Szerző: Pálffy Lajos
Fűrészporos kályha
Szegény falusi embereknek adott meleget, olyanoknak, akik a hatvanas években a falu határsávban, a vasfüggöny mellett lévő erdeitől elzárva tűzrevaló fához nemigen jutottak, megfelelő mennyiségű fűrészporhoz ellenben hozzá tudtak férni.
Őzek, lőtávolon túl
Hagyjuk most a hallgatag halakat, hiszen ott vannak nekünk a Rába melletti erdők, mezők vadjai is. Ahol pedig vadak élnek, ott mindig akad vadász, no meg rabsic is. A rabsickodásnak felénk százados hagyománya van, vagy inkább csak volt.
A főerdőmester hazatér
A háromszéki Kálnokon nevelkedett, s itt is talált örök nyugalomra Bedő Albert, a magyar erdészeti szakma kiemelkedő személyisége, államtitkár, képviselő, az erdőtörvény egyik megalkotója. Székely szülőföldje Strobl Alajos által megformált soproni szobrának másával tiszteleg emléke előtt.
Egy tekintélyes székely erősség
Az erődtemplomok építése nem volt szász privilégium, a székelység is így védte a véres XVII. században életét és vagyonát. Sepsiszentgyörgyről hét kilométert autózva, Árkoson is láthatunk egyet, harangtoronnyal, öt épségben fennmaradt sarokbástyával.
Fürdő, ahol bükkerdők susognak
Sepsiszentgyörgy nevezetessége a Sugás Kert, ahová jó betérni egy tikkasztó nyári nap végén. Azt azonban csak kevés magyarországi utazó tudja, hogy a kerthelyiség, étterem és szálloda a városkától nyolc kilométerre nyugatra, a Baróti-hegységben található fürdőről nyerte a nevét.
Lomha harcsák és mohó baráthalak
Régen kapitális harcsáiról volt híres a Rába, mostanában azonban már nem nagyon hallani, hogy fognának tíz kilót elérő példányokat. Azokban az időkben, amikor még nem volt internet, de horgászújságok sem nagyon, szájról szájra terjedt a hír egy-egy nagyobb fogásról.
Kőhalom nem kőhalom
E nevezetes várat nehéz lenne nem észrevenni, ha az ember az E60-as úton hajt Brassótól Szászkézd és Segesvár felé. Ott tornyosul a maga hegyén, és olyan büszkén tekint le az alatta haladóra, hogy az kénytelen megállni itt, hacsak egy órácskára is.
Lavorovica forró pogácsával
A hajdanvolt Selmecbánya magyarjainak életéről, hétköznapi és ünnepi konyhájáról kérdeztük Ébert András nyugdíjas muzeológust, idegenvezetőt és kiállításrendezőt, aki beszámolt családja étkezési szokásairól, s a helyi italokról, köztük kedvencükről, a ribizliborról.
Visegrádi népek sorsközössége
„Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”
Trappista sajt és tökmagpogácsa
Ki ne hallott volna a híres rábai harcsákról, amelyek kedvéért még a Balaton partján élő barátaim is eljöttek volna, bár végül valamiért megmaradtak a Szigligeti-öböl iszapízű pontyainál. Igaz, azokon a vizeken remek balinokat is lehet fogni, pergetéssel.
Reneszánsz kastély grófi haszonbérletben
Nem kell a franciák földjéig utaznia az embernek, ha egy szemrevaló reneszánsz várkastélyt szeretne látni, elég csak az erdélyi Erdővidéket felkeresnie, ahol Miklósváron az emigrációból hazatérő utódok erőfeszítései nyomán új életre kelt a Kálnoky grófok ősi fészke.
Ahol az autóúton is a teheneknek van elsőbbsége
Nem, nem a távoli Indiában járunk, mindössze két és fél órányi repülőútra is van egy másik ilyen ország. Ahol még csak nem is „szentek” a tehenek, a legtöbb ételbe éppen hogy marhahús kerül. Ugyanakkor az utakon heverő kutyák és a disznók is hasonló előjogokban részesülnek.