Hogy milyen lehetett egykoron Sepsikőröspatak XVI. században épült temploma, arról nem maradtak fenn ábrázolások. A község nevét elsőként az 1332 és 1337 között készült tizedjegyzék említi, ahol a római pápa számára íratott össze, melyik község mennyi pénzt köteles papján keresztül adóként befizetni Rómának. (Az ország első, részleges összeírását az 1770-es években kezdték tanulmányozni magyar szerzetesek a vatikáni levéltárakban.) Kőröspatak neve erősen eltorzítva, „Kemuspatakként” szerepel ama jegyzékben. Talán éppen azért, mert az összeírásokat végzők általában nem magyarul jól beszélő emberek voltak.
Katolikus templom – a kőfal maradványai a bejárat mellett még állnak (a szerző fotói)
Az viszont biztos, hogy 1332-ben Kőröspataknak volt papja, s ebből következően temploma is. Kicsike, román stílusú istenháza lehetett ez, amit aztán az idők folyamán a hajójánál bővíthetett a gyarapodó közösség. Annyit azért a hozzáértők szerint el lehet mondani róla, hogy kőből épült, és félköríves záródású volt a szentélye. Ezeket pedig onnan tudhatjuk, hogy a manapság is félköríves, vaskos támpillérekkel megerősített
szentély falán, a jelenlegi, barokkos oltár mögött 1890-ben töredékes freskókat fedeztek fel.
Élénk színekkel megfestett bibliai alakokat, talán éppen apostolokat látunk itt az 1400-as évek elejéről, akik könyveket tartanak kezükben. Az egyik, mostanra már betömött, befalazott, szűk ablak mélyedését is kifestette a régi vándorpiktor. Mégpedig jól láthatóan lendületesen dolgozott itt a mester, hiszen a geometrikus díszítésen nem minden vonal került oda, ahol lennie kellene. Ám ettől függetlenül igencsak értett a szakmájához, amit az ízléses színösszeállítás mellett az alakok anatómiai pontossága is jelez.
Evangélisták a kőröspataki freskón (Wikipédia)
Régóta sejtették, hogy a hajó északi falán is freskók rejtőznek a vakolat alatt. Mivel az egyházközség a templom felújítására készül, megkutatták ezt a területet is. És rá is bukkantak a feltételezések szerint mintegy tíz négyzetméteres festett felületre, amely egészen bizonyos, hogy a már sok erdélyi templomból ismert Szent László-legendát ábrázolja. Ennek feltárása mindmáig várat magára. Azt is tudjuk, hogy a dombon álló templomot valamikor erős kőfal vette körül. Ennek maradványai a bejárat felőli oldalon most is állnak, de talán sohasem érték el azt a magasságot, amit a környék erődtemplomainál megszoktunk.
Erdély zivataros évszázadaiban előbb református, majd unitárius kézen is volt az épület.
Ekkoriban a katolikus Kálnokyak kastélykápolnájába járhattak misére azok, akik megmaradtak Róma hitén.
Ez a helyzet 1781-ben változott meg, amikor is a „pápisták” visszakapták templomukat. Amit aztán 1859 és 1869 között tornyostul, mindenestül teljesen újjá is épített a közösség. Így a középkort a freskók mellett csak az épület oldalsó bejáratával szemben álló Kálnoky-kripta vasajtaja, és annak reneszánsz kőkerete képviseli. Egyöntetű vélemények szerint ez a Kálnoky-kastély melletti, az idő által elkoptatott kápolnából származik, és
a felirata szerint 1685-ben állíttatott fel Kálnoky István és Lázár Erzsébet kívánságára.
A burjánzó, kovácsoltvas növényi díszítéssel ellátott vaskaput a kripta 1884-es építése során helyezték át. A vaskapu előtt kovácsoltvas térdeplőn lehet imádkozni a jeles család elhunytjainak lelki üdvéért.
Ilyen volt, de van remény az újjászületésére; már folynak a felújítási munkálatok
Kőröspatakon, nagy és romos kastélyuk mellett most is élnek Kálnokyak. A jelenlegi épület helyén, a Körös-patak által körülvéve már a XVI. század derekán állt a család udvarháza. Kálnoky Bálint 1599-ben keltezett végrendeletében ugyanis megemlíti, mint amit nejével, Petki Annával együtt épített. Kálnoky István 1646-ban viszont már romosnak írja le a vélhetően reneszánsz elemeket is mutató épületet. Ami tovább pusztul Mihály vajda 1600-ban indított háborúja, majd a későbbi tatár betörések alatt.
Az 1670-es években Kálnoky Sámuel így már új kastélyt épít itt, amit aztán Antal gróf (1707–1783) bont el, és anyagából emel egy négyszög alaprajzú, belső udvaros hajlékot.
Neki már arra is van ideje, hogy az épülettől délre és keletre híres parkot építtessen sétányokkal, halastóval, szökőkutakkal. Ebből alakul ki Pál és Félix grófoknak köszönhetően a XIX. század elején a jelenlegi, „U” alakú épületegyüttes. A kiugró, zárt, oszlopos, címeres homlokzat két oldalán lépcső vezet fel a főbejárathoz, kialakítása a boldog békeévek végére tehető.
A lovardával kezdték a kastély felújítását
A kastély államosítása után a lakások, műhelyek, raktárak, irodák mellé az északi szárnyba még egy malmot is kialakítottak az épületben.
A főhomlokzaton pedig a Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszó várta az 1990-es években visszatérő Kálnoky grófokat.
Akik a lovardával kezdték a birtok felújítását; innen indulnak rendszeresen többnapos lovastúrák a Baróti-hegységbe. A kastély évtizedekig úgy állt, ahogy a rendszerváltozás után otthagyták. Kisgyörgy Sándor, kőröspataki polgármester viszont jó hírrel szolgált: folynak a felújítási munkálatok a kastélyon is, ami rengeteg pénzbe kerül, de ahogyan a miklósvári reneszánsz kastély elkészült, úgy itt is van a remény az újjászületésre.
