Hayli Gubbi, az Afar-medence peremén fekvő, szunnyadónak tartott vulkán november 23-án látványos hamuoszlopot kibocsájtva tört ki. Mivel a régióban működő megfigyelőrendszerek korábban nem jeleztek számottevő előmozgást, a kitörés a vulkanológusokat is meglepte: olyan tűzhányó adott életjelet, amelyet a legtöbb szakember már kialudtnak hitt.

A Danakil-mélyföld a világ egyik legkülönlegesebb tektonikus környezete: három kőzetlemez határán lassan szétnyíló szárazföld, ahol a földkéreg vékony, a magma pedig viszonylag közel húzódik a felszínhez. Ebben a környezetben egy tízezer éve inaktív vulkán felébredése nem lehetetlen, de rendkívül ritka jelenség. Hayli Gubbi kitörésének tudományos értéke ezért elsősorban az, hogy felhívja a figyelmet: a hosszú nyugalom nem jelenti a geológiai potenciál megszűnését.

A mostani kitörés néhány órán belül 10–15 kilométer magas hamuoszlopot emelt a légkörbe. A finom szemcséjű hamut a szél kelet felé vitte, átmeneti zavarokat okozva az Etiópiát, Jement és Ománt érintő repülési útvonalakon. Miközben a térségben élő pásztorközösségek számára a hamuhullás anyagi kárt okozhat, hiszen a lerakódás betemetheti az amúgy is igen szűkös legelőket. A kitörés ugyanakkor nem érintett sűrűn lakott területet, komolyabb anyagi vagy személyi kárról nem érkezett hír. A hamu időközben áthaladt India felett, jelenleg Kína fölött lebeg.

Gazdasági szempontból a legérzékenyebb területet a légi közlekedés jelenti. A hamufelhő miatt több járatot kellett átirányítani a Vörös-tenger és az Arab-félsziget felett, ami többlet-üzemanyagköltséget és késéseket eredményezett a nemzetközi légitársaságok számára – valamint nagyobb károsanyag-kibocsátást. A kereskedelmi légi folyosók részleges lezárása a Közel-Kelet és Afrika közötti áruforgalmat is lassíthatja. A helyi gazdaságra gyakorolt hatás ezzel szemben inkább közvetett: a pásztorok megélhetését befolyásoló hamuhullás, a vízforrások esetleges elszennyeződése, valamint bizonyos utak időszakos lezárása okozhat nehézséget.

A tudományos figyelem most elsősorban a föld alatti folyamatokra irányul. A műholdas mérések segítségével a szakemberek azt vizsgálják, változott-e a felszínmagasság, nyíltak-e új repedések, illetve elindult-e egy hosszabb aktivitási ciklus. A Kelet-afrikai árok környékén a vulkanizmus gyakran sorozatokban jelentkezik: egy egyszeri kitörés akár egy újabb hasadék megnyílásának előjele is lehet.

Hayli Gubbi „felébredése” ezért túlmutat önmagán: emlékeztet arra, mennyire dinamikus a földköpeny mélyében zajló folyamatok rendszere. Egy tízezer éve csendes vulkán nem a régmúlt legendája, hanem igenis működő természeti szereplő – olyan, amelynek ritka megszólalásait érdemes figyelni, mert sokat árul el a kontinensek keletkezéséről és jövőbeni mozgásairól.

Nyitókép: Pixabay