Szerző: Pálffy Lajos

Szászfehéregyháza hosszú álma

Csak azt mondom, Szászfehéregyházára egyszer el kell menni. El kell menni azoknak, akik szeretnek a múltban utazgatni, mert a Segesvártól negyvenegynéhány kilométerre délkeletre megbújó faluban valamikor a XIX. században vagy még azelőtt megállt az idő.

Szétszakított egyházak

Drámai változásokat hozott a magyar egyházak életében is az első világháborút követő országcsonkítás. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Trianon és az egyházak című tanulmánykötetében hazai és határon túli szerzők elemzik az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatát.

A hódok hasznáról és káráról

A WWF Magyarország természetvédelmi sikernek tartja, hogy az őshonos eurázsiai hód ismét jelen van hazánkban, mérsékelve a vizes élőhelyek eltűnésének aggasztó ütemét. Az elszaporodó nagy testű rágcsálók azonban tetemes károkat okoznak, főként az erdőgazdálkodóknak, amit nem térít meg senki.

Ablakká lett Szent László

Homoródkarácsonyfalva Szent László-freskóját egyszer látnia kell minden magyar utazónak. A kerlési csatát (1068) elmesélő, templomfalra festett „képregény” itt egy máshol nem látható jelenettel indul, és úgy is végződik. S a templom tornyában még rovásírásos emlék is megbújik.

A csúzlikészítés fontos tudománya

Míg a munkásőrnek a hetvenes években az AKM-63-as, addig a falusi gyerekeknek a csúzli volt a fegyvere. Volt persze fapuskánk, búcsúfiának kapott, fröccsöntött forgópisztolyunk, és ismertük az íjkészítés tudományát is, de csúzlija akkoriban Gasztonyban minden valamirevaló férfigyereknek volt.

 

Sóskút stressz és sömör ellen

Székelyföldön, ahol ezer csoda és sok-sok szeretet várja, a magyarországi utazó jobbára csak átrobog a Hargitán. De kanyarodjunk csak le egyszer a 13A jelű útról Szentegyházánál, és ereszkedjünk alá a Kis-Homoród völgyébe.

Háromezer szolgálat

Ha jól számolom, már pedig miért is ne számolnám jól, vagy háromezer alkalommal szolgáltam gyermekként az Urat, az oltár mellett. Tehát „minisztráltam” a miséken, más szertartásokon, ahogyan ezt Gasztonyban mondták akkoriban.

Fűrészporos kályha

Szegény falusi embereknek adott meleget, olyanoknak, akik a hatvanas években a falu határsávban, a vasfüggöny mellett lévő erdeitől elzárva tűzrevaló fához nemigen jutottak, megfelelő mennyiségű fűrészporhoz ellenben hozzá tudtak férni.

Őzek, lőtávolon túl

Hagyjuk most a hallgatag halakat, hiszen ott vannak nekünk a Rába melletti erdők, mezők vadjai is. Ahol pedig vadak élnek, ott mindig akad vadász, no meg rabsic is. A rabsickodásnak felénk százados hagyománya van, vagy inkább csak volt.

A főerdőmester hazatér

A háromszéki Kálnokon nevelkedett, s itt is talált örök nyugalomra Bedő Albert, a magyar erdészeti szakma kiemelkedő személyisége, államtitkár, képviselő, az erdőtörvény egyik megalkotója. Székely szülőföldje Strobl Alajos által megformált soproni szobrának másával tiszteleg emléke előtt.

Egy tekintélyes székely erősség

Az erődtemplomok építése nem volt szász privilégium, a székelység is így védte a véres XVII. században életét és vagyonát. Sepsiszentgyörgyről hét kilométert autózva, Árkoson is láthatunk egyet, harangtoronnyal, öt épségben fennmaradt sarokbástyával.

Fürdő, ahol bükkerdők susognak

Sepsiszentgyörgy nevezetessége a Sugás Kert, ahová jó betérni egy tikkasztó nyári nap végén. Azt azonban csak kevés magyarországi utazó tudja, hogy a kerthelyiség, étterem és szálloda a városkától nyolc kilométerre nyugatra, a Baróti-hegységben található fürdőről nyerte a nevét.