Az erdővidéki Nagybacontól Barót felé autózva Bibarcfalván érdemes megnézni a református templomban talált Szent László-freskókat, s a templom előtti emlékkövet, amely Borbáth László huszárszázados és a Makk-féle összeesküvésben részt vevő helyiek hazaszeretetét hirdeti.

Csak azt mondom, Szászfehéregyházára egyszer el kell menni. El kell menni azoknak, akik szeretnek a múltban utazgatni, mert a Segesvártól negyvenegynéhány kilométerre délkeletre megbújó faluban valamikor a XIX. században vagy még azelőtt megállt az idő.

Drámai változásokat hozott a magyar egyházak életében is az első világháborút követő országcsonkítás. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Trianon és az egyházak című tanulmánykötetében hazai és határon túli szerzők elemzik az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatát.

A WWF Magyarország természetvédelmi sikernek tartja, hogy az őshonos eurázsiai hód ismét jelen van hazánkban, mérsékelve a vizes élőhelyek eltűnésének aggasztó ütemét. Az elszaporodó nagy testű rágcsálók azonban tetemes károkat okoznak, főként az erdőgazdálkodóknak, amit nem térít meg senki.

Homoródkarácsonyfalva Szent László-freskóját egyszer látnia kell minden magyar utazónak. A kerlési csatát (1068) elmesélő, templomfalra festett „képregény” itt egy máshol nem látható jelenettel indul, és úgy is végződik. S a templom tornyában még rovásírásos emlék is megbújik.

Míg a munkásőrnek a hetvenes években az AKM-63-as, addig a falusi gyerekeknek a csúzli volt a fegyvere. Volt persze fapuskánk, búcsúfiának kapott, fröccsöntött forgópisztolyunk, és ismertük az íjkészítés tudományát is, de csúzlija akkoriban Gasztonyban minden valamirevaló férfigyereknek volt.

Székelyföldön, ahol ezer csoda és sok-sok szeretet várja, a magyarországi utazó jobbára csak átrobog a Hargitán. De kanyarodjunk csak le egyszer a 13A jelű útról Szentegyházánál, és ereszkedjünk alá a Kis-Homoród völgyébe.

Ha jól számolom, már pedig miért is ne számolnám jól, vagy háromezer alkalommal szolgáltam gyermekként az Urat, az oltár mellett. Tehát „minisztráltam” a miséken, más szertartásokon, ahogyan ezt Gasztonyban mondták akkoriban.

Szegény falusi embereknek adott meleget, olyanoknak, akik a hatvanas években a falu határsávban, a vasfüggöny mellett lévő erdeitől elzárva tűzrevaló fához nemigen jutottak, megfelelő mennyiségű fűrészporhoz ellenben hozzá tudtak férni.

Hagyjuk most a hallgatag halakat, hiszen ott vannak nekünk a Rába melletti erdők, mezők vadjai is. Ahol pedig vadak élnek, ott mindig akad vadász, no meg rabsic is. A rabsickodásnak felénk százados hagyománya van, vagy inkább csak volt.

A háromszéki Kálnokon nevelkedett, s itt is talált örök nyugalomra Bedő Albert, a magyar erdészeti szakma kiemelkedő személyisége, államtitkár, képviselő, az erdőtörvény egyik megalkotója. Székely szülőföldje Strobl Alajos által megformált soproni szobrának másával tiszteleg emléke előtt.

Az erődtemplomok építése nem volt szász privilégium, a székelység is így védte a véres XVII. században életét és vagyonát. Sepsiszentgyörgyről hét kilométert autózva, Árkoson is láthatunk egyet, harangtoronnyal, öt épségben fennmaradt sarokbástyával.