Donald Trump elnök újbóli hivatalba lépése előtt többen azzal igyekeztek eloszlatni a pesszimista  várakozásokat, hogy bár mindig is voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy az aktuálisan megválasztott amerikai elnök „őrültségekre” készül, ez idáig elmaradt a világvége.

Ott ült a házfal mellett, lobogó hajjal, mint egy indián. Olajbarna arc, résnyire nyitott sötét szemek, enyhén húsos ajak, fehér fogazat. Az öltözéke ugyanakkor inkább egy kopott westernhősre emlékeztetett.

Szörényi László nyolcvanéves. Különböző ünnepi alkalmakkor szinte mindent elmondtak és leírtak már róla, élőszóban is rengeteg anekdota kering, ám aki méltatni próbálja őt, minél többet tudjon jeles irodalomtörténészünkről, annál inkább zavarba jön.

A brnói központi temetőben lesz Kundera és felesége nyughelye, de hogy milyen lesz az emlékhely, az csak most fog eldőlni.

Nagy költő fia volt, bár maga nem lett az, mégis hatalmas áron kelt el egyik fennmaradt kézirata az Antikvárium.hu „24. Dedikált könyvek aukciójá”-n.

Mi történt nagy mesélőnkkel – és mi maradt belőle, hogyan őrzik, tartják elevenen emlékét szülővárosában? Vanya Péter kalauzolja a szerzőt a nevezetes helyszínekre.

Újabb izgalmas tárlatnak ad otthont az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központ: a Bardo című tárlat a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok 2024. évi beszámoló kiállítása, amely a fiatal képzőművészek legfrissebb alkotásait közös gondolati ívre fűzve mutatja be.

A szobrász Rodin neve minden bizonnyal ismerősebben cseng kortársa, Redon nevénél. Ám ez megtévesztő. Odilon Redon (1840–1916) életműve nagy jelentőségű és terjedelmes. Redont alapvetően szimbolista és „szürrealista” művésznek tartják, különleges és „inverz” látásmódja azonban túlmutat minden irányzaton.  

Ismerjük a Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske című kézügyesítő mondókát, hiszen ki innen, ki onnan hallotta gyermekként, felnőttként pedig maga adja tovább csemetéjének. keserű Károly Keserü ám – a világ első nemtudomista című kiállítása hihetetlen mennyiségű pontot vonultat fel. A sűrűn szedett pontrengetegből azonban sehogy sem állna össze a mondókabéli fejecske.

Alapításának centenáriumán, 2002-ben a felújított Szolnoki Művésztelepen számos kezdeményezés valósult meg, köztük azóta is folyamatosan működő, időszaki kiállításoknak teret adó művészeti galéria létesült.

A Jelenség című műcsoport Szabó Dezső modellezett látványokkal foglalkozó, majd két évtizedes munkásságának azt a szegmensét mutatja be a Mai Manó Házban, amely ebben a formában önálló egységet alkot az életművön belül. A művészi koncepció középpontjában többek között a természetben megfigyelhető jelenségek különféle képi megjelenítése áll.

Azt a közösségi összetartozást, amely a rendszerváltozás idejét jellemezte, nem érezte az elmúlt három és fél évtizedben – mondja a Kék Pelikan egyik szereplője. Alkotók és nézők úgy érezhették a 44. Magyar Filmszemlén: a film él, a szakma létezik, a közönség érdeklődik.

Hangverseny-látogatásnál százszor többet ér, ha az emberek énekelnek, muzsikálnak, akkor hat rájuk igazán a zene – vélekedik Hollerung Gábor. A dirigenssel a tételek közötti tapsról, nem létező szentségekről és a folytonos megújulásról beszélgettünk.

Ha szerelemről és hűtlenségről van szó, a francia Emmanuel Mouret színész-rendezőre mindig számíthatunk. A Szívecskéim és az Egy röpke románc naplója után új rendezéséről, a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában vetített Barátnőkről beszélgettünk.

Szerelemben és háborúban minden megengedett – szól a mondás. És Antoine François Prévost regényének szerelmespárja, Manon Lescaut és des Grieux kiszolgáltatottságában mindenre kész: lopásra, prostitúcióra, csalásra, gyilkosságra… semmitől sem riadnak vissza.

Hetedik alkalommal rendezik meg Budapest, Debrecen, Tihany öt helyszínén Szabó Marcell zongoraművész vezetésével az Orosz Zenei Fesztivált, amely a Barátságok – Csajkovszkij, Rahmanyinov, Muszorgszkij, Medtner, Ravel, Debussy, Saint-Saëns címet kapta.

Önmagamban kevés vagyok, mindannyian keressük helyünket a világban. Időt kapunk ajándékba, hogy életünk ne legyen terméketlen. Törődnünk kell egymással, gondoskodni gyermekeinkről, idős rokonainkról, a rászorulókról. Életünk a másik embert szolgálva teljesedik ki.

Jézus bennünket is hív, mint a három kiválasztott tanítványt, akik számára a Tábor hegyén feltárul az Ő valóságának mélysége. Nem sokkal később, a Getszemáni-kertben mégis elalszanak, magára hagyva a halálfélelemmel küzdő Mestert. De ő mindenkinek kezet nyújt, hogy vele járjuk életünk útját.

Bár a templom a „természetes közege”, a sokat utazó Szemerei János evangélikus elnök-püspökkel, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetőjével székhelye, Győr és a főváros között közlekedő vonaton beszélgettünk.

Porból lettél, és visszatérsz a porba – a hamvazkodás jele intés arra, hogy nem vagyunk urai e világnak. A megújulás, megtisztulás, megtérés szent időszaka vár ránk. Fölösleges megkötöttségeinktől szabaddá válva a Lélek örömével várhatjuk a szent húsvétot.

Somorjai Ádám bencés szerzetes, jeles történész legújabb, a Napkút Kiadónál megjelent Állítható, vitatható, vitatandó című könyvében úti élményeinek is szentel egy fejezetet. Ebben a beszélgetésben az utazó történész-szerzetessel ismerkedhetünk meg.

Madocsai Miklós, a Budavári Evangélikus Gyülekezet egykori lelkésze és felesége, Glazewski Márta tanárnő tizenévesen, egymástól alig száz méterre vészelték át a második világháború egyik legnagyobb katlancsatáját, Budapest ostromát. Velük beszélgettem a nyolcvan évvel ezelőtti eseményekről.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás megindulásának harmadik évfordulóján kiváló írásokat és fényképeket tartalmazó köteteben emlékezett meg a Válasz Online a háborúról.

Legújabb számunkban a kárpátaljai ferences misszióról, a BRISC-csoportban szövetkező feltörekvő országok céljairól, a potsdami helyőrségi templom újjáépítéséről és Incze Mózes festészetéről olvashatnak, Pitti Katalin énekessel, Ronga Eszter festőművésszel, Bán Mór íróval és Fertő Imre agrárközgazdásszal beszélgetünk.

Ötven éve halt meg Németh László, a huszadik századi magyar irodalom és gondolkodás egyik legkiemelkedőbb, egyben legellentmondásosabb alakja. Az általa alkotott nemzetragasztó metafora a magyar irodalom (és kultúra) évszázadokon át ható erejére és szerepére utal, de ezt az ő személyére és életművére is joggal vonatkoztathatjuk.

A február 23-i német szövetségi választás után nagy valószínűséggel CDU–SPD koalíció alakul Friedrich Merz (CDU) vezetésével. Napjaink bizonytalan világában mit várhat tőle Európa és Magyarország?

Kedves néprajzos barátom fordult hozzám, hátha tudnám értelmezni egy korábbi gyűjtését: a szöveg csinódi adatközlőjével ki tudja, mi történt azóta. „Arganénak három ága, / Magas menjbe angas háza, / Kűjel irgalmas, belől aranyas.”

Nacsinák Gergely András esszéje Hamvas Béla Bizánc-képének kritikája, amely a magyar gondolkodó tendenciózus és leegyszerűsítő szemléletmódját vizsgálja.

A hazai konzervativizmus helyzetéről jelentetett meg tavaly izgalmas tanulmánykötetet Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és közíró. Az Országút 133. számában közölt a könyvről esszét Egedy Gergely eszmetörténész, a konzervativizmus hazai kutatásának egyik doyenje.

Bizonyos szakmai szavak, kifejezések szinte kötelező jelleggel fordulnak elő a baleseti tudósításokban. Úgy érzik az újságírók (újabban sajtómunkásoknak, még inkább tartalomgyártóknak is nevezik őket), hogy ettől hitelesebb, életszerűbb lesz a tudósításuk.

Guitman Barnabás tanulmánya a magyar trikolór eredetét vizsgálja az udvari reprezentáció kontextusában, bemutatva a magyar országszínek megjelenését a középkortól kezdve.

Nem egész két hónappal az Oszakai Világkiállítás megnyitása előtt Zoboki Gábor építész, a koncepció megálmodója, az épületegyüttes tervezője mutatta be a magyar pavilon terveit, művészeti programját, amely magyar és japán kulturális párhuzamokra épít.

Egyetlen évtized alatt drámai módon megváltozott a napenergiát hasznosító technológiák gazdaságossága. A napelemek ára, nem utolsó sorban a tömegtermelés miatt folyamatosan és jelentősen esik, szemben a koncentrált hő hasznosításán alapuló, kevésbé elterjedt módszerével.

Szépül az öreg parasztház, a felújított pincében boroshordók sorakoznak, a jurtában kellemes a hőmérséklet. A veteményes téli álmát alussza, a traktor is megpihent az udvaron, körülötte tyúkok, kacsák, birkák bóklásznak. Ez a Pogány-tanya, ahol egy fiatal család éli mindennapjait.

Sajátos domborzatával, lejtős utcáival az Alföldről érkező látogatók rémálma, de a dunántúliak otthon érzik magukat Gizella királyné városában. Némi emelkedőt leküzdve a középkori várfalon belül a török hódoltság utáni épületállomány tárul az érkező elé. 

Nem lebontani, inkább belakni a hajdani ipartelepeket, gyárakat, szerelőcsarnokokat. Megőrizni az építészeti emlékeket akkor is, ha nem vagy csak részben műemléki értékek, ám korukról, városuk fejlődéséről, társadalmi, gazdasági vonatkozásairól mesélnek.

Szentév van, zarándokok tízezrei érkeznek az Örök Városba és szeretnék látni-hallani a pápát. Azonban a szerdai általános kihallgatások hetek óta elmaradnak, a szentmiséket egy-egy kuriális bíboros celebrálja, a déli Úrangyala imádságkor is „csak” felolvassák a pápa üzenetét.

Letartóztatták, majd Hágába vitték Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnököt. Az egykori államfőt a Nemzetközi Büntetőbíróság korábbi polgármesteri, majd elnöki hivatali idejében folytatott drogellenes hadjárata során elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja.

Breznóbányai Mikovényi Károly tót felkelői élén vitézül küzdött a szabadságharc egyik legfényesebb győzelméhez vezető ütközetben, a Branyiszkói hágó elfoglalásakor. Végigharcolta a tavaszi hadjáratot, még súlyos sebesülését követően is védve a Rába gázlóit a császáriakkal szemben.

Az ország, ahol a demokrácia csillogása lassacskán bizony fakul. Az Economist friss demokráciaindexe szerint Románia immár nem hiányos demokrácia, hanem hibrid rezsim, valahol félúton a jogállamiság és az autoritarizmus között.

Kemény szóváltásba keveredett az országára a Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként tekintő Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu és a legdemokratikusabb iszlám ország címére pályázó Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan.