Sokoldalú alkotóként csodálatos ötvöstárgyakat készít, hihetetlen precízséggel restaurálja a megroncsolódott, ódon remekműveket és akár arasznyi régészeti lelet alapján rekonstruálja azok eredeti formáját. A kecskeméti Ötvös Nagy Ferenc mindemellett műhelyt vezet, kurzusokat tart és szakkönyveket ír.

„Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”

Kétszázötven éve született Csokonai Vitéz Mihály, az a költő, aki mellé jó letelepedni, akiről az ugyancsak debreceni születésű, a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Kiss Tamás azt írta, hogy „aki valaha is közelségébe került, annak ő megtestesült, azzal ő létközösséget vállalt”.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. E költeményben a harcok szünetében felhangzó pacsirtaszó idézi fel benne a szerelem és költészet békéjét.

Hosszas keresgélés után, az öregember mivel is múlatná az időt, csak most került elő a mázsányi papírhegyek alól egy félszázados, irodalomtörténeti értéke lévén talán szenzációsnak is mondható
dokumentum: Orlay Petrich Soma Petőfi Debrecenben
című festményének nyomata – a margón csaknem ötven, egy-két kivétellel romániai magyar író és művész keze nyomát őrző aláírással.

A Mátészalkán tanárként is működő költő két személyes hangvételű versét olvashatják, melyekben a szégyen aspektusaival foglalkozik.

Nemcsak az egyre gyarapodó művészközösség alkotásainak találkozási lehetőségét adják a Szolnoki Képzőművészeti Társaság éves seregszemléi, hanem olyan csoportos nagykiállítások létrejöttét is jelentik, melyek évente más-más hívószavak jegyében szerveződnek.

Látjuk, tapasztaljuk, hogy milyen erősen van jelen az absztrakt művészet. Van, aki ódzkodik tőle, mások órákon át elnézik a formák keszekuszaságát, nagy gesztusokkal festett halmazok ritmikus játékát. Az Einspach Fine Art & Photography tereiben kiállító Dóra Ádám és Soós Tamás alkotásai bizonyosan nyomot hagynak a nézőkben.

Harmincéves pályafutása során alig festett roma témát, most azonban bepótolja, tízrészes monumentális sorozatot készít a roma eredetmondákból. Nagy példaképe és mestere Szentandrássy István, akiről a főváros szívében roma galériát neveztek el, melynek a kiskőrösi Kunhegyesi Ferenc a művészeti vezetője.

Izgalmas utazásra hív Hardi Ágnes kiállítása, amely egyszerre többféle irányba nyit kapukat. Az Underground című tárlat szobraiban, installációiban és reliefjeiben kiüresedett terekkel, különféle tükröződő felületekkel, átjárókkal találkozhatunk, melyek mindig újszerű kalandot, sőt elmélyülést kínálnak a befogadó számára.

Miért lép valaki a képzőművészet sokszor rögös útjára? Hogyan boldogul Hollandiában, majd Németországban? Milyen művészeti kérdések foglalkoztatják? A külföldön élő magyar képzőművészek rovatunkban ezúttal a Berlinben élő, harminchat éves festőművész, Sági Gyula mutatkozik be.

Pest, Buda, Óbuda egyesítésének sikertelen kísérleteit, a Monarchia korát, a világháborúk idejét, Trianont, a háború utáni éveket napjainkig, a város hangulatait idézi meg Oláh Patrik Fusion című zeneműve, amelynek ősbemutatója szeptember 2-án volt a Hősök terén.

Forróbbak az itthoni tapsok – mondta Horváth Zsuzsa cigányprímás pályája csúcsán. Volt összehasonlítási alapja: játszott a Rajkó Zenekarban, a 100 Tagú Cigányzenekarban, a svéd király, az angol királynő előtt, a pesti Kulacsban és brüsszeli szállókban.

Akkor érzi teljesnek a napját, ha alkot. A nyár a képeké volt, dél-franciaországi otthona udvarán szeret festeni Sass Sylvia, aki újabb könyvén is dolgozik.  A világhírű szoprán foglalkozik tanítványaival, kurzusokat tart, átadja megélt zeneszeretetét.

Amikor Andy Warhol annak idején azt mondta, hogy 15 perc hírnév mindenkinek jár, valószínűleg maga sem gondolta, hogy pár évtized múlva lesznek olyan emberek, akik e negyedórányi hírnévért bármire képesek lesznek.

Miért szól úgy a Parsifal a Müpában, ahogy sehol másutt? Hogyan épült zenekari árok a hangversenyteremben? Milyen koncepcióval indult a Budapesti Wagner-napok sorozata? – erről is szó esett a Fischer Ádámmal rendezett szalonbeszélgetésen a BMC-ben.

Milliók válnak földönfutókká az emberi gonoszság miatt, s mert világunkból hiányzik a prófétai szó, a kritikus hang, a figyelmeztető jel, amely arra ösztönözne, hogy legyőzzük önelégültségünket, elforduljunk kényelmes életünktől, egyenessé tegyük az utat ember és ember között.

Advent első vasárnapjával indul az új egyházi év. Miként alakultak ki a nagy katolikus ünnepek? A teológus, liturgikus szakember sorra veszi, hogyan emlékezik meg az egyházi közösség a liturgikus év visszatérő ünnepei során Isten üdvösségszerző tetteiről.

Karácsonyi cicomákban pompáznak az utak, karácsonyi énekektől hangosak a plázák, tülekedés mindenütt. Feledésbe merül, hogy Jézus születésére készülünk, aki bevilágít az ember éjszakájába. Advent lényege, hogy megtisztítjuk szívünket, csendet teremtünk önmagunkban és környezetünkben.

Föltekintünk az Élet fáján függő Krisztusra, aki mindhalálig közösséget vállalt velünk. Az ő országához tartozni nem érvényesülést jelent, hanem az elesettek szolgálatát, vértanúságra kész hűséget. Mert hisszük, hogy holta megtörte a halált, s eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat.

Életünk ajándék, adottságainkat szolgálatra kaptuk, hogy használjunk velük. A képességeink eltérőek, nem vagyunk mindannyian mindenre alkalmasak, de mindannyian alkalmasak vagyunk valamire. Jézus nem másokhoz hasonlítgat, hanem önmagunkkal szembesít: hogyan éltél a lehetőségeiddel?

„A szabadságot és a demokráciát újból meg kell védenünk” – figyelmeztetett Frank-Walter Steinmeier német államfő a herrenchiemsee-i alkotmány-előkészítő gyűlés 75. évfordulóján. Többen is úgy vélték, hogy ezzel az AfD lehetséges betiltására utalt.

Bertrand Russell, a neves angol filozófus 1927-ben ,,Miért nem vagyok keresztény?” címmel tartott előadást. Pamfletként megjelenve azóta az ateizmus klasszikusává vált. Ayaan Hirsi Ali egy évszázaddal  később időszerűnek tartotta, hogy ellentétes címmel közöljön esszét.

The latest outburst of the Palestinian–Jewish conflict is a new test for President Joe Biden. Radical progressives, on whom he partly relies, do not share the core values of a traditional bipartisan liberal-internationalist US foreign policy.

Volt okunk remélni, hogy Henry Kissinger megdönti a százegy éves korában elhunyt
George F. Kennan rekordját is, amikor az NKE Kissinger 100 konferenciáján megünnepeltük
a külpolitikai gondolkodó születésnapját.
A Teremtő nem így akarta: november 29-én
Henry Kissinger connecticuti otthonában elhunyt.

Legújabb számunkban Babits Mihály Hazám! című versciklusa mellett a költő születésének körülményeiről, versei kritikai kiadásáról, Székelyhidi Zsolt költészetéről, Prokop Péter és Barcsay Jenő tárlatáról, Antall József közéleti szerepéről és a kiegyensúlyozottabb Horthy-kép fontosságáról olvashatnak.

Mindenek ellenére talán mégis a nemzet és fővárosa egységében gondolkodó Jókainak van igaza.

A város több mint kilencszázéves Garisenda-tornyát október közepén körülkerítették, elzárva  a forgalom elől, mert különlegesen érzékeny mikrofonokat helyeztek el benne, hogy az esetleges összeomlását jelző legcsekélyebb repedések hangját rögzíthessék.

A mesterséges intelligencia itt van a nyukonkon, de a szabályozása nélkülözhetetlen és korántsem egyszerű.

Bámulatos teljesítményekre képes a XXI. századi űr- és robottechnika. Űrhajóink több százmillió kilométeres távolságban keringő égitesteket keresnek fel, precíziós berendezéseiket a földi irányítóközpontból centiméter pontossággal tudjuk vezérelni…

A dualista korszak meghatározó jogtudósának és politikusának, Wlassics Gyulának (1852–1937) ma már alig ismert munkásságát mutatta be Martonyi János a Corvin-lánc Testület ülésén.

Százötven évvel ezelőtt Budapest mai területe még rendkívül gazdag volt természeti értékekben, mivel nemcsak a Budai-hegység erdeit, hanem a Pesti-síkságnak a mai Nagykörúttól keletre eső, még beépítetlen részét is egymástól jelentősen eltérő élőhelyek hálózata jellemezte.

Élhető, fejlődő Budapest, amely hitelesen őrzi és a jövő számára továbbadja múltját, jelenét. Erő Zoltán három éve a város főépítésze, nem kinevezésekor kezdett a főváros építészeti, műemléki, városrehabilitációs és városfejlesztési kérdéseivel foglalkozni.

Mily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá. – Táncsics Mihály 1864-ben rajzolta meg e szavakkal a jövő Budapestjét. Ám írása csak 1867-ben jelent meg, nyitott kapukat döngetett, a városegyesítés a küszöbön állt.

Ki ne hallott volna a híres rábai harcsákról, amelyek kedvéért még a Balaton partján élő barátaim is eljöttek volna, bár végül valamiért megmaradtak a Szigligeti-öböl iszapízű pontyainál. Igaz, azokon a vizeken remek balinokat is lehet fogni, pergetéssel.

A Nagy-Somlói borvidék hazánk legkisebb történelmi borvidéke, melynek története a római időkre nyúlik vissza. Jelentős múlttal, komoly hagyományokkal bír, s a hazai szőlészet és borászat számos változása közepette is mindvégig meg tudott maradni autentikusnak, igaznak. Ami nem is csoda, hiszen az erről a vidékről származó borok és pezsgők talán a legegyedibb, legkülönlegesebb jegyekkel rendelkeznek a hazai borpiacon.

Át a Kárpátokon, három országon át, Magyarországról Ószandecbe, mégsem hagyva el azt a kisrégiót, amely az otthonosság érzetét kelti. Azt a teret, amely átalakulva őrizte meg szerepét, a közép-európai térség összekapcsolását.

Pénzügyi krízist okozott a német alkotmánybíróság közelmúltbeli ítélete, amely alkotmányellenesnek minősítette az elkülönített pénzügyi alapok közötti forrásátcsoportosítást. A német kormány ugyanis ezzel lényegében megkerülte az adósságfékszabályt.

Lengyel fuvarozók blokkolni kezdték a kamionok áthaladását a három legnagyobb lengyel–ukrán határátkelő-helyen. A tiltakozók szerint az orosz inváziót követően az engedélyezési rendszer eltörlése tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatta az ukrán kamionosokat.

A felvidéki magyar közösség fájó történelmi sebe a kollektív bűnösség jegyében a második világháború után elszenvedett kitaszítottság, állampolgárságuktól, vagyonuktól való megfosztásuk, elüldözésük szülőföldjükről, amiről a szlovák politika napjainkig tudni sem akar. Talán most…

Nem kell a franciák földjéig utaznia az embernek, ha egy szemrevaló reneszánsz várkastélyt szeretne látni, elég csak az erdélyi Erdővidéket felkeresnie, ahol Miklósváron az emigrációból hazatérő utódok erőfeszítései nyomán új életre kelt a Kálnoky grófok ősi fészke.