorgalmát, ízlését jelenítik meg.
Egy-egy hímzett mellény elkészítése megfeszített munkával is két hónap. Törőcsik Franciska átélte, hogy ezeket a ruhákat tudni kell viselni; a pártától egészen más lesz a fejtartása a lányoknak.
Körösfői lányok pártában – ezeket a ruhákat tudni kell viselni (forrás: Petru suciu CC BY-SA 2.5, Wikimedia Commons)
És ahogy Pál István Szalonna zenei rendező mondja – aki meg is halt volna, ha bandájával nem zenélhetett volna a filmben –: a zene tartja tenyerén a táncot, amely a teljes életet magába foglalja a szerelemtől a bánatig, az elvágyódástól a hazavágyódásig.
Nyitókép: Törőcsik Franciska és Kovács Tamás a Magyar menyegző című játékfilm forgatásának sajtónapján a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (MTI/Lakatos Péter)
