Múlt hónapban írtam ide egy szösszenetet, amelyben elmeséltem, hogy szégyenített meg – megjegyzem: teljesen jogosan – egyik szomszédom amiatt, hogy járó motor mellett ülök a kocsimban a garázsbejáró előtt néhány percig. Megosztottam a szöveget az írói oldalamon, és olyan emberek is lájkolták, akik addig semmi mást tőlem.

Hazai és külföldi művészek klasszikus koncertek és jazz, világzene és népi muzsika, táncbemutatók, tárlatok, filmvetítések sorjáznak a Bartók Tavasz idei programjában, amelyet Káel Csaba szerint a Bartók Béla által örökül hagyott gondolatiság vezérel.

Roald Dahl könyveit meg akarták cenzúrázni, még az angol királyné is megvédte

Érdekes dolog a kincsvadászat, mert bár sokan a puszta szerencsét tartják a siker szempontjából fontosnak, legfőként élénk figyelem és kitartás kell hozzá. A kultúrtörténet olyan gazdag aranybánya, hogy igen csekély szerencsével is találhatunk benne valóságos kincseket.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebből a verséből kiderül, hogy már az ő korában is gondot jelentett a hitel...

Hamvas Béláról, a magyar irodalom kultikus szerzőjéről emlékeznek meg Balatonfüreden. A március 31. és április 1. között rendezendő Hamvas Napokon bemutatják a Hamvas-esszépályázat írásaiból készült kötetet, lesz Koloska-völgyi zarándoklat, borkóstolás, és nem marad el a ráolvasás sem.

Petőcz András írja Fehér Kinga induló kötetének hátlapján: „…A szövegeiben megjelenő finom érzelmi töltés, az ezt olykor kiegészítő játékosság és humor, valamint az alkotó önreflexív képessége azt sejteti, sokszor találkozunk majd a nevével folyóiratokban vagy önálló kötetek szerzőjeként.”

Bereteszelte az Isten a kerti kiskaput.
A kinti csap elzárva, várja a fagyot.
Ködöl a táj, homályban még a hajnal

(A költőnőt 2023-ban Bella István-díjjal jutalmazták.)

Március végétől sorra kinyitnak a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítóhelyei a téli időszak után. Szobrászat, festészet, fotóművészet, régészet a palettán, klasszikus és kortárs alkotók művei a tárlatokon. Készüljünk a különleges művészeti utazásokra!

A művészet veszélyes üzem, mert amit a művész a képzelete útján mindenki előtt és mindenkinél korábban megérez, megjelenít, előállít, arról később kiderül, hogy maga a legjelenvalóbb valóság.

Éppen kétszáz. Na jó, egy kicsit fölkerekítve. Mondom még egyszer, hogy el tudjuk képzelni: kétszáz. Ennyi például kukoricagölödinből rémesen sok, legalábbis Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi ízléséhez mérten rengeteg, lépésből viszont elenyészőn kevés, szinte potomság, mondhatnánk tragikus sorsú költőnk legutolsó lejegyzett szavával, hogy a profán felütést némi mélabúval elegyítsük.

Párizs északi elővárosa, Saint-Denis nemcsak a francia királyok temetkezési helyéül szolgáló kora gótikus székesegyházáról nevezetes, hanem hírhedten rossz közbiztonságáról is. Hatalmas panelházaktól övezett, állandó csetepatéktól hangos utcák egyik eldugott szegletében él közel harminc éve egy művész: István Pető.

A bécsi ALBERTINA Múzeum idén két helyszínen és három tárlaton mutatja be a grafika történetét a késő középkortól a kortárs nyomatokig. Hatszáz évet ölel át ez a nagyszabású vállalás, amelynek első kiállítása Dürer. Munch. Miró. A grafika nagy mesterei címmel nyílt meg január legvégén.

A többszörös díjnyertes film a tinédzser Zsófi szemszögéből mutatja be azt a hat hetet, amelynek során a gyermekét örökbeadó anya és az örökbefogadó szülő még meggondolhatja magát.  Szakonyi Noémi Veronikával, a Hat hét rendezőjével beszélgettünk.

Hetvenöt, zenével töltött év után is örömmel kutatja a harmóniák, hangszínek titkait, s születnek és szólalnak meg koncerteken az újabb művek. Dubrovay László a hazai hagyományokat a legmodernebb eszközökkel ötvözve teremtette meg saját zeneszerzői hangját.

Lehet, hogy a teremtésbe hiba csúszott? Lehet, hogy az ember nem az, akinek gondolja magát? Van-e kiút az emberiség által teremtett zsákutcából? A Kojot négy lelke című magyar animációs film az emberi lét nagy kérdéseire keresi választ, nem is akárhogyan: indián köntösben.

Tizenhárom évet kellett várni James Cameron Avatar című, a világ legtöbb bevételét produkáló filmjének folytatására. A legjobb vizuális effektus kategóriában Oscar-díjat nyert Avatar: A víz útja kisebb vizuális csodát teremt az újra végveszélyben lévő Pandorán.

Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza a moldvai csángó népzene legelső anyaországi apostolai közé tartoznak. Csángóbál, táncház nem képzelhető el nélkülük. S ha valahol megjelennek, előbb-utóbb ének zendül, dob döng, előkerül koboz és tilinkó.

Létünk parányi porszem a világban, életünk halálba torkollik. Az élők ura azonban közénk jött, ki akar vezetni a sötétségből a fényre, a halálból az életre minden embert. Személyesen hív, nevünkön szólít, mint Lázárt: jöjj ki sötétségedből, jöjj ki bűneid fogságából!

Akik nem mernek a lelkiismeretük szavát követve cselekedni, a farizeusokhoz, e vak vezetőkhöz hasonlóan inkább előírások bástyái mögé bújnának az élet szolgálata helyett. A gyógyító Jézus megnyitja szemünket a teljesség, az élet felé, s a sötétségen úrrá lesz a világosság.

Nick Cave rockzenész Rowan Williams korábbi canterburyi érsekkel beszélgetett a gyászról, a hitről és az alkotásról a londoni Times hasábjain.

Népszerű zarándokhely volt a Tófalu határán lévő Honvédhalma, a kápolnai csatában elesett honvédek nyughelye, míg virágzásának a kommunista időszak véget nem vetett. Történetének Császi Irén, a Dobó István Vármúzeum néprajzkutató főmuzeológusa járt utána.

Párhuzamos interjú Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterrel és Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével geopolitikai helyzetünkről az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében.

Legújabb számunkban korunk demográfiai és geopolitikai dilemmáiról, a klímaváltozás aggasztó üteméről, a modernista épületek eltűnéséről, Barabás Márton művészetéről olvashatnak. Batta András a Zene Háza programjairól, Tompa Gábor ókori görög drámák aktualizálásáról nyilatkozik.

Kína újabban felhagyni látszik a sokat bírált „harci farkasok diplomáciájával": békéltetőként lép fel a Közel-Kelet konfliktusrengetegében is. Az idő megmondja, valós tartalommal-e.

Legújabb számunkban Ferenc pápa lelkipásztori törekvéseiről, John Lukács hazaszeretetéről, Iancu Laura és Zalán Tibor költészetéről, Katona Szabó Erzsébet falikárpitjairól, Bányai István képi világáról, Dubrovay László kompozícióiról, a Szerémség és az erdélyi örmények történetéről olvashatnak.

A Magyar Vallásfilozófiai Társaság tavaly szeptemberben  rangos nemzetközi konferenciát tartott jeles filozófusok, köztük Paul Richard Blum és az emblematikus Josef M. Seifert részvételével.

Régóta folyik Magyarországon a kultúrharc, és e csetepatékba a politika, leginkább a mindenkori kormányzat, szívesen és nagy erőkkel avatkozik bele.

Az emberi nyomorúság története hosszú, s a róla való elmélkedésnek régi hagyománya van. 

Sándor-napi dolgozat a névről, a naptárról és a kétszáz esztendeje született Petőfi Sándor névnapi köszöntéséről.

Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc eseményei elég távol vannak ma már ahhoz, hogy ne keltsenek különösebb indulatot – ellentétben például a XX. század eseményeivel. Mégis szembesülnünk kell olykor történetietlen okoskodásokkal.

Vaskövetkezetességgel járt el a Fővárosi Ítélőtábla notórius zajszennyezőkkel, békés polgárok nyugalmát évtizedek óta háborgató felelőtlen elemekkel szemben.

A műemlékes világ sok évtizedes kérdése, mi történik a kiszolgált, bezárt gyárakkal, az elhagyott, pusztulásra ítélt gyártelepekkel, az üresen tátongó hatalmas üzemcsarnokokkal. S mi lesz elhanyagolt környezetükkel, végleg kiíródnak a városok históriájából?

Vezető romániai politikusok a világörökség részének nyilvánított bioszféra-rezervátum tönkretételével vádolják Ukrajnát, amely kotrással mélyíti a Duna-delta hozzá tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és a Romániával közös Chilia-ágat, hogy azok nagyobb hajókkal is járhatóvá váljanak.

A zsámbéki premontrei romtemplom emblematikus műemlékünk. Történetében a helyreállítások is kiérdemelték a műemléki védelmet. A műemléki paradoxon szerint a rom szembeszökő hiányai ellenére egységes egész, így hordozza nyolcszáz év üzenetét.   

Miközben gőzerővel épülnek országszerte a középkori várak hamis illúziói, Budán a XIX. század végi és XX. eleji paloták a maguk idejében is vitatott méretű és építészeti értékű betonmásai, egyre-másra tűnnek el a múlt század utolsó harmadának stílusteremtő házai.

A Nagykörűn élő Horváth Ferencet minden érdekli, ami Nagy-Magyarországgal kapcsolatos. Kutatja a magyarság eredetét, történelmét, feleségével immár ötven éve járja a Kárpát haza tájait. De csak, mint mondja, hobbi szinten. Élményeit a világhálón osztja meg az érdeklődőkkel.

Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke átfogó képet fest az Elesett bástyában a Szerémségről. Arról a már-már elfeledett tájról, amely kezdettől a Magyar Királyság része volt, s amely a nemzeti helytállás egyik jeles színhelyének számít.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportversenyekről az ukrajnai orosz agresszió miatt kitiltott orosz és fehérorosz sportolók semleges színekben részt vehessenek a párizsi olimpián. Ukrajna bojkottal fenyegetőzik.

Sokan a közös identitás részeként féltik őket, mások ellenben örömmel szabadulnának meg a XIX. századi katolikus újjászületés épített emlékeitől. Ami biztos: a tulajdonos francia állam nem hajlandó költeni a felújításukra.

Ázsia legkatolikusabb államában a korai házasság megszokottnak számított, és a világon a legalacsonyabb, tizenkét év volt a beleegyezési korhatár. A sajátos kulturális szokások sajnálatos mellékhatásaként az ország a pedofilok paradicsomává vált, míg az előző államfő közbe nem lépett.