Színeivel horgonyozza le a rohanó időt. Alkotásainak origója a négyszög, amelynek segítségével, valamint az árnyalatok és tónusok aprólékos, rétegzett egymásra építésével hoz létre olyan komplex, anyagszerű felületeket, amelyek hálószerű, rácsos struktúrákként tapadnak a vászonra. Csekő Andrea képzőművésszel beszélgettem pályája alakulásáról.

Négyezer szlovák zarándok, számosan népviseletbe öltözve, velük két szlovák püspök érkezett Esztergomba a közelmúltban, hogy a prímási székhelyen adjon hálát a Szepesi Egyházmegye alapításának kétszázötvenedik évfordulója alkalmából.

A fenntarthatóságról szóló beszélgetések gyakran ugyanabba a csapdába esnek: sok szó esik elvekről, klímacélokról és környezetvédelemről, jóval kevesebb arról, hogyan változtatják meg ezek a gondolatok a mindennapi vállalkozói döntéseket. Pedig a kettő nem választható el egymástól.

A környezeti aszály és az emberi kiüresedés sorsközössége megkérdőjelezhetetlen. A kiszáradó táj csendes pusztulása egy mélyebb, kulturális válság lenyomata, ám a veszteségek árnyékában továbbra is felsejlik egy élettel teli, termékeny korszak esélye.

Süllyedését a közbeszéd színvonalának, elszabadulását az indulatoknak és a párbeszéd helyét átvevő süket monológoknak a korát éljük. Ebben a folyamatban hajlamosak vagyunk a politikai elitet, a közösségi média algoritmusait vagy a „másik oldalt” hibáztatni. Bár a felelősségük vitathatatlan, van egy szereplő, akiről méltatlanul kevés szó esik, pedig ő a rendszer motorja: a választópolgár.

Fojtogató némaság és a másik megtartásának csontrepesztő súlya – Filotás Karina két verse húsba vágó pontossággal mutatja meg, hol húzódnak az emberi tűrőképesség végső határai.

Debütáló verskötete az idei könyvhétre jelent meg. Ennek apropóján beszélgettünk Filotás Karinával.

Ami Balassinál már lehetetlen, az egy kortársnál megvalósulhat. A magyarórák klasszikus, szállóigévé vált kérdésére sorozatunkban maga az alkotó felel. Persze csak azután, hogy az olvasó is gondolt valamit, ami semmivel sem kevésbé fontos...

Ökológiai és radikálisan átalakult technológiai viszonyaink közepette az újszerűséget, az átformálódást a művészetnek megfelelő érzékenységgel és körültekintéssel kell megjelenítenie. Nem újabb modernizmus vagy formabontó újítás, esetleg valamilyen utópia színrevitelére van szükség, hanem az átalakult földrendszer funkcionalitása közötti rejtett erők és energiák megjelenítésére.

Ady Endre közismert versében Párizsban járt az ősz. De nemcsak az ezer színben játszó évszakban lepték el írók, költők, képzőművészek tucatjai a várost a XIX–XX. század fordulóján. Ugyan már nem tartjuk a művészek Mekkájának, a pezsgő élet miatt Párizs napjainkban is vonzerővel bír.

Elfogultságot jelentek be: nem csinálhatok úgy, mintha távoli csodálója volnék Révész Tamás munkáinak. 2024 októberében közösen mutattuk be ugyanis a Miféle épület az a katarzis című könyvünket, amelyben az itt kiállításra kerülő képekből jó néhány szerepel, mégpedig eléggé el nem ítélhető módon a verseim társaságában, a válogatás során gondosan egymáshoz édesítve.

Első látásra egyszerűnek tűnik a Mesterséges? című kiállítás központi kérdése: hol húzódik a határ a természetes és a mesterséges között, és létezik-e még egyáltalán ilyen egyértelmű határ?

Egyszer vitába keveredtem egy idősebb értelmiségivel, aki úgy vélte, hogy a magyar kultúra lényege az irodalomban van és nem a képzőművészetben. Mivel a magyar nyelv sajátos kifejezésmód, a képi pedig általános, ezért a mi identitásunk csakis szöveg alapú művészetben ragadható meg – jelentette ki.

Esma Redžepova, az ismert északmacedón énekes születésnapján, augusztus nyolcadikán ötödik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Idén hét ország tizenegy helyszínén harminc zenekar lép fel Rostás Mihály „Mazsi” kezdeményezésére.

Cseresznyéskert a gyulai Tószínpadon, Bartók a pápai Esterházy-kastélyban, Koszikával a Fatemplom Fesztiválon – a Sárik Péter Trió harmincnál is több koncerten lép föl nyáron. A zenei nyitottságról és a siker titkáról is beszélgettünk Sárik Péterrel.

A hatvanadik Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválnak egyetlen magyar résztvevője a szlovák-cseh-magyar koprodukcióban készült Forrás Csehszlovákia történetének egyik legszégyenteljesebb, magyarok lakta vidékén játszódó fejezetéről beszél.

Ha újraélné a pillanatot, vagy netán lemaradt róla, mostantól online is visszatérhet a Zene Háza koncertjeihez – ezekkel a szavakkal indítja OnStage elnevezésű on-demand platformját a Zene Háza. Koncertfilmekkel, lemezekkel és tárlattal startol a program.

Nyáresteken a hely szelleme korhű hangszeres előadásmóddal találkozik Fertőd-Eszterházán az Esterházy-kastély történeti Apolló-termében. A Haydneum – Magyar Régizenei Központ koncertjein a művek úgy szólalnak meg, ahogyan alkotóik egykor megálmodták.

Felelősségünkre figyelmeztet a konkolyról szóló példázat. Az Isten szabadságot ad, hagyja, hogy mindenki élje a maga életét, de a végén számadással tartozunk tetteinkért. Az ítélet azonban nem a mi dolgunk, hanem a végtelen türelmű Istené, aki egyedül lát a szívekbe, s ismeri az ember indítékait.

Befogadjuk-e Jézus tanítását? Hajlandók vagyunk-e megváltoztatni az életünket, s a fölismert igazságot továbbadni másoknak? Mindnyájan feladatot kaptunk, akik Krisztust Mesterünknek és Megváltónknak valljunk: hirdetni az igét azoknak, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot.

Sem a mesterséges intelligenciával, sem a sztrájkjog kérdésével nem foglalkozott a Biblia. Miért kell a pápának megszólalnia társadalmi és tudományos kérdésekben? Tudomány és hit hogyan fér meg a Szentszék falai között?

Bízzatok: én legyőztem a világot! – bátorította követőit Jézus, és bátorít bennünket ma is az evangéliumok szavaival. Nem könnyű életet ígér, keresztjének hordozását várja, de mindazoknak, akik befogadják Őt, békességet ad. Általa újul meg minden.

Kereszt nélkül elképzelhetetlen Jézus követése. Önmegvalósító korunkban vajon mennyire vesszük komolyan Jézus meghökkentő szavait: „Aki meg akarja találni életét, elveszíti azt”? Életünk gyökeres átalakítását várja követőitől. Másokért élni: ez az értelmes élet.

Immár harmadik alkalommal rendezte meg a kiváló budapesti független agytröszt, az Egyensúly Intézet a Budapest Energy and Security Talks című nemzetközi biztonság- és energiapolitikai konferenciáját.

Legújabb számunkban nagybányai remekművekről, Gruber Béla festőművészről, Osvát Ernőről, Giesswein Sándor társadalmi programjáról, William Tyndale bibliafordításáról és Szlezák László harangöntőről olvashatnak, Köpeczi Sándor énekessel, Szigethy Balázs műemlékvédelmi és Bakos Vince vízügyi szakemberrel beszélgetünk.

Faramuci, ámde korántsem képtelen helyzetet teremtett az S.O.S. (igen, „Mentsétek meg lelkeinket”) România nevű párt a bukaresti parlamentben.

A Tisza rendszerváltást ígért. A várt intézkedések azonban késlekednek, közjogi barkácsolás folyik. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, éles cezúrát kellett volna vonni a régi és az új rendszer között. Még mindig nem késő. Véleménycikk.

Hosszú, tudományos és közéleti eredményekben gazdag pálya zárult le: életének kilencvenharmadik évében elhunyt Kádár Béla. Hazai és nemzetközi kitüntetések, és ami az akadémiai világban igazán számít: szakkönyvek és szakcikkek sokasága jelzi az életpálya gazdagságát.

Nyolcvankét évesen elhunyt a francia felvilágosodás kiemelkedő magyar kutatója, a Széchenyi-díjas filozófus Ludassy Mária, nemzedékek tanára, szemnyitogatója. Az idei könyvhétre jelent meg tanulmánykötete Az állam és a szellem szuverenitása címmel.

A hegyen épült városról a hegyen álló apátságban címmel július 4-én az amerikai függetlenség kikiáltásának kétszázötvenedik évfordulója alkalmából a Habsburg Ottó Alapítvány szervezett konferenciát Pannonhalmán. Az egyik elhangzott előadás összefoglalása.

A politikai bűn fogalma gyakran felbukkan a nyilvánosságban és a politikatudományban is, noha máig nincs egységes meghatározása. Az, hogy miként változott a megítélése a modern magyar történelem különböző korszakaiban, ad támpontokat.

Tizenkilenc éves unokaöcsém idén nyáron négy hetet töltött velünk, én pedig azon kaptam magam, hogy úgy vizsgálom, akárha ismeretlen népcsoportot kutatna egy antropológus.

Mit tesz az, aki becsöppen egy mesterséges intelligenciáról rendezett kerekasztal-beszélgetésbe, de nincs több ismerete a témáról, mint egy átlagpolgárnak, aki hall róla, használja is a munkájához olyan mértékben, hogy beírja a keresőbe a kérdését, és másodperceken belül konstatálja a választ?

Mádon, Tokaj-Hegyalja borvidékének talán legismertebb településén működik az idén az Év pincészete díjat elnyert borászat, ahol kiemelkedő minőségű szőlőt termő dűlőkről szüretelnek. Nem véletlen, hogy egyik legjobb területükről, a Holdvölgyről nevezték el pincéjüket.

Közbeszéd tárgya lett – a kormány első látványos és népszerű lépései után –, mi lesz a budai Várnegyed, a palota és a polgárváros sorsa. Mi lesz az újraépített és félkész palotákkal és az évtizede üresen pusztulókkal, milyen funkciókat kapnak, kaphatnak?

Nemes Csaba meteorológussal a víz körforgásáról, nagy és kis vízkörökről, aszályról és özönvízszerű esőzésről, esőfakasztásról és jégkárelhárításról, a dús növényzet és a sokszínű mezőgazdaság jótékony éghajlati hatásáról beszélgettünk.

Minden változás várakozást hoz, akárcsak más szakterület, a műemlékvédelem is igyekszik kifejteni javaslatait, számba veszi kapcsolatát a társadalommal és a politikával. Bátorító a program, amely a kultúra fontos elemeként számít a műemlékvédelemre.

Zamárdi üdülővároska egyik forgalmas pontján különleges köztéri műalkotást, egy világfa-kompozíciót avattak fel, amely a Kárpát-medence több ezer éves szellemi örökségét, a magyar történelem meghatározó jelképeit és a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott megjeleníteni.

Hosszú akadályfutás manapság Romániában bármely település vagy megye címerének hivatalos elfogadtatása. Románia éberen őrködik az alkotmányában deklarált „egységes nemzetállam” fennmaradásán, amit nyilván alapjaiban rengetne meg bármely megengedhetetlenül nacionalista jelkép.

Az elektromos autók a klímaválságra érztékenyek szemében megoldásfélének tetszettek, mások az akkuk alkalmatlansága miatt elhibázottnak tartották az egész vállalkozást. 

Ha egyiptológusok hajóznak végig a Níluson, bizonyára felelevenítik a hatezer éves ország gazdag kultúráját, vallási sokszínűségét, bemutatva kétszáz–kétszázötven név szerint ismert fáraót, számos templomot, az Ozirisz-szentélyt; Luxor, Karnak, Abu Simel, Komo Ombo kőoszlopaira vésett szent iratait.

„Az Egyház két tüdővel lélegzik!” – mondta II. János Pál a nyugati és a keleti kereszténység alapvető egységéről. Három magyar szent is példázza.

Van egy falu a Királyhágó lábánál, ahová június, illetve október elején tízezrek látogatnak el. Körösfeketetó (románul Negreni) vására a Kárpát-medence egyik legnagyobb sereglete, amely sokat őriz az elmúlt századok hangulatából.