A gyerek ott játszott, ahol csak tudott, akkoriban, a szürke hetvenes években is, és minden kis időt felhasznált a játékra. Így tettünk mi is, amikor jó félórával az esti szentmise, a ministrálás kezdete előtt már ott voltunk a málló vakolatú, erősen vizesedő templomocskánál.

Breznóbányai Mikovényi Károly tót felkelői élén vitézül küzdött a szabadságharc egyik legfényesebb győzelméhez vezető ütközetben, a Branyiszkói hágó elfoglalásakor. Végigharcolta a tavaszi hadjáratot, még súlyos sebesülését követően is védve a Rába gázlóit a császáriakkal szemben.

Somorjai Ádám bencés szerzetes, jeles történész legújabb, a Napkút Kiadónál megjelent Állítható, vitatható, vitatandó című könyvében úti élményeinek is szentel egy fejezetet. Ebben a beszélgetésben az utazó történész-szerzetessel ismerkedhetünk meg.

Trencsén városában megállva a magyarországi utazó mindenekelőtt Csák Máté várát szokta megnézni, amelynek öregtornya már méreteivel is jelzi, mekkora volt a felvidéki kiskirály hatalma. A várszikla római időkből származó felirata pedig egy korábbi, még nagyobb hatalom emléke.

Nem, annyira szegények azért nem voltunk, hogy mint a mesében, követ főzzön édesanyám a nagy piros levesesfazékban. Gyerekkoromban, ha néha lesütött húsból is, de minden vasárnap volt húsleves. A kamrában meg hegyekben állt a krumpli, a hideg teleken fűteni is kellett, nehogy megfagyjon.

A térképészeket pápaszemes, tollat és nagyítót, nem pedig huszárkardot forgató tudósoknak képzelné az ember, de nagyon másképp volt ez még a XIX. században is. Így lehetett Magyarország egyik első, pontos térképének elkészítője éppenséggel huszárkapitány, majd óbester.

Azok voltak a szerencsés évek nekünk, gasztonyi gyerekeknek, amikor sok eső esett ősszel. Ilyenkor a legelő, a kaszálók laposabban fekvő részeit hatalmas tócsák, szinte már tavak lepték el, amelyek aztán befagytak, amikor megjöttek az október végi, novemberi fagyok.

Túlélte a gyermekszerető grófnő által alapított sepsikőröspataki iskola a román impériumváltást, s bár később az államosítást nem kerülhette el, épülete az idei év elejéig a magyar oktatást szolgálta. Ám roskataggá vált, fel kellene újítani, amire hiába van szándék, sőt pénz is.

A hollók a rendszerváltás környékén jelentek meg újra a Rába feletti légtérben. Mondhatni, ahogy a kommunisták elmentek, ők megjöttek. Mégpedig a kapitalista Nyugatról, az osztrák hegyekből ereszkedtek alá a barátságosabb magyar vidékre.

Hátszeget alig néhány kilométerre elhagyva, a sebes Sztrigy mellett találjuk Őraljaboldogfalvát, a középkori települést, ahol még lakik néhány magyar a környező román tengerben. Ahhoz azonban már kevesen vannak, hogy fenntartsák román kori szépséges, freskós templomukat.

Mi, gasztonyi gyerekek is igyekeztünk minél hamarabb elsajátítani a biciklizés tudományát, amely nélkül a falusi ember nem nagyon boldogult volna. A kezdéshez a hetvenes évek első felében még nem futotta külön gyerekbiciklire, de ez egyáltalán nem tartott vissza bennünket.

Valószínűleg nem sokan hallottak a Hunyad megyei Algyógyról, pedig a kuriózumok olyan tárházát kínálja a kisvárosokat kedvelő magyarországi utazónak, hogy annak talán nincs is párja egész Erdélyben.