Barátom gyanakszik. Élete párja, akivel fölneveltek három gyermeket, több mint harminc éve együtt vannak jóban-rosszban, újabban esténként félrevonul okostelefonjával, és sebesen fogalmaz. Időnként sóhajtozik, aztán fölkacag. A kérdésre, hogy mitől lett hirtelen ilyen virágos jókedve, zavartan lecsapja a telefont, és hallgat.

Haszan Hadi debütálása, Az elnök tortája Szaddám Huszein Irakjába kalauzol. A hollywoodi mázzal leöntött, mégis értékes film a szankciók miatt már összeomló társadalom felett uralkodó diktatúra abszurditását egy kislány tortasütési kálváriájába sűríti.

Nyolc nap alatt több mint félszázezer látogatót, köztük négyszázötven intézményi delegációt és a világ legjelentősebb gyűjtőit vonzotta a műtárgypiac éves naptárának legfontosabb eseménye, a TEFAF Maastricht, mely 2026-ban is bebizonyította, hogy a MECC pavilonja nem csupán helyszín, hanem a minőség globális szimbóluma. A vásár valódi „univerzális múzeum”, ahol a kőkorszaki bálványoktól a legmodernebb ékszerekig minden megtalálható.

Április 11-én az irodalom és a zene kerül fókuszba a Pesti Vigadóban, az MMA székházában, ahol a költészet napja alkalmából ingyenes tárlatvezetéssel és zenés versfüzérrel várják az érdeklődőket.

Czigány György a magyar irodalmi és rádiós élet meghatározó alakja volt. Hangja és kérdései generációk számára jelentettek iránytűt – most egy régebbi beszélgetéssel idézzük fel személyét.

Elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, író, újságíró, érdemes művész, a Magyar Rádió népszerű, Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője április 6-án, kilencvennégy éves korában. Barátja és munkatársa emlékezik rá.

Ady Endre költeménye a feltámadás, a megújulás és a természet tavaszi ébredésének himnikus ünneplése. A vers a kriptákból való kijutást és a Krisztusi feltámadást állítja párhuzamba a tavasz örök megújulásával, reményt és állandóságot sugározva.

„Örök tavaszban élek, halott barátok vezetik kezem, látom kedves hangjukat, álmaik: bársonyos pasztell…” – recitálja Menyhárt Tamás Menyus sok éve megírt „Halott barátaimért mantrá”-ját, de itt, a Gödörben, most nagyon is élő barátok vannak, azaz barátok és ismerősök, művészek és gyűjtők, támogatók és rajongók…

Két meghatározó nőművész munkásságát hozza párbeszédbe a kiállítás: a magyar Lőrincz Rékáét, valamint a magyar–szír El-Hassan Rózáét. Alkotói gyakorlatukat nemcsak közös módszertani és etikai megközelítés, hanem személyes barátság is összeköti.

Kortárs technológiai ökológiák egyik legfontosabb művészeti feltűnéseként értelmezhetjük Martinkó Márk Mesterséges zöld című sorozatát.

Kondor Béla kiállítása a festő-grafikus alkotásait a keresztény ikonográfia felől megközelítve tárja a nagyközönség elé. A tárlat címe a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva Márk evangéliumából vett idézet: Ki hengeríti el nekünk a követ? 

A barokk (és egyetemes) festészet legnagyobbjai voltak, mégsem tipikus barokk festők. Mindketten kerülték a barokkos túlzásokat, és a sötétebb tónusú, drámai műveket preferálták.   

A barokktól a magyar tradíciókon át a XX. századi amerikai zenéig stílusokon átívelő kastélykoncertet ad Gödöllőn Csordás Klára és a Budapest Szaxofon Quartet. A mezzoszopránnal barátságról, francia díszpolgárságról, rendhagyó átiratokról is beszélgettünk.

Az Operaháznak az előadások mellett sokféleképpen kell érvelnie annak érdekében, hogy a műfaj fennmaradhasson, ezen érvek egyike az Emlékgyűjtemény, amely elmondja, milyen volt és milyen ma a dalszínház – mondta Ókovács Szilveszter főigazgató.

Amélie Bonnin egy korábbi kisfilmjéből forgatta az Élvezd a pillanatot című nagyjátékfilmjét. A rendezőnővel Párizsban beszélgettünk a mozidarabról, a különleges musical műfajról, s a főszereplőről, aki a szülői háztól távol kezdett új életet.

Kedveli a különleges karaktereket, jól érzi magát a hangfajok határán, a naivafigurákat is egyedi színekkel kelti életre. Topolánszky Laurával Gildákról, Laurettákról, nadrágszerepekről, rendhagyó útról, valamint a sokféleség szeretetéről beszélgettünk.

Az Üvöltő szelek új adaptációja, az ausztrál Margot Robbie és Jacob Elordi szerelmeseivel, látványos, de felszínes: a szenvedély és vágy jelen van, de a mélység hiányzik. Az angol rendezőnő, Emerald Fennell filmje unalmas, egysíkú és videoklip esztétikájú.

Félelem, kiszolgáltatottság, háborúk, gyűlölet – hol van világunkban a Jézus ránk hagyott békéje? A bezárkózó apostolokon is úrrá lett a félelem, de a föltámadt Krisztus megszabadítja őket tőle. A Lélek erejével képessé válnak arra, hogy tanúságot tegyenek a jézusi örömhírről az egész világon.

Rohant a sírhoz a két tanítvány, s annak ürességét látva, hittek: valósággá vált, amit a Mester előre megmondott. A feltámadt Jézus Isten életének teljességét éli. A boldogság szem nem látta, fül nem hallotta világából mutatkozik meg tanítványainak: békesség, ne féljetek!

Nagypénteken, a húsvéti szent három nap (Sacrum Triduum Paschale) középső napján emlékezünk Jézus megváltó kínszenvedésére és kereszthalálára. Erre, s a halálból való diadalmas feltámadás ünneplésére készített fel a negyvennapos böjti előkészület ideje.

Jézus szenvedésére a nagyhéten emlékezve megérthető az ismert népének gyászos hangütése, azonban a „siralomvölgy” gondolata mélyen beépült a keresztény hagyományba. Pedig Jézustól egyáltalán nem állt távol a szelíd irónia. Az utóbb elveszett mosolyt Szent Ferenc kezdte visszacsempészni az egyház életébe…

Nemrégiben jegyezte be a bíróság a lelkipásztorok, történészek, muzeológusok által alapított Régi Harangokért Egyesületet. Életre hívásának okairól, céljaikról, terveikről kérdeztük Kerékgyártó Józsefet, az egyesület elnökét.

Legújabb számunkban az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumról, József Attila kapcsolatairól, Horváth Dániel festészetéről olvashatnak, A. Szabó Magda irodalomtörténésszel, Orosz István képzőművész-íróval és Abouzahra Amira hegedűművésszel beszélgetünk.

Benzin? Az illata is értékes. A kutaknál kannák állnak sorban az emberek helyett, mert az ember nem ér rá sorban állni, dolgozni kell, álljon helyette sorban a kaniszter. Reggel odateszed, délután visszamész, közben reménykedsz, hogy senki nem tolja arrébb. Néhány napon belül kapsz tíz litert, esetleg ötöt.

„Szegények mindig vannak veletek”, idézik gyakran a jézusi mondást papjaink, de politikusaink is. A Megváltó ugyan nem a szegényekről, hanem önmagáról beszél, mert így folytatja: „bármikor tehettek jót velük, de én nem leszek mindig veletek” (Márk 14,7), az ínségről alkotott képünkben azonban van valami állandó.

Legújabb számunkban a négyszáz éve kinyomtatott Káldi-Bibliáról, Lajta Gábor Dante Poklához készített festményeiről, Alpár Ignác Tőzsedepalotájáról, Takaicsi Szanae japán miniszterelnökről és a Planet Budapest Fenntarthatósági Expóról olvashatnak, Landgráf Katalin textilművésszel és Mészáros Tibor Márai-kutatóval beszélgetünk.

Nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU január 17-én a Mercosurral – az Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay alkotta Dél-amerikai Közös Piaccal –, január 27-én pedig lezárta a tárgyalásokat Indiával. A két, csaknem kétmilliárd fős piacot felölelő gazdasági egyezmény külön politikai jelentőségre tett szert.

Százötven évvel ezelőtt az akkori „zöldek”, az észak-amerikai Nagy-síkság és a Dél földművesei és földbirtokosai mozgalmat indítottak a monopóliumok és a vasúttársaságok ellen.

Hszi Csin-ping ifjúkorában állítólag betéve tudta a Faustot. Mit nem adnék, hogy tudjam, mit gondol a kínai kommunista vezér a tragikus modernség goethei mítoszáról, amelynek elején az angyalok kórusa zengi: „Krisztus feltámadt!”

Meg tudnák-e mondani manapság az emberek, mennyi egy tikmonysültig tartó idő? És azt, ha fertály esztendeig tart valami? Elképzelhető széles e Kárpát-medencében, hogy néhol hatékony a kakas szava, de vajon időben indulnánk-e, ha kakasszóra ébrednénk? És milyen hosszú a puskalövésnyi távolság?

Járta körül a kérdést Ross Douthat közíró és Steven Pinker pszichológus a The Free Press rendezte nyilvános vitában. Napjaink politikai és társadalmi megosztottságaiban a vallás jelenthet-e megoldást, vagy inkább csak tovább mélyíti problémáinkat?

Hogyan alakultak ki történeti településeink, milyen társadalmi igények határozták meg fejlődésüket? Erről is beszélgetünk az Országút építészeti, műemlékvédelmi podcast-sorozatában Nagy Gergely építésszel, építészettörténésszel, építészeti könyvek írójával.

Némi magyarázatra szorulhat a cím: a tyúkgomba, máshol szekfűgomba az ország talán legelterjedtebb gombafajtája. A zacskós tej pedig imitt-amott még ma is létezik, többnyire literes kiszerelésben. Tehenes gazdánál nemigen fordult elő, bár a gazdasszony az üres zacskónak jó hasznát vehette.

„Szomorú vagyok, hogy nem tudtunk legalább egy hetet ott tölteni” – írta a fiatal Viktória királynő az idilli parkban álló, különleges építészetű Reinhardsbrunn-kastélyról a XIX. század derekán útinaplójába, melyet a windsori kastély királyi archívuma őriz.

Nem kényezteti el az utókor a régi idők műépítészeit, nevük gyakorta a feledés homályába vész. Vajon hányan tudják még, mely területen alkotott Fábián Gáspár, aki pedig a két világháború közötti időszak gyakran foglalkoztatott építésze volt.

Másodlagos nyersanyagként tekint a körforgásos gazdasági modell minden korábban haszontalannak vagy akár károsnak tekintett hulladékra. Nincs ez másképp a szennyvíz esetében sem, amely számos, főként a mezőgazdaság számára értékes anyagot tartalmaz. Bakos Vince biomérnökkel a folyékony hulladékok kezeléséről beszélgettünk.

A március 30-án elfogadott új törvény értelmében halálbüntetéssel sújthatók a terroristáknak minősített elkövetők. Politikai alku történt, társadalmi fordulópont következett be, vagy morális zsákutcába tévedt az ország?

A Közel-Kelet súlyos fegyveres konfliktusok terhelte térségében különösen veszélyes, ha valaki olyan népcsoporthoz tartozik, amelynek nincs önálló állama, hogy megszervezze polgárai védelmét.

Bár volna rá igény, s nem csak Szlovákiában, az mégsem lehet, hogy az Európai Unióban a XXI. században börtönbe vessenek valakit történelmi kérdésekről vallott, a hivatalostól eltérő véleménye miatt, még ha ezzel fenyeget is az ottani Btk. hirtelen pártpolitikai felindulásból barkácsolt paragrafusa.

A magyar sajtó is beszámolt róla, hogy december 29-én kibertámadás érte a lengyel energia-hálózatot, a róla szóló lengyel jelentést január végén adták ki.

Az elmúlt évtized előrelépése ellenére világszerte több milliárd ember még mindig nem fér hozzá olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a tiszta ivóvíz és a megfelelő szennyvízelvezetés. Ez nemcsak betegségekhez vezethet, hanem a társadalmi kirekesztettséget is tovább mélyíti.