Szerkesztőségünk oszlopos tagja, szépirodalmi rovatunk vezetője, Rónai Balázs Zoltán részesült idén a Kárpát-medence rangos fóruma, az Irodalmi Jelen folyóirat prózadíjában.

Japánból, Norvégiából, Németországból, Ausztriából, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából is érkeztek bibliatudósok Szegedre, hogy előadást tartsanak a 36. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián, amelynek fő témája az apokrif bibliai irodalom volt.

Speciális rendezői érzékenységet kíván olyan történetek mesélése, melyek egyszerre hatnak intimnek és grandiózusnak. Enyedi Ildikó új filmjében, a Csendes barátban a kapcsolatok, a kapcsolódás fontosságát veszi górcső alá. Főszereplői növények és emberek.

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt a Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Buda Ferenc. Két évvel ezelőtt készült interjúnk felelevenítésével emlékezünk a kivételes művészre.

Úgy érzi, mintha mindig is egyetemi éveinek megírására készült volna, elmondása szerint azonban a szürke, ócska hetvenes évek megtorpant időszaka visszatartotta. Bereményi Géza Kossuth-díjas író ma is hallja a hangot, ami a háta mögött örökké azt mondogatja: „Kit érdekel ez, mi ez?”

Egy hete esett az eső. Egyfolytában, nemcsak úgy ímmel-ámmal, ez vízözön – gondoltam megint. A fontos dolgokat sosem jegyzem meg, összefolynak, bezzeg azt igen, hogy szeptember hatodikán szerettem bele.

Augusztusban szellőztetni – ahogyan ez köztudott – vagy hajnalban, vagy naplemente után, a szúnyoghadak visszavonulását követően érdemes.

Mégpedig a magyar könyvpiacról, ahol a könyves szakma tragikus helyzete és a mind kevesebbet olvasó emberek ellenére tonnaszám fogynak a könyvek, toplistákon az olyasmikkel, mint az alábbiak.

Milyen jelentést hordozhat egy szőnyeg helye? Hogyan válhat a kézimunka gyakorlata a közösségteremtés és az összetartozás eszközévé? Miként képes a szálak összefonódása társadalmi csoportokat és generációkat egyesíteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik A férfi helyét senki nem firtatja a forradalomban című kiállítás.

Műveinek befogadása aktív szemlélődést és nyitottságot kíván, hogy festményei kizökkentsenek bizonyosságainkból, megszokásainkból, s kérdésfelvetésekre ösztönözzön. Végh András Munkácsy-díjas képzőművész, ahogyan mondja; szeret fő művek közelében „melegedni”.

Két meghatározó magyar dokumentarista fotográfus munkáit mutatja be a Mai Manó Ház kiállítása. Bár generációs különbség és eltérő korszakok választják el őket, mindketten a Távol-Kelet felé fordultak, és képeik közös metszete a Koreai-félsziget lett. 

A Magyar Nemzeti Galériában többek között a szecesszió időszakát a magyar plakátművészeten keresztül megidéző tárlat, valamint Tihanyi Lajos és Czimra Gyula életmű-kiállítása nyílt ebben az évben.

A koreai kultúra egyik legfinomabb, mégis mindennapokat meghatározó alapelve, a nunchi kerül a középpontba a Mai Manó Ház új kiállításán, mely kortárs koreai fotográfusok érzékeny képein keresztül mutatja meg, hogyan válhat a csend és a figyelem a megértés, a közösség és a természethez való kapcsolódás kulcsává.

Szeretne hidat építeni a hazai és a tengerentúli zenei élet, oktatás között, ezen dolgozik zongoraművészként, egyetemi adjunktusként, az amerikai Liszt-verseny társigazgatójaként. Polgár Évával finn kapcsolatról, koncertekről, tervekről is beszélgettünk.

Groteszkbe hajló tragikomikus hangjáték zenével, a stúdiófelvétel werkfilmjével – a napokban mutatták be Benda Gábor élő kísérőzenéjével a Pesti Vigadóban Szemadám György festőművész, művészeti író és filmrendező hangjátékát, az Emberkertet. 

Tizenötödik születésnapját ünnepli a pécsi Kodály Központ, a hazai és nemzetközi kulturális élet meghatározó helyszíne. Sokszínű kínálatában együtt él komolyzene, opera, pop, rock és jazz, vannak színházi és táncművészeti estek, edukációs programok is.

Velencében Enyedi Ildikó filmjének női főszereplője, Luna Wedler nyerte a legjobb feltörekvő színész Marcello Mastroianni-díját. Emellett a FIPRESCI, az INTERFILM, a Green Drop és a diákzsűri elismerése, az Edipo fenntarthatósági díj is a Csendes baráté lett.

Nem szeret már interjúkat adni, de az Egyetemi Színpad Sándor György pályájának meghatározó helyszíne, ezért szívesen elmondja, hogyan élte meg az ottani művészeti életet, és mennyire határozta meg a korszellemet, ami akkor, ott létrejött.

A kereszt, a szenvedés és a vállalás hozzátartozik Krisztus követőinek életéhez, e nélkül a kereszténység üres beszéd csupán. Az apostolok a megfeszített Jézust hirdetik, aki értük és sokakért adta az életét. Ami a hitetleneknek oktalanság, a meghívottaknak azonban Isten ereje és bölcsessége.

Hitének és szüzességi fogadalmának védelmében Bódi Mária Magdolna 1945. március 23-án áldozta életét. Vértanúságát még tavaly ismerte el Ferenc pápa, Veszprémben ma avatják boldoggá. Milyen út vezetett idáig, s miért tekintenek rá különösen kedves példaképként a Balaton partján élők és odalátogatók, különösen a kerékpárosok?

Isten az embert szabadnak teremtette: választhat az életre vagy a pusztulásba vezető út között. Krisztust követni önző módon, áldozatvállalás nélkül nem lehet. Képes vagyok-e az Ő hívására a világ világosságává lenni, békésebb új világot építeni?

Súlyos kényszernek engedve hetvenöt éve, 1950. augusztus 30-án írta alá Grősz József kalocsai érsek a kommunista állam által a Magyar Katolikus Püspöki Karra kényszerített megállapodást, amely néhány egyházi gimnázium (újra)engedélyezésének fejében teljes alárendeltségre kárhoztatta a katolikus egyházat.

Legfájdalmasabb gyengesége társadalmunknak a szolgálatkészség hiánya. Vannak igényeink, elvárásaink, másokkal szemben azonban hajlamosak vagyunk az elutasító bizalmatlanságra. Jézus az önzetlenség, az odaadás útját mutatja meg. Aki nagyvonalú, segítőkész mások iránt, ajándékba megkapja a boldogságot is.

Nyolcvan évvel ezelőtt, Budapest ostroma során romhalmazzá vált a főváros. Az otthonaikból kibombázott emberek a törmelékkupacokból próbálták kimenteni addigi életük emléktöredékeit. Maros Lászlóné, Katalin a tizenévesen átélt szörnyű napokra emlékezik.

Franciaország erőteljes politikai megosztottsága az elmúlt másfél év alatt a negyedik miniszterelnök bukásához vezetett szeptember 8-án.

Az oroszok a 2000-es évek óta folyamatosan, egyre gyakrabban provokálják kibertámadásokkal a NATO-tagországokat, legutóbb már drónokkal Lengyelországot, hogy próbára tegyék az ellenfél reagálóképességét. Az uniós bizottsági elnök sem kerülhette el, hogy célponttá váljék.

Legújabb számunkban Jónás Péter grafikusról, Ilovszky Béla színházi fotóiról, a boldoggá avatott Bódi Magdolnáról szóló veszprémi kiállításról, az ukrán nacionalisták volhíniai vérengzéséről és a politikai erkölcsről olvashatnak, Farkas Ádám szobrászművésszel, Antal Mátyás karmesterrel és Böszörményi Zoltán íróval beszélgetünk.

Az illegális bevándorlás megfékezésének jogos indítékától vezérelve az új, nacionalista amerikai kormányzat az idén egymillió főt akar kitoloncolni a becslések szerint akár tizenkét–húszmillió törvénytelenül ott tartózkodó személy közül.

Kevés közgondolkodó tudja megőrizni hirtelen támadt világhírnevét, az amerikai politikai filozófusnak alighanem mégis sikerült. Talán azért, mert konzervatívoknak is van mondanivalója?

A konzervatív gondolkodás talán legjelesebb XX. századi amerikai képviselőjének fő műve, A konzervatív eszme Burke-től Eliotig: történelmi útmutató a józan észhez (fordította Lengyel Balikó Péter és Pogrányi Lovas Miklós) tavaly decemberben jelent meg magyarul.

Az Onkológiai Intézetben találkoztunk először. Arról beszélgettünk, hogy hiányzik egy történeti tényeken alapuló, igazmondó televíziós sorozat, tisztázó beszélgetések sorskérdéseinkről. Végül megszületett a Nemzeti nagyvizit, teljes mértékben Kásler Miklós szellemi terméke. Öt-tíz évente bátran elővehető a felnövekvő korosztályok számára. Nem kezdi ki az idő.

A modernség az európai szellemi életet szekularizálta és varázstalanította, a költészeten keresztül azonban még mindig lehetséges a kozmikus kapcsolódás. Erről írt új könyvében az egyik legismertebb kortárs nyugati filozófus.

Írásunk arról a több mint tízezer emberről emlékezett meg, akit a négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a hatóságok elhurcoltak, köztük Kerényi Gráciáról, akinek idei centenáriumára emlékkönyv jelent meg Csisztay Gizella szerkesztésében, és akiről a Magyar Újságírók Közössége székházában szeptember 5-én 16 órakor kerekasztalbeszélgetést tartanak.

A XIX. Velencei Építészeti Biennálén építészek pályaelhagyásával, pályamegtalálásával foglalkozik a Nincs itt semmi látnivaló című magyar kiállítás. Az építészet átalakulásáról, kreatív és innovatív életmegoldásokról beszélgettünk Pintér Márton kurátorral.   

Épeszű ember a fekvőrendőrök kényszerítő ereje híján is betartja a sebességkorlátozást a balatonszemesi Ady Endre utcában, amely a lakó- és pihenőövezet (KRESZ-)tankönyvi példája lehetne.

Balogh Péter geográfust, a táji vízvisszatartást javasló, komoly tudományos és gazdálkodói háttérrel bíró Vízválasztó mozgalom kezdeményezőjét kérdeztük az ország kiszáradásáról és a lehetséges megoldásokról.

Első pillantásra végtelen és barátságtalan betonplacc a fiumei Delta. Nem sok jót ígér. Holott csúcsában kis kert díszlik, a szárait két oldalról a Recsina folyó azúrkék csíkja és a fasor szegélyezte, romantikusan kéklő motorcsónak-kikötő adja.

Győr ismert panorámaképén a Rába felől látható a XVI. századi erőd olaszbástyája, fölötte a püspökvár és a székesegyház tornyai. A város szívében álló templom gazdag históriája, építészettörténete és kulturális kincsei révén méltán a város egyik jelképe.

A még brit gyarmati időkben épített delhi kormányzati központot hatalmas nemzeti múzeummá tervezik átalakítani.

Szinte nincs valamire való romániai közintézmény, amely ne próbálta volna akadályozni a kommunizmus idején bezárt marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium újjáalapítását.

Hogy harmincnégy év sok-e vagy kevés nemcsak nézőpont és relativitás kérdése. A „mihez képest?” viszonylagosságát az emlékek, az érzelmek és a génekbe rögzült tapasztalatok állítják olykor fejtetőre – és ha az ember annyi év után az egykoron rémálom-fogalomnak számító Vukováron, az egykori magyar Szerém vármegye székhelyén, Valkóvár városában jár: mindez különleges fénytörésben áll előttünk.

Különleges, a „nagy földrajzi fölfedezések” eufemisztikus kifejezésével illetett hódító és rablóhadjáratok több évszázados történetében egyedülálló, a bennszülötteket emberszámba vevő pozitív missziós kísérlet emlékei rejlenek a dél-amerikai őserdők mélyén.

A lengyel főváros egyre inkább élen szerepel a világ legélhetőbb városai között, nem is meglepő, ha a lengyel gazdaság sikereit nézzük.