Keveset tudunk Uzon korai történetéről, ahol a tekintélyes Béldi Kelemen a XV. században nyert birtokadományt. Az biztos, hogy a Brassótól huszonöt kilométerre, a Kézdivásárhelyre tartó főút mellett fekvő, kilencven százalékban ma is magyarok által lakott települést is az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik először. Így még vagy háromszáz esztendőt kell várnia a falucskának a Béldiek megérkeztéig, hogy azután udvarház is épüljön a Feketeügy jobb partján.

Uzon református temploma (Markolaci, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons)

 

A Béldiek a fejedelemség idején váltak igazán naggyá, Béldi Pál (1621–1679) főispán, háromszéki főkapitány és generális már II. Rákóczi György fejedelem főasztalnokmestere volt. Így aztán el is kísérte urát az Erdély virágzásának véget vető, 1657-es, gyászos lengyelországi hadjáratra. Béldi uram a krími tatárok fogságát is megtapasztalhatta, 1661-ben került csak haza Erdélybe. Hogy aztán ama kalandos életű Teleki Mihállyal és gróf Bánffy Dénessel együtt I. Apafi Mihály helyartójává, főtanácsosává emelkedjen. S mivel nem hogy három, de két dudás sem fér meg egy csárdában, a főtanácsadó Teleki előbb Bánffyt tette el az útból, majd Béldi uramat vádolta meg a fejedelem elleni összeesküvéssel.

Apafi pedig hitt mindenható tanácsadójának, 1676-ban börtönbe vettette Béldi Pált. Aki azután szorult helyzetéből valahogy megszabadulván, fegyverrel támadt volna Teleki Mihályra, de a túlerő miatt menekülnie kellett. A több vasat is a tűzben tartó főgenerális elől Béldi egyenesen Sztambulba futott, de Teleki utánanyúlt, s így

a fejedelem kérésére IV. Mehmed szultán a Héttoronyba vettette, ott is halt meg 1679-ben.

(Teleki lesz az, aki aztán Erdélyt a Habsburgok kezére játssza, amiért grófi címet kap majd I. Lipót császártól és királytól. Később, 1849. július másodikán pedig Uzon mellett vívta meg utolsó csatáját a leismertebb székely, Gábor Áron, és itt is van eltemetve.)

Lucfenyő allé mögé rejtőzik (Pálffy Lajos fotói)

 

Béldi Pál tisztségeinek egy részét és Uzont is azután Mikes Kelemen kapta meg Apafitól, aki nyomban átépítéseket is eszközölt a Béldiek által emelt hajlékon. Hogy az udvarház ekkor kapta meg reneszánsz jellegét, és a kastély titulust, vagy még a Béldiek idején, arra nem találni adatot. Az biztos, hogy a mostanság egy jellegtelen kapu, és az egyre magasabbra növő lucfenyő allé mögé rejtőzködő, átépítései miatt szégyenkező épületet

Mikes Antal gróf, háromszéki főkirálybíró formáltatta azután át, ezt az építkezést őrzi a kápolna falán lévő 1755-ös évszám.

Minden bizonnyal ő rendelte meg az épület kastély jellegét mindmáig megadó, már téglából épült, kiugró, pilléres tornácot, ő alakíttatta ki a födlszint három gyönyörű, a történelmi Magyarországon ritkán látható boltozattal ellátott lakószobáját és a hozzájuk tartozó illemhelyeket is. Az emeleten ugyanakkor a fogadóteremként működő „Palota”, a mindenkori gróf lakrésze, a „Gróf Háza” és az „Asszonyok-Leányok Háza” kapott helyet.

Kiugró, pilléres barokk tornác

 

A kápolnát magába foglaló épületrészt a kastély hátsó oldalán kell keresnünk, és vélhetően ekkor készült el az épület bal oldalához ragasztott, ötszintes „Gabonás Ház” is, amely az idők folyamán jellegtelenné tett homlokzatával, tetejével sokat ront az összképen. Azon az összképen, amit a lucfenyők, a régi épületet körülvevő, egykori gazdasági épületek miatt elég nehéz összerakni fejben. Ehhez segítségül a XIX. század végén és a

XX. század elején készült fotográfiákat kell elővenni, amelyeken még ott van a magtár eredeti, barokkos tetőszerkezete,

vagy a kastélyt a magtárral összekötő, a gazdasági bejáratot tartalmazó, reneszánsz pártázatos épületrész is.

Az ötszintes magtár a család tehetősségét is mutatja, nem is meglepő tehát, hogy a hátsó fronton 1890-ben repülőgép hangár és lovarda is épült. Azután jött

Trianon, amely csak a grófi birtokok egy részét vitte el;

az 1949-es államosítás Mikes Kelemenné Béldi Emmát (1873–1957) találja itt tulajdonosként. Az ő fia volt Mikes Mihály gróf (1901–1982), akinek második felesége, gróf Bánffy Eszter (1911–2004) és családja kezdeményezte az épületek rendszerváltás utáni visszaszolgáltatását. Ami a grófnő halálának esztendejében meg is történt, a família birtokba vehette az erősen romos, lelakott és kifosztott, a rettenetes beavatkozásokkal elcsúfított épületegyüttest.

Elcsúfított épületegyüttes

 

A kastélyban jelenleg Mikes Mihály lánya, a nyolcadik X-et taposó Borbála grófnő lakik unokaöccsével, Mikes Zsigmonddal és annak családjával együtt.

A visszatérők kitartó munkával tették lakhatóvá az épületet,

amelyet a Fő út 99-es számon, az utcáról alig azonosíthatóan találhatunk meg. Segíti az utazót a helyiek útbaigazítása mellett az is, hogy a hajdani híres vodkagyár egyik jellegzetes bejárata éppen a kastéllyal szemben van, az út túloldalán. Ha valaki a kertnél beljebb is akar kerülni, annak telefonon kell időpontot kérnie a negyvenöt perces, ingyenes látogatásra, de rendezvényekre is ki lehet bérelni az épületet, és a lovardát is ki lehet már próbálni.