A második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulójáról különleges kiállítás emlékezik meg a Magyar Nemzeti Levéltárban: egyebek közt a nemrégiben feltárt tömegsír leletei révén mutatja be az épület körüli utolsó harcokat, Budapest ostromának befejezését.

Emlékszem, azon a télen nem esett hó. Száraz december volt, a tévében is bemondták, hogy nem lesz fehér karácsonyunk.
Az utolsó tanítási nap hatodik órájában szorzásokkal szenvedtünk, és már csak tizenöt perc volt hátra a téli szünetig, amikor Mócsing elordította magát a hátsó padban, hogy esik a hó, fosik a ló…

Értékes teremtett örökségünk, a megálmodók, az alkotók sok esetben egy-egy ünnepélyes esemény alkalmával tűnnek újra elő. Ismételten ráeszmélünk, milyen gazdagok is vagyunk. Így történt ez a múlt év végén is a XI. kerületi Bercsényi utcában, Bardon Alfréd emléktáblájának avatásán.

A francia kultúrában az idők során gyakran kapcsolódott össze irodalom és filozófia. A francia értelmiség mindenkor érdeklődött a közélet iránt, olykor alakította is azt. Elegendő, ha csak Voltaire nevét idézzük fel, aki könyveiben, leveleiben ostorozta kora társadalmi viszonyait, s még börtönt is elszenvedett nézetei miatt.

A Piaci viszonyok fiatal főhőse ki szeretne törni abból a világból, amelyet a szerző, Kötter Tamás szavai szerint a globális értelmező hatalom erőltet rá. A József Attila-díjas író új kötetének is a posztmodern ember válsága a témája.

Klári hívott, hogy még egy utolsó borotválást akar a Géza. – Nem lesz több – suttogta. Egy órával később beléptem a barokk múzeumra emlékeztető lakásba, és az égig érő dolgozószobát uraló rusztikus heverőn fekvő alakra néztem. 

Soha életemben nem akartam bokszolni. Az iskolában a kézilabda meg a magasugrás ment jól, a tornatanár, a kövér Lovik – Döbröginek hívtuk – rendszerint beválogatott, egy-egy jól sikerült passz vagy pláne gól után reszelős, el-elakadó hangján enyhén dadogva beordítortta, „h-h-ha tu-tudatosan csi-csináltad, akkor na-na-nagyon sz-sz-szép volt!”.

A nándorfehérvári bajnok még a könyvhetet is letarolta, s bár az esemény elég csekély érdeklődéssel indult, csak megjött a „magányos tömeg”. De ki nyújtogatta a kezét szó szerint a sorok között?

Két ellenpólus: a mindent leuraló káosz és a rendszeresség támasztotta harmónia terei uralkodnak egymáson legújabb festménysorozatában. Képei társadalmunk fiatal generációja életfelfogásának, valóságérzékelésének és érzelemvilágának korlenyomatai is lehetnek.

Vermeer holland aranykorban élt, amikor a moralizáló nyomatok, rézkarcok mellett a festmény iránti kereslet is megnőtt. Azért a fazekas, a nyomdász és a festőművész még ugyanabba a Szent Lukács céhbe tartozott Delftben, ahol a Kelet-indiai Társaság egyik központja székelt, és ahol a kékmázas kerámiák készültek.

Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője idén ünnepli hatvanadik születésnapját. Ez alkalomból Szolnokon két helyszínen rendezett kiállításai válogatást mutatnak be eddigi, mintegy három és fél évtizedes alkotói periódusának műveiből.

Az álmokról készült legjobb képek jóval idősebbek lehetnek, mint a szürrealizmus, és szinte sohasem „álomszépek”, rendszerint nyomasztó rémálmok, túlfűtött szexuális tartalommal.   

Az egyre tikkasztóbbá váló hőség sem tántoríthatott el, hogy felkeressem Király Gábor kiállítását a Hungarian Art & Business (HAB) újonnan nyílt kiállítóterében. A HAB Kabin modern, letisztult tere egy hajó kabinját juttattja az eszembe. Ágyak, tárolók ugyan nincsenek, vannak viszont a kabinokra jellemző kerek (ám nagy) üvegablakok, amelyek egyikéből göcsörtös törzsű fára lát ki az ember.

A gyerekekben hisz. A kicsikben. Abban, hogy meg lehet őket nyerni a zenének, a kultúrának, és így sokkal gazdagabbá válik majd az életük. Héja Domonkossal művészettel nevelésről, vezénylésről és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseiről is beszélgettünk.

Kecskemét ötvenhárom esztendeje a rajzfilmgyártás otthona. Mikulás Ferenccel, Kecskemétfilm Kft. alapító igazgatójával rajzfilmsorozatokról, a Magyar népmesék folytatásáról, a Mesék Mátyás királyról című szériáról és a Vízipókról is beszélgettünk.

Temple Réka a producere, Máli Csaba és Pálfi Zsolt a rendezője a Csongor és Tünde rajzfilmváltozatának, amely Dargay Attila filmterve alapján született. Az animációs film létrejöttéről, Dargay Attila szellemi örökségének tovább éléséről beszélgettünk.

Vannak filmek, amelyeknek olyan tökéletes az alapötletük, hogy valójában nem lenne más dolguk, csak felnőni az indító gondolathoz. Igaz lehetne ez az idős színészek otthonában játszódó, Agatha Christie inspirálta Ma este gyilkolunk című krimire is?

Rahmanyinov, Borogyin, Glinka, Rimszkij-Korszakov ritkán hallható kompozíciói hangzanak fel a Dohnányi Zenei Központ Sapszon-termében június 18-án, szerdán este. Az Orosz dalesten Wiedemann Bernadett és Fokanov Anatolij énekel Virág Emese zongorakíséretével.

Hallgatói kemény beszédnek tartották Jézusnak az élet kenyeréről mondott, az utolsó vacsorán megismételt szavait, pedig azok által értünk adott élete válik minden nemzedék számára jelenvalóvá és örökkévalóvá. Ha átadjuk azt a keveset, amink van, az Úr áldásával megváltozik körülöttünk a világ.

Az a rohadt Nyugat – hallom a gúnyos megjegyzést, alig leplezetten állítva, hogy a Nyugat persze nem, de mi, magyarok, annál inkább rohadunk. Én azonban, itt, Ausztriában is büszke magyarként autózom a valóban kiváló utakon, sétálok a már-már vitrinbe illő, de legalábbis tüchtig házak között, hazai cipőtalpammal koptatom a kisváros kiváló kőburkolatú járdáját.

Építészetet tanít, veszélyeztetett fiatalok intézetében hitoktató, egyetemének nemzetközi kapcsolatait építi hazájától sok ezer kilométerre Lányi Béla misszionárius szerzetes.

Minden közösség ősforrása a teremtő, megváltó és megszentelő Isten, aki a káoszból rendet teremt az univerzumban. Az értelemmel és szabad akarattal megajándékozott embernek azt a feladatot adja, hogy művelője, gazdája legyen célszerűen elrendezett világunknak.

Nagy népsokaság özönlötte el Jeruzsálemet, amikor beteljesült Jézus ígérete: nem hagylak árván titeket. Elküldte a Vigasztalót az utolsó vacsora termében újra összegyűlt apostoloknak. S ők bátran kezdték hirdetni a soknyelvű tömegnek az örömhírt, amelyet mindenki megértett a saját nyelvén.

Pártállástól függetlenül sokakat megdöbbentett a Marine Le Pen és pártja ügyében március végén hozott elsőfokú bírósági ítélet. Vajon joggal?

Forr a Facebook bús tengere, ó magyar. A kommentelők dáridója tart. Mire ez az írás megjelenik, a mai napra rendelt skandalumot a közösséginek hazudott médiában már felülírta a következő botrány.

Az MMA székházában, a Pesti Vigadó Dísztermében került sor június 19-én a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi díjainak átadására.

Legújabb számunkban a politikus Jókairól, az ENSZ béketeremtő szerepéről, az ICOMOS-díjazottakról és az ökológiai adósságról olvashatnak, Mezey Katalin íróval, Okrutay Miklós építésszel, Szabó Lobot Balázs festőművésszel, Láng Dorottya énekessel és Jeffrey Dirk Wilson filozófussal beszélgetünk, Nagy László költőre emlékezünk.

Többen az amerikai demokrácia válságjeleit vélték felfedezni abban, hogy a közvélemény nyilvánvaló akarata ellenére két öregember indult tavaly az elnöki székért.

Magyar és amerikai kutatók, egyetemi és középiskolai tanárok, egyetemi hallgatók százai kapcsolódhattak be egymás tudományos vérkeringésébe, és ismerhették meg alaposabban egymás hazáját és kultúráját a Fulbright-ösztöndíj révén. A kölcsönös megértés egyik legkiválóbb intézményének magyar honosítására emlékezik az egykori kétoldalú bizottság tagja.

Marilynne Robinson, a hazánkban is ismert, hívő keresztény amerikai írónő egy helyütt a „szászként kerültem bazilikába” ellentmondásos fordulatával él. Az irodalomtörténész sokat tűnődött ennek jelentésén. Végül megkérdezte a ChatGPT-t, mit is gondol.

A transzilvanizmus Vörösmarty és Madách léptékű eszméjével válaszolt az erdélyi Helikon íróközössége a trianoni csapásra. Politikamentessége ma is igéz és int.

Fölháborodott bejegyzést olvasok a közösségi médiában: valaki kosicézett. Az eredeti mondat – nem is akárhol – így hangzott: „Kosicén is tüntettek a budapesti Pride miatt”.

Hatalmas lelki nyomás nehezedik az agy- és idegsebészekre. Sikerek mellett kudarcokkal is szembesülnek, utóbbiak hagynak mélyebb nyomot bennük. Így van ezzel a világhírű, magyar származású professzor, Peter Vajkoczy is, aki exkluzív interjút adott az Országútnak.

A fővárosból vidékre költöző fogorvos–fogtechnikus házaspár több mint tíz éve kezdett el érdeklődni a történelmi íjászat iránt. A sportág nemcsak szenvedélyükké, hanem életformájukká is vált. Sokszoros világ- és országos bajnokok, akik Guinness-rekordra készülnek.

Kéz a kézben jár Pécs kétezer éves története és építészete. Mindkettő éppen olyan sajátos, mint a város maga. A sok-sok változás, rombolás és építkezés ellenére csodával határos, hogy majd minden korszakból valami napjainkig fennmaradt.

Ami elromlott, azt vagy megjavítjuk, vagy eldobjuk. Átvitt értelemben ez emberi kapcsolatainkra és a társadalmi berendezkedésekre is érvényes. Érdi Péter és Szvetelszky Zsuzsanna Repair című könyvében a javítás mellett teszi le a voksot, összekötve a társadalmat, a környezetet és az emberi kapcsolatokat.

Kevés híja volt, hogy a háborítatlan füves puszták összezsugorodása miatt a háziasítatlan vadló végleg eltűnjön a föld színéről. Számos ország természetvédelmi szakembereinek közös munkája eredményeképpen azonban ma már százával legelnek néhány nemzeti parkban.

Hét évtizede gyönyörködteti és tanítja természetfilmjeivel Sir David Attenborough a világot, korábbi dokumentumfilmjei azonban kritikusai szerint idilli, érintetlen természetképet mutattak be, kerülve az ökológiai hanyatlás nehéz igazságait. Kilencvenkét évesen azonban gyökeresen megváltoztatta hozzáállását.

Európának a kultúrákból, nyelvekből, vallásokból, hagyományokból fakadó gazdagsága magától nem marad fenn, védelmezni és táplálni kell. A kisebbségi jogok védelme és előmozdítása alapvető a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében – olvasható az Európai Parlament állásfoglalásában. És mégis…

Százötvenmilliárd dolláros vagy még drágább blöff, avagy minden idők leggyilkosabb fegyverkezési versenye a láthatáron? – találgatnak a szakértők is Donald Trump új rakétavédelmi programjáról hallva.

A hinduk legfontosabb búcsúja a kumbh méla, az idén, száznegyvennégy év után azonban mahá (’nagy’) kumbh mélát tartottak, hatszázhatvanmillió zarándok részvételével.

A moldvai csángómagyarok anyanyelvhasználata és nyelvi identitása különösen sérülékeny, a nyelvi örökség sok esetben már csak emlékekben él. Halász Péter tanulmánya a moldvai magyar nyelvhasználat történeti és jelenkori állapotát tekinti át, érzékeltetve annak törékenységét és megőrzésének kihívásait.

Alig több mint másfél év alatt a lengyel választók négy választáson döntöttek hazájuk sorsáról. A kiélezett versenyben a hétvégén tartották a köztársaságielnök-választás második fordulóját.